Elsőre még jól is hangzik: a világ két nagyhatalmának vezetője Budapestet választotta az elmúlt 80 év legvéresebb európai háborújának lezárását célzó újabb csúcstalálkozó helyszínéül.
Lesz csúcs, nem lesz csúcs?
Az újabb Putyin-Trump csúcsot maga az amerikai elnök jelentette be még múlt csütörtökön, hozzátéve, hogy arra „a következő két hétben” kerülhet sor a magyar fővárosban. „Meglátjuk, hogy véget tudunk-e vetni ennek a gyalázatos háborúnak Oroszország és Ukrajna között”, közölte orosz kollégájával folytatott telefonbeszélgetése után az amerikai elnök, aki szívesen tetszeleg a nagy béketeremtő szerepében – lásd a hétvégén összeomlott és jelenleg is recsegő-ropogó gázai tűzszünetet.
Trump hangzatos bejelentéseit persze érdemes óvatosan kezelni. Ma a CNN az ügyet ismertő forrásaira hivatkozva már arról írt, hogy Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter előkészítő jellegű találkozóját elhalasztották.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik pool/Szergej Bobilev
A Kreml szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy serm Trump, sem Putyin nem közölt pontos dátumot a találkozóra vonatkozóan. „Van egy egyetértés az elnökök között, de nem tudjuk elhalasztani, ami még nem lett véglegesítve”, jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Lavrov pedig újságíróknak azt mondta, hogy az újabb találkozó helye és időpontja kevésbé érdekes, mint az, hogy megvalósítsák az augusztusi alaszkai csúcson elért megállapodásokat.
Összegezve: az előkészítés csúszása még nem jelenti a budapesti csúcs elmaradását. Az ugyanakkor erősen kérdésessé vált, hogy a találkozóra gyorsan – a Trump által említett két héten belül – sor kerül.
A találkozó előkészítése magyar részről mindenesetre már folyamatban van: a Szabad Európa értesülései szerint Szijjártó Péter elsősorban erről egyeztet majd mostani washingtoni útja során Marco Rubióval.
Feltételezzük tehát, hogy Trump nem csinál hülyét magából, és a csúcsot – előbb vagy utóbb – valóban megtartják a magyar fővárosban. Ez abból a szempontból természetesen üdvözlendő lenne, hogy a személyes párbeszéd talán közelebb vihetne egy tűzszünethez vagy akár békéhez.
Azonban még így is van egy-két „apró bökkenő”.
Körözött vezetők Budapesten
Az még a legkisebb baj, hogy Donald Trump finoman szólva is megosztó személyiség, politikája pedig erőteljes tiltakozást vált ki külföldön és belföldön egyaránt (múlt hétvégén például több millióan tüntettek ellene az amerikai nagyvárosokban). Tény ugyanakkor, hogy törvényesen választották meg, így ha olykor fintorogva is, de fogadják Brüsszeltől, Párizson át Londonig. Magyarországi látogatása ilyen szempontból komoly diplomáciai siker lenne szövetségese, Orbán Viktor számára, aki ezt kiválóan fel tudná használni a választási kampányban.
Putyin magyarországi útja már jóval cinkesebb. Nem csak azért, mert egy olyan vezetőről van szó, aki egy jelenleg is tartó, sok százezezer halálos áldozatot követelő katonai agressziót indított egy független európai ország ellen.
Hanem azért is, mert ezzel összefüggésben körözi őt a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), és ezért – ahogy erre például a német kormány is felhívta a figyelmet – a magyar hatóságoknak le kellene tartóztatniuk, ahogy átlépte a határt.
Hiába jelentette be ugyanis a magyar kormány idén áprilisban, Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő látogatására időzítve kilépését az ICC-ből, az csak egy év múlva, 2026 áprilisában válik érvényessé. Addig tehát kötelező lenne teljesíteni a vállalt kötelezettségeinket – Magyarország még 1999-ben, tehát az első Orbán-kormány alatt írta alá az ICC-t létrehozó Római Statútumot – , azaz le kellene tartóztatnia minden körözött vezetőt.
A kormánynak persze esze ágában sincs ezt megtenni – mint ahogy nem tette meg Netanjahuval sem, akit emberi jogi szervezetek népirtással vádolnak, és akit az ICC szintén köröz a Gázai övezetben elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatos felelőssége miatt. Netanjahu visszautasítja a vádakat.
Múlt héten Szijjártó Péter is világossá tette, hogy Putyint sem fogják letartóztatni Magyarországon, és nincs szükség semmifajta egyeztetésekre, „mi egy szuverén ország vagyunk”. Az ICC hitelességét kétségbe vonó magyar kormány tehát – ha valóban lesz csúcs – ezúttal is átlép majd a bíróságon és negligálja kötelezettségeit.
Putyin-vizit, nagy kerülővel
Az már csak hab a tortán, hogy Putyin eljuttatása Magyarországra nem lenne egyszerű feladat logisztikai szempontból, hiszen valószínűleg egy EU és NATO-tagország légterén is át kellene repülnie az elnöki gépnek. Ehhez pedig – tekintetbe véve azt is, hogy az orosz repülők ki vannak tiltva az uniós légtérből – külön engedélyre lenne szüksége. Az Európai Bizottság szerint ezt az érintett tagállamok önállóan adhatják ki.
Az EU és NATO ugyanakkor várhatóan nem gördítene akadályokat az utazás elé, hiszen a Bizottság támogatja az „Ukrajna számára igazságos és tartós békét” közelebb hozó tárgyalásokat és az amerikai elnök ezen törekvéseit. A NATO pedig nyilván nem fogja megakadályozni saját tagállama vezetőjének találkozóját.
A legvalószínűbb, hogy Putyin – ha jön – jókora déli kerülővel, Törökországon, Bulgárián és Szerbián, esetleg Románián keresztül lép majd be Magyarországra.
Sok hűhó semmiért?
A fő kérdés persze az, hogy lesz-e értelme a találkozónak, azaz hoz-e majd bármilyen áttörést?
A jövőbe senki sem lát, de az alaszkai csúcs tapasztalatai nem túl biztatók. Azt a találkozót óriási felhajtás előzte meg, végül azonban semmi látható eredménye nem lett – az orosz rakéták változatlanul hullanak Ukrajnára.
Trump – aki az elmúlt hónapokban egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett arról, hogy mi a reális cél Ukrajna számára, és mi nem az – már előre puhítja Kijevet, hogy menjen bele komoly kompromisszumokba, és adja fel az egész Donbász régiót.
Múlt pénteken a Fehér Házban pedig egyenesen arra figyelmeztette Zelenszkijt a kiszivárgott információk szerint, hogy Putyin azt mondta neki: Oroszország lerombolja Ukrajnát, ha nem fogadja el az orosz követeléseket.
Amerikai sajtóhírek szerint a Trump-Zelenszkij találkozó hangulata feszült volt, az ukrán elnök pedig nem csupán üres kézzel távozott – a remélt Tomahawk rakéták nélkül – , hanem még szidást is kapott a fejére. Trump politikai libikókája most az oroszok irányába mozdult el, a háború gyors lezárása reményében.
Az ukrán elnök egyébként jelezte, hogy szívesen részt venne a budapesti találkozón. Ahogy részt vett volna az alaszkain is, ha Putyin nem vétózta volna meg. De megvétózta – csodálkoznánk, ha most másképp tenne.
Persze ne zárjuk ki ezt a lehetőséget: a New York Times szerint ugyanis múlt pénteken Trump felvetette Zelenszkijnek a részvételt – ajánlata szerint ő közvetítene az orosz és az ukrán elnök között.
Összegezve: egyelőre nem látszik, miért lenne a budapesti csúcs más, mint az alaszkai volt. Lavrov kedden arról beszélt, hogy az orosz álláspont nem változott az augusztusi csúcson elért megállapodásokhoz képest.
PR-szempontból persze mindenki jól el tudná adni az újabb találkozót, Orbán Viktor pedig Trumppal és Putyinnal közösen napokig sütkérezhetne a világ figyelmében. A fegyverek azonban ettől még aligha fognak elhallgatni.
Frissítés:
A Fehér Ház egyik tisztviselője a BBC-nek azt mondta, hogy a közeljövőben nincs tervben Putyin-Trump találkozó.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
Közzétették az első részvételi adatokat – minden korábbinál magasabb lett az arány már az első órában. 
