Sokat vártam arra, hogy elveszítsem Erdély-szüzességemet, de megérte. Gyönyörű tájak, finom ételek, romantika – ez várja a turistát Maros és Hargita megyében, a Világjáró e heti állomásain.
Kicsit szégyellem magam, de soha nem jártam még korábban Erdélyben annak ellenére, hogy mindig vágytam oda, szerettem volna túrázni a Kárpátok bércei között, bebarangolni a romantikus tájakat, amelyekhez annyi magyar történelmi esemény fűződik. Az élet azonban mindig mást hozott, sokfelé utaztam másokkal, Erdély pedig kimaradt.
A fő kifogások között volt, hogy hosszú az út autóval, rosszak az utak, ez év elejéig, Románia schengeni csatlakozásáig pedig még egy határellenőrzés is lassította a haladást. Ezek persze csak kifogások, aki valóban menni akar, az könnyen túllendül az ilyen apróságokon, de mi folyton halogattuk ezt az utat.
Most azonban eldöntöttük: nincs több halogatás, az októberre csúszott vakációt Erdélyben töltjük el.
Két út van: az érdekes és az autópálya
Szovátán foglaltunk szállást egy pazar wellnesshotelben, a Pacsirtában. Szováta Budapestről két úton közelíthető meg, az egyik az M3-as autópályán át Debrecen és Nagyvárad felé megy, a másik az M5-ös Szeged, Arad és Temesvár irányába. Időben hasonló távolságot ír a navigáció mindkét irányba, nagyjából hét óra érhető el a meseszép Maros megyei település. Debrecen felé indulva viszont a román határ után nem sokkal, Nagyvárad környékén elfogy az autópálya, és onnan egyszerű országúton visz az út tovább. Szeged felé ezzel szemben az utolsó néhány tíz kilométert leszámítva autópályán lehet csapatni.
Mi odafelé a debreceni irányt választottuk, amit egyáltalán nem bántunk meg. Voltak ugyan izgalmak, Nagyváradon például egyszer csak elfogyott az út egy felüljáró előtt, és nem aprócska útról volt szó, hanem az 1-es számú országútról Nagyváradról Kolozsvár felé. Igazi Vadkelet – gondoltuk. A navigáció is teljesen tanácstalan volt, végül egy murvás ipari magánterületre vezetett bennünket, azon keresztül lehetett valahogy visszatérni az országútra néhány vargabetűvel. Kitáblázás, terelés, hogy merre kellene menni, persze nem volt sehol.
Szóval az autós készüljön arra, hogy ha Erdélyben jár, még a legforgalmasabb főutakon is előfordulhat, hogy egy random felújítás miatt egyszer csak improvizálnia kell, hogyan tovább.
Ráadásul a vezetési morál finoman szólva sem nyugat-európai, az autósok elvétve sem tartanak be semmilyen szabályt. A településeken ott is 50 kilométer per óra a megengedett, de minimum 70-nel mennek, sokan, köztük a kamionok is, az „ideális íven” fordulnak a kanyarban, emiatt előfordulnak meleg helyzetek.
Szováta a magasból: napokon át lehet túrázni a város melletti erdőben a jól jelzett ösvényeken Fotó: Herman Bernadett
A táj azonban meseszép, és ez kárpótol mindenért, emellett olyan érdekes településeken visz keresztül az út, mint Bánffyhunyad (Huedin), amit ha nem a saját szemével lát az ember, nem hiszi el, hogy létezik.
Ez a városka Kolozsvár felé esik útba, a legfőbb látványosságai pedig az úgynevezett cigánypaloták. A düledező házak között 5-6 emeletes, színes, tornyos hatalmas épületek állnak, színes, kék, piros, ezüst bádogtetővel, aranyozott kovácsoltvas kerítésekkel. Mindegyik olyan, mintha egy hercegnőnek készülő óvodás tervezte volna egy arra alkalmas applikációban. Az út mellett jobbra és balra is számtalan kastély áll egymás hegyén-hátán, amelyek folyamatosan épülnek. Az udvaraikon pedig általában több luxusautó is parkol.
Az erdélyi Bled
Délután értünk Szovátára, és a település minden értelemben kellemes meglepetés volt a számunkra. Magyarul jóformán mindenki tud, a magyar lakosság aránya 83 százalék, így nyelvi nehézségei annak sincsenek, aki semmilyen idegen nyelven nem beszél. A városka patyolattiszta, a levegőt harapni lehet, a táj káprázatosan szép. A szlovéniai Bledre emlékeztetett leginkább, és a várostól egy lépésre van csupán a gyönyörű természet, amely egész évben hívja a kirándulókat.
A legnevezetesebb természeti látnivaló a Medve-tó, egy sós vizű tavacska a város mellett, a szállodasor fölött egy gyönyörű erdőben. A tó arról kapta a nevét, hogy a formája egy kiterített medvebőrre hasonlít, de a terület maga is tele van medvékkel, erre számos tábla figyelmezteti a túrázókat. Érdemes bejárni a Szováta melletti erdőt, ahol számos tanösvény, jól kiépített túraútvonal található, a tó körül pedig rekortán is van azoknak, akik pályán szeretnek futni.
A Medve-tó partján kiépített utak, faragott szobrok várják a turistákat Fotó: Herman Bernadett
Az erdőben számtalan kisebb sós vizű tó található, az egyik mellett kalandparkot is kialakítottak az extrémebb próbatételre vágyóknak. Néhány percnyi sétával fel lehet jutni a szovátai kilátótoronyhoz is, ahonnan pazar panoráma nyílik a tájra.
A medvékkel azonban nem árt vigyázni: alkonyat után senkinek sem tanácsolják, hogy kimenjen az erdőbe, ugyanis könnyen összetalálkozhat eggyel. Mi például az ott tartózkodásunk második estéjén kaptunk egy riasztást a telefonunkra, amely arra figyelmeztetett, hogy az utcánkban az egyik étteremnél ólálkodik egy mackó.
Amikor kinéztünk az erkélyünkről, láttuk is a medvét a járdán cammogni. Voltak emberek is az utcán, a mackó viszont nem foglalkozott velük, vélhetően megpróbált visszatalálni az erdőbe.
Szovátán a természeti látnivalók mellett kulturális és egyéb programok is elérhetők. Ottjártunkkor például egy háromnapos Tökfesztivál volt a városban kirakodóvásárral, kifőzdékkel. Bár az időjárás esős volt, népszerű volt a közösségi futóverseny és a koncertekre is sokan elmentek. Mivel román lejt nem váltottunk, kellemes meglepetésként ért bennünket, hogy bankkártyával mindenhol tudtunk fizetni, akár a forralt boros sátorban vásároltunk, akár a kürtőskalácsosnál.
Szováta: a Tökfesztiválra az iskolások, óvodások is nagyon készültek Fotó: Herman Bernadett
Segesvár: a magyaroknak Petőfi, mindenki másnak Dracula
Szováta környékén a legnevezetesebb látnivaló a parajdi sóbánya volt egészen ez év tavaszáig, az ott történt természeti katasztrófa miatt azonban a bányába nem jutottunk el. Helyette úgy döntöttünk, hogy a kissé távolabbi Segesvárra látogatunk el, amelyről minden magyarnak Petőfi Sándor hősi halála jut az eszébe. Ez az egyik legromantikusabb középkori város, ahol valaha jártunk, belvárosa a Világörökség része, igazi kis ékszerdoboz.
Petőfi Sándort is nagy tisztelet övezi Segesváron Fotó: Herman Bernadett
A parkolás a belvárosban fizetős. Aki autóval megy, annak érdemes letölteni a TPark applikációt, amelyen keresztül bankkártyával is el lehet indítani a parkolást bármelyik zónában. (Magyar telefonszámról telefonos parkolást nem tudtunk elindítani, román aprópénzünk pedig nem volt az automatához, de néhány perc alatt sikerült az applikációval parkolni, és a lejárt parkolást is könnyen meg tudtuk hosszabbítani a városnézés közben.)
A várban meredek macskaköves utcákon lehet közlekedni, a várfalról pedig csodálatos kilátás nyílik a városra és a környékre is.
Természetesen Segesvár leghíresebb halottja, Petőfi Sándor is kapott emlékhelyet a várban, szépen gondozott parkban áll a szobra. De a világszenzáció itt nem a magyar költő, hanem III. Vlad vagy Vlad Tepes, más néven Karóbahúzó Vlad, aki 1431-ben itt született.
A különösen kegyetlen havasalföldi fejedelemről számtalan legenda kering, róla mintázták a modern irodalom és filmművészet egyik legismertebb horrorfigurája, Drakula gróf karakterét is. A valódi Vlad Tepes is szerepelt persze több alkotásban, például a Hunyadiak sorozatban.
Drakula szülőháza Segesváron Fotó: Herman Bernadett
Drakulás szuvenírből mindenesetre nincs hiány Segesváron, a belváros boltocskái tele vannak ilyen pólókkal, jelmezekkel, hűtőmágnesekkel, és persze helyi kézműves termékekkel is. Séta közben nagyon sok jó éttermet, kávézót találhat a turista a városban, amelyekbe érdemes beülni, a fogások finomak, az árak barátiak, és mi például meglepően tökéletes szuflét kaptunk az egyik helyen.
Erdély legfestőibb látnivalója: a Gyilkos-tó
Mivel egész héten esős időnk volt, csak kevés időnk maradt kirándulni, ezért igyekeztünk az időjárás szempontjából a legszebbnek ígérkező napra egy igazán emlékezetes túrát keresni. A Gyilkos-tóra esett a választásunk, amely a Kárpátok egyik legnépszerűbb pontja. Az 1500-1800 méter magas hegyek között elterülő festői tó körül általában hatalmas a tömeg, de a szemerkélő eső miatt nekünk szerencsénk volt, viszonylag kevés turistával találkoztunk.
A Gyilkos-tó 1837-ben keletkezett úgy, hogy az egyik hegyről leomló törmelék eltorlaszolta a völgyben futó patakokat, amelyek vize elárasztotta a területet, egy tavacskát képezve.
A legenda szerint persze más történt: egy szépséges, elrabolt leány kétségbeesett sírása hatotta meg a hegyeket, ez indította el a kőomlást és hozta létre a tavat.
A tó neve egyébként csak magyarul félelmetes, románul Lacul Rosu, vagyis Vörös-tó a neve, és az angol nyelvű leírásokban is Red Lake-ként szerepel.
A Kis-Cohárd csúcsáról fantasztikus panoráma nyílik a környező hegyekre és a Gyilkos-tóra Fotó: Herman Bernadett
A tó körbejárható turistaösvényen, az útvonal nagyobbik része kifejezetten könnyű, szintkülönbség alig van benne. Aki sportosabb kihívásra vágyik, annak érdemes megmásznia a környező hegyeket is, amelyekről csodálatos kilátás nyílik a völgyre és a Gyilkos-tóra.
Mi a Kis-Cohárd csúcsára másztunk fel: ez egy nagyjából három kilométeres túra a tó partjáról a kék háromszög turistajelzésen. Bár az út nem hosszú, folyamatosan emelkedik, és elég meredek is, több helyen kiépített drótkötél segíti a kapaszkodást. A biztonságos fel- és lejutás miatt érdemes jó túrabakancsban vagy terepfutó cipőben megmászni a hegyet. A csúcsról páratlan panoráma nyílik a környező hegyekre és a tóra is, és még egy ingyenes távcső is van ott, amivel még jobban szemügyre lehet venni a látnivalókat.
A csúcsról lejutva, a tó melletti vendéglátóhelyeken pedig megérdemelten fogyaszthatja el a túrázó a finom csorbalevest vagy micset.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. november 1. 16:53
Orbán Viktor bejelentette a kormány azon tervét, hogy bevezesse a 14. havi nyugdíjat, lehetőleg még a jövő évi választások előtt. Ugyanakkor a Tisza Pártot és Magyar Pétert nyugdíjemelési tervekkel vádolta a kormányfő. A vezető ellenzéki párt tagadja ezt, és többek között Szép Kártya bevezetését tervezi a nyugdíjasok számára választási győzelme esetére. Most az érintett nyugdíjasokat kérdeztük, mit gondolnak a 14. havi nyugdíj tervéról, és mit hallottak a Tisza nyugdíjterveiről. Valamint igazságosnak tartják-e, hogy emeléskor az alacsonyabb nyugdíjakat jobban emelnék, mint a magasabbakat.
A Jón-szigetek legnagyobbikán szívesen látják a turistákat, de a vendéglátás nem a tömegturizmusra épül. Néha megremeg a föld, de kárpótol a kecskepite, a „kannás” bor és a türkizkék tenger. A Világjáró e heti állomása: Kefalónia ősszel.
Havas Gábor – Herman Bernadett – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. október 31. 18:31
A héten bizonyossá vált, hogy stagnált a magyar gazdaság az első háromnegyed évben – a miniszterelnök által vizionált repülőrajtból semmi sem lett. A Fidesz hamisított Magyar Péter-videókkal és a májkrémre kiterjesztett árréstoppal kampányol, de egyre inkább leszakad a Tiszától. És miközben Lázár János ferihegyi vasutat vizionál, az általa felügyelt vasúti cégek csaknem egy éve képtelenek helyreállítani egy nemzetközi fővonalat Veszprém közelében.
Milyennek látta egy magyar újságíró az orosz fővárost belülről a 90-es évek elején? Mi változott azóta, és mi nem? Az e heti Világjáróban nemcsak a térben, hanem az időben is utazunk.
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2025. október 24. 17:01
A magyar forradalom és szabadságharc emléknapján Orbán Viktor kormányfő a Kossuth téren beszélt, ahol a Békemenet végállomása volt. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke pedig a Hősök terén szólalt fel, ahová a Nemzeti Menet résztvevői mentek. A beszédekre tartókat kérdeztük mindkét oldalon. És Puzsér Róbertbe is belebotlottunk.
A budapesti Putyin-Trump csúcs hírét az amerikai elnök kürtölte világgá múlt héten – egyelőre azonban még az sem biztos, hogy valóban lesz találkozó. Az orosz elnök fogadása kényes helyzetet teremtene, és nem látszik, hogy miért épp most jönne áttörés a tárgyalásokon. A Kreml szerint az orosz álláspont változatlan. Nagyító alatt ezúttal a Budapestre tervezett csúcs. (frissítve)
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. október 19. 16:59
A szeptemberi infláció éves szinten 4,3 százalékon állt, és megegyezett az augusztusi adattal. Vásárcsarnokokba igyekvőket kérdeztünk arról, hogy hogyan érzékelik, mekkora az infláció, megtorpant-e? Továbbá, vajon lépést tartanak-e jövedelmeik, bevételeik az áremelkedéssel, és mennyiben bíznak a KSH hivatalos adataiban.
Bózsó Péter – Csabai Károly – Havas Gábor – Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. október 17. 18:31
A héten kül- és belpolitikai fronton sem unatkozhattunk, ráadásul a kettő sok esetben össze is függött – mint például Donald Trump amerikai elnök Orbán Viktorhoz intézett dicsérete az egyiptomi békecsúcson. Közben a kormány bedobta Varga Judit nevét, elkerültük a bóvlit, Orbán Viktor pedig kizárta az euró bevezetését. Az Ez Viszont Privát legújabb adásában Csabai Károly főszerkesztő, Bozsó Péter és Imre Lőrinc újságíró beszélgettek.
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2025. október 11. 18:00
A magyar kormány elindította nemzeti konzultációját a gazdasági kérdésekről, főleg a Tisza Párt állítólagos adóterveit kritizálva. Eközben Magyar Péterék meghirdették a Nemzet Hangja konzultáció újabb fordulóját. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy mi a véleményük ezekről a kezdeményezésekről, kitöltik-e őket, illetve mi lenne az a kérdés, amiről szívesen megkérdeznék az embereket.
A keresletindex is visszaesett októberre. 
