Sok sebből vérzik Trump gázai béketerve

Donald Trump eddig sem éppen visszafogottságáról és szerénységéről volt ismert, hétfő este azonban új csúcsra pörgette az öndicséretet, és egyenesen történelmi magasságokba emelte a gázai háború befejezésére tett javaslatát.        

„Ez egy nagy, nagy nap, egy gyönyörű nap, potenciálisan az egyik legnagyobb nap, ami valaha volt a civilizációban”, mondta a Fehér Házban Benjámin Netanjahu izraeli miniszerelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Sőt, egyenesen „örök közel-keleti békéről” beszélt, ami – elnézve a térség temérdek vérrel áztatott évtizedeit – meredek víziónak tűnik.

Mi van a Trump-tervben? 

A Fehér Ház által nyilvánosságra hozott 20 pontos tervet, amely merít a korábbi javaslatokból, többek között a júliusi szaúdi-francia béketervből, Netanjahu elvileg elfogadta, a Hamász egyelőre tanulmányozza. Az a harcok azonnali beszüntetését indítványozza, főbb elemei pedig ezen felül a következők:

• Gáza megtisztítása a radikalizmustól és terrormentes zónává tétele.
• Az övezet újjáépítése „a gázai emberek javára”.
• Az izraeli erők visszavonulnak egy egyeztetett vonalra, a harcokat felfüggesztik, majd később – de csak ha a feltételek teljesülnek – különböző fázisokban teljesen kivonulnak az övezetből.            
• Miután Izrael nyilvánosan elfogadja az egyezményt, a Hamász az összes túszt szabadon engedi, illetve visszaadja földi maradványaikat. Ezt követően Izrael szabadon bocsát 250 életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt rabot, valamint 1700 gázait – köztük minden nőt és gyereket –, akiket a 2023. október 7-i Hamász-terrortámadás után börtönöztek be.
• Az összes túsz szabadon bocsátása után azok a Hamász-tagok, akik leadják a fegyvereiket és hajlandók a békés együttélésre, amnesztiát kapnak.
• Az egyezmény elfogadása után Gáza azonnal minimum annyi segélyt kap, amennyi az idén január 19-i egyezményben rögzítve van (ez után több mint egy hónapos tűzszünet következett). A segélyeket a két szembenálló fél kihagyásával, azaz az ENSZ-en, helyi ügynökségein és a Vöröskereszten keresztül juttatják el az övezetbe.
• Az övezet mindennapi irányítását ideiglenesen egy „technokrata, apolitikus” bizottság veszi át, amely főleg a közszolgáltatások biztosításáért felel, és amelyet „palesztin és nemzetközi szakértők” alkotnak majd.
• Ezt a bizottságot egy új, szintén átmeneti nemzettközi testület felügyeli, az úgynevezett Béketestület. Élén Donald Trump állna, és helyet kapnának benne más államfők is, köztük Tony Blair volt brit miniszterelnök is. Ez a testület fektetné le a Gáza újjáépítésére létrehozandó alap kereteit, valamint kezelné azt egészen addig, amíg a Palesztin Hatóság végrehajtja a reformprogramját, és visszaveheti Gázát.    
• Gáza újjáépítése céljából, szakértők bevonásával létrehoznak egy „Trump gazdaságfejlesztési tervet” és egy speciális gazdasági zónát.  
• Senkit sem kényszerítenek Gáza elhagyására. Aki szeretne, az távozhat, de vissza is térhet.  
• A Hamásznak és a hozzá kapcsolódó szervezeteknek semmilyen szerepük sem lehet az övezet irányításában. Minden katonai és terrorinfrastruktúrát lerombolnak, az övezetet nemzetközi megfigyelők felügyelete alatt demilitarizálják. Az új Gáza teljes egészében elkötelezi magát a békés együttélés mellett szomszédjaival, és nem jelent veszélyt rájuk. 
• Az Egyesült Államok arab és nemzetközi partnereivel közösen felállít majd egy ideiglenes Nemzetközi Stabilizáló Erőt (I.S.F.), amelyet azonnal Gázába küldenek. Ez kiképzi és támogatja majd a szűrésen átesett palesztin rendőri erőket. Az I.S.F. hosszútávon is megoldás lesz a belső biztonságra a tervek szerint.
• Izrael nem fogja sem megszállni, sem annektálni Gázát. Amint az I.S.F. átveszi az ellenőrzést és stabilitást teremt, az izraeli hadsereg (IDF) fokozatosan visszavonja erőit. Az IDF „biztonsági periferiális jelenléte” azonban addig megmarad, amíg a védelem a terrorfenyegetettség újbóli felbukkanásának veszélyétől nem megfelelő.
• Elindítanak egy felekezetek közötti dialógust a tolerancia és a békés együttélés jegyében, hogy megváltoztassák a palesztin és az izraeli hozzáállást és narratívákat, a béke előnyeit hangsúlyozva. Az Egyesült Államok pedig dialógust teremt Izrael és a palesztinok között, hogy politikai szinten is egyezség szülessen a békés egymás mellett élésről.
• A terv elismeri, hogy a palesztin nép önrendelkezésre és saját államra vágyik. Az ehhez vezető út feltételei akkor teljesülhetnek, ha az újjáépítés megfelelően halad, a Palesztin Hatóság reformprogramját pedig valóban végrehajtják.      

De lesz-e ebből valami?  

Bár Trump megfogalmazása a terv jelentőségéről nyilván túlzó, még így is – mint a BBC fogalmaz – jelentős diplomáciai lépést és érdemi elmozdulást jelent a Trump-adminisztráció álláspontjában a háború utáni Gáza jövőjét illetően (elnöksége elején az amerikai elnök még arról beszélt, hogy az Egyesült Államok átvenné az övezet, és kitelepítené az ott élő palesztinokat).  Egyúttal az eddigieknél nagyobb nyomást fejt ki Netanjahura az egyezség érdekében.

Ugyanakkor az, hogy valóban létrejön-e a megállapodás a következő hetekben, a brit lap szerint ugyanattól az alapvető kérdéstől függ, mint eddig: nevezetesen attól, hogy az izraeli kormányfő és a Hamász-vezérkar a háború befejezésétől vagy folytatásától remél nagyobb hasznot.

És persze sok múlik azon is, hogy ki hogyan értelmezi a tervet, amely számos pontjában kétértelmű és elnagyzolt. Valójában keretmegállapodásról van szó, amely messze van egy olyan részletes egyezségtől, amelyre valószínűleg szükség lenne a háború lezárásához.

A dokumentum például homályosan fogalmaz a palesztin állam létrehozásával kapcsolatban – megemlíti, de nem köteleződik el mellette – , amelyet a közelmúltban sorra ismertek el nyugati országok. És amelynek létrejöttét Benjámin Netanjahu továbbra is kategorikusan kizárja.

A dokumentum ugyan leszögezi, hogy Izrael nem akarja megszállni vagy annektálni Gázát, de a teljes izraeli kivonulást meglehetősen rigorózus feltételekhez köti.

Márpedig a Hamász nem akar olyan tervet elfogadni, amely nem garantálja az izraeli erők teljes távozását a Gázai övezetből. A dokumentumban ráadásul szó sem esik a megszállt Ciszjordániáról, amelyet Izrael a nemzetközi tiltakozás ellenére is fokról fokra bebelez, sőt annak annektálására készül. (Igaz, utóbbit még Trump sem akarja megengedni.)

Az amerikai elnök – aki Netanjahu legfontosabb szövetségese – mindenesetre jelezte, hogy ha a Hamász nem fogadja el a tervet, akkor Izrael Washington „teljes támogatását” élvezi majd a gázai hadműveletek folytatásában.

Ne feledjük ugyanis, hogy mindeközben a Gázai övezetben gőzerővel zajlanak az izraeli hadműveletek.

Ezekben az elmúlt 24 órában 42-en vesztették életüket a helyi egészségügyi szervek közlése szerint, miközben a kórházakban horrorisztikus állapotok uralkodnak. Izrael ugyan előzetesen evakuációra szólította fel Gázaváros lakóit, ennek azonban sokan nem tudtak eleget tenni.

Az 1200 áldozatot követelő 2023. október 7-i Hamász-terrortámadás után indult izraeli válaszcsapásokban már legkevesebb 66 ezren haltak meg a mintegy 2 millió lakosú övezetben helyi közlések szerint. Számos emberi jogi szervezet (köztük két izraeli is) és egy ENSZ-vizsgálat is azt állapította meg, hogy Izrael népirtást hajt végre Gázában – az izraeli kormány ezt tagadja és azt állítja, hogy csak a Hamászt akarja megsemmisíteni.  

Sok hetes alkudozás jöhet

Visszatérve Trump tervére, az amerikai elnök kedden újságíróknak nyilatkozva három-négy napot adott a Hamásznak a válaszadásra. Ha az nem mond igent, akkor „nagyon szomorú vég lesz”, fogalmazott. Arra a kérdésre pedig, hogy van-e mozgástere a tárgyalásoknak, Trump azt válaszolta: „Nem sok”.  Volt már persze példa arra – emlékezzünk a Kremlnek adott nyári ultimátumra –, hogy az amerikai elnök rugalmasan kezelte a határidőket.

A mostani terv arra mindenesetre alkalmas, hogy ismét a tárgyalásokra helyezze a fókuszt.

Elemzők szerint ugyanakkor még minimum hetekre van szükség ahhoz, hogy a mostani keretmegállapodást – jó esetben – olyan egyezséggé fejlesszék, amely valóban a háború teljes lezárásához vezethet.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.