Sokat vártam arra, hogy elveszítsem Erdély-szüzességemet, de megérte. Gyönyörű tájak, finom ételek, romantika – ez várja a turistát Maros és Hargita megyében, a Világjáró e heti állomásain.
Kicsit szégyellem magam, de soha nem jártam még korábban Erdélyben annak ellenére, hogy mindig vágytam oda, szerettem volna túrázni a Kárpátok bércei között, bebarangolni a romantikus tájakat, amelyekhez annyi magyar történelmi esemény fűződik. Az élet azonban mindig mást hozott, sokfelé utaztam másokkal, Erdély pedig kimaradt.
A fő kifogások között volt, hogy hosszú az út autóval, rosszak az utak, ez év elejéig, Románia schengeni csatlakozásáig pedig még egy határellenőrzés is lassította a haladást. Ezek persze csak kifogások, aki valóban menni akar, az könnyen túllendül az ilyen apróságokon, de mi folyton halogattuk ezt az utat.
Most azonban eldöntöttük: nincs több halogatás, az októberre csúszott vakációt Erdélyben töltjük el.
Két út van: az érdekes és az autópálya
Szovátán foglaltunk szállást egy pazar wellnesshotelben, a Pacsirtában. Szováta Budapestről két úton közelíthető meg, az egyik az M3-as autópályán át Debrecen és Nagyvárad felé megy, a másik az M5-ös Szeged, Arad és Temesvár irányába. Időben hasonló távolságot ír a navigáció mindkét irányba, nagyjából hét óra érhető el a meseszép Maros megyei település. Debrecen felé indulva viszont a román határ után nem sokkal, Nagyvárad környékén elfogy az autópálya, és onnan egyszerű országúton visz az út tovább. Szeged felé ezzel szemben az utolsó néhány tíz kilométert leszámítva autópályán lehet csapatni.
Mi odafelé a debreceni irányt választottuk, amit egyáltalán nem bántunk meg. Voltak ugyan izgalmak, Nagyváradon például egyszer csak elfogyott az út egy felüljáró előtt, és nem aprócska útról volt szó, hanem az 1-es számú országútról Nagyváradról Kolozsvár felé. Igazi Vadkelet – gondoltuk. A navigáció is teljesen tanácstalan volt, végül egy murvás ipari magánterületre vezetett bennünket, azon keresztül lehetett valahogy visszatérni az országútra néhány vargabetűvel. Kitáblázás, terelés, hogy merre kellene menni, persze nem volt sehol.
Szóval az autós készüljön arra, hogy ha Erdélyben jár, még a legforgalmasabb főutakon is előfordulhat, hogy egy random felújítás miatt egyszer csak improvizálnia kell, hogyan tovább.
Ráadásul a vezetési morál finoman szólva sem nyugat-európai, az autósok elvétve sem tartanak be semmilyen szabályt. A településeken ott is 50 kilométer per óra a megengedett, de minimum 70-nel mennek, sokan, köztük a kamionok is, az „ideális íven” fordulnak a kanyarban, emiatt előfordulnak meleg helyzetek.
Szováta a magasból: napokon át lehet túrázni a város melletti erdőben a jól jelzett ösvényeken Fotó: Herman Bernadett
A táj azonban meseszép, és ez kárpótol mindenért, emellett olyan érdekes településeken visz keresztül az út, mint Bánffyhunyad (Huedin), amit ha nem a saját szemével lát az ember, nem hiszi el, hogy létezik.
Ez a városka Kolozsvár felé esik útba, a legfőbb látványosságai pedig az úgynevezett cigánypaloták. A düledező házak között 5-6 emeletes, színes, tornyos hatalmas épületek állnak, színes, kék, piros, ezüst bádogtetővel, aranyozott kovácsoltvas kerítésekkel. Mindegyik olyan, mintha egy hercegnőnek készülő óvodás tervezte volna egy arra alkalmas applikációban. Az út mellett jobbra és balra is számtalan kastély áll egymás hegyén-hátán, amelyek folyamatosan épülnek. Az udvaraikon pedig általában több luxusautó is parkol.
Az erdélyi Bled
Délután értünk Szovátára, és a település minden értelemben kellemes meglepetés volt a számunkra. Magyarul jóformán mindenki tud, a magyar lakosság aránya 83 százalék, így nyelvi nehézségei annak sincsenek, aki semmilyen idegen nyelven nem beszél. A városka patyolattiszta, a levegőt harapni lehet, a táj káprázatosan szép. A szlovéniai Bledre emlékeztetett leginkább, és a várostól egy lépésre van csupán a gyönyörű természet, amely egész évben hívja a kirándulókat.
A legnevezetesebb természeti látnivaló a Medve-tó, egy sós vizű tavacska a város mellett, a szállodasor fölött egy gyönyörű erdőben. A tó arról kapta a nevét, hogy a formája egy kiterített medvebőrre hasonlít, de a terület maga is tele van medvékkel, erre számos tábla figyelmezteti a túrázókat. Érdemes bejárni a Szováta melletti erdőt, ahol számos tanösvény, jól kiépített túraútvonal található, a tó körül pedig rekortán is van azoknak, akik pályán szeretnek futni.
A Medve-tó partján kiépített utak, faragott szobrok várják a turistákat Fotó: Herman Bernadett
Az erdőben számtalan kisebb sós vizű tó található, az egyik mellett kalandparkot is kialakítottak az extrémebb próbatételre vágyóknak. Néhány percnyi sétával fel lehet jutni a szovátai kilátótoronyhoz is, ahonnan pazar panoráma nyílik a tájra.
A medvékkel azonban nem árt vigyázni: alkonyat után senkinek sem tanácsolják, hogy kimenjen az erdőbe, ugyanis könnyen összetalálkozhat eggyel. Mi például az ott tartózkodásunk második estéjén kaptunk egy riasztást a telefonunkra, amely arra figyelmeztetett, hogy az utcánkban az egyik étteremnél ólálkodik egy mackó.
Amikor kinéztünk az erkélyünkről, láttuk is a medvét a járdán cammogni. Voltak emberek is az utcán, a mackó viszont nem foglalkozott velük, vélhetően megpróbált visszatalálni az erdőbe.
Szovátán a természeti látnivalók mellett kulturális és egyéb programok is elérhetők. Ottjártunkkor például egy háromnapos Tökfesztivál volt a városban kirakodóvásárral, kifőzdékkel. Bár az időjárás esős volt, népszerű volt a közösségi futóverseny és a koncertekre is sokan elmentek. Mivel román lejt nem váltottunk, kellemes meglepetésként ért bennünket, hogy bankkártyával mindenhol tudtunk fizetni, akár a forralt boros sátorban vásároltunk, akár a kürtőskalácsosnál.
Szováta: a Tökfesztiválra az iskolások, óvodások is nagyon készültek Fotó: Herman Bernadett
Segesvár: a magyaroknak Petőfi, mindenki másnak Dracula
Szováta környékén a legnevezetesebb látnivaló a parajdi sóbánya volt egészen ez év tavaszáig, az ott történt természeti katasztrófa miatt azonban a bányába nem jutottunk el. Helyette úgy döntöttünk, hogy a kissé távolabbi Segesvárra látogatunk el, amelyről minden magyarnak Petőfi Sándor hősi halála jut az eszébe. Ez az egyik legromantikusabb középkori város, ahol valaha jártunk, belvárosa a Világörökség része, igazi kis ékszerdoboz.
Petőfi Sándort is nagy tisztelet övezi Segesváron Fotó: Herman Bernadett
A parkolás a belvárosban fizetős. Aki autóval megy, annak érdemes letölteni a TPark applikációt, amelyen keresztül bankkártyával is el lehet indítani a parkolást bármelyik zónában. (Magyar telefonszámról telefonos parkolást nem tudtunk elindítani, román aprópénzünk pedig nem volt az automatához, de néhány perc alatt sikerült az applikációval parkolni, és a lejárt parkolást is könnyen meg tudtuk hosszabbítani a városnézés közben.)
A várban meredek macskaköves utcákon lehet közlekedni, a várfalról pedig csodálatos kilátás nyílik a városra és a környékre is.
Természetesen Segesvár leghíresebb halottja, Petőfi Sándor is kapott emlékhelyet a várban, szépen gondozott parkban áll a szobra. De a világszenzáció itt nem a magyar költő, hanem III. Vlad vagy Vlad Tepes, más néven Karóbahúzó Vlad, aki 1431-ben itt született.
A különösen kegyetlen havasalföldi fejedelemről számtalan legenda kering, róla mintázták a modern irodalom és filmművészet egyik legismertebb horrorfigurája, Drakula gróf karakterét is. A valódi Vlad Tepes is szerepelt persze több alkotásban, például a Hunyadiak sorozatban.
Drakula szülőháza Segesváron Fotó: Herman Bernadett
Drakulás szuvenírből mindenesetre nincs hiány Segesváron, a belváros boltocskái tele vannak ilyen pólókkal, jelmezekkel, hűtőmágnesekkel, és persze helyi kézműves termékekkel is. Séta közben nagyon sok jó éttermet, kávézót találhat a turista a városban, amelyekbe érdemes beülni, a fogások finomak, az árak barátiak, és mi például meglepően tökéletes szuflét kaptunk az egyik helyen.
Erdély legfestőibb látnivalója: a Gyilkos-tó
Mivel egész héten esős időnk volt, csak kevés időnk maradt kirándulni, ezért igyekeztünk az időjárás szempontjából a legszebbnek ígérkező napra egy igazán emlékezetes túrát keresni. A Gyilkos-tóra esett a választásunk, amely a Kárpátok egyik legnépszerűbb pontja. Az 1500-1800 méter magas hegyek között elterülő festői tó körül általában hatalmas a tömeg, de a szemerkélő eső miatt nekünk szerencsénk volt, viszonylag kevés turistával találkoztunk.
A Gyilkos-tó 1837-ben keletkezett úgy, hogy az egyik hegyről leomló törmelék eltorlaszolta a völgyben futó patakokat, amelyek vize elárasztotta a területet, egy tavacskát képezve.
A legenda szerint persze más történt: egy szépséges, elrabolt leány kétségbeesett sírása hatotta meg a hegyeket, ez indította el a kőomlást és hozta létre a tavat.
A tó neve egyébként csak magyarul félelmetes, románul Lacul Rosu, vagyis Vörös-tó a neve, és az angol nyelvű leírásokban is Red Lake-ként szerepel.
A Kis-Cohárd csúcsáról fantasztikus panoráma nyílik a környező hegyekre és a Gyilkos-tóra Fotó: Herman Bernadett
A tó körbejárható turistaösvényen, az útvonal nagyobbik része kifejezetten könnyű, szintkülönbség alig van benne. Aki sportosabb kihívásra vágyik, annak érdemes megmásznia a környező hegyeket is, amelyekről csodálatos kilátás nyílik a völgyre és a Gyilkos-tóra.
Mi a Kis-Cohárd csúcsára másztunk fel: ez egy nagyjából három kilométeres túra a tó partjáról a kék háromszög turistajelzésen. Bár az út nem hosszú, folyamatosan emelkedik, és elég meredek is, több helyen kiépített drótkötél segíti a kapaszkodást. A biztonságos fel- és lejutás miatt érdemes jó túrabakancsban vagy terepfutó cipőben megmászni a hegyet. A csúcsról páratlan panoráma nyílik a környező hegyekre és a tóra is, és még egy ingyenes távcső is van ott, amivel még jobban szemügyre lehet venni a látnivalókat.
A csúcsról lejutva, a tó melletti vendéglátóhelyeken pedig megérdemelten fogyaszthatja el a túrázó a finom csorbalevest vagy micset.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bózsó Péter – Csabai Károly – Havas Gábor – Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. október 17. 18:31
A héten kül- és belpolitikai fronton sem unatkozhattunk, ráadásul a kettő sok esetben össze is függött – mint például Donald Trump amerikai elnök Orbán Viktorhoz intézett dicsérete az egyiptomi békecsúcson. Közben a kormány bedobta Varga Judit nevét, elkerültük a bóvlit, Orbán Viktor pedig kizárta az euró bevezetését. Az Ez Viszont Privát legújabb adásában Csabai Károly főszerkesztő, Bozsó Péter és Imre Lőrinc újságíró beszélgettek.
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2025. október 11. 18:00
A magyar kormány elindította nemzeti konzultációját a gazdasági kérdésekről, főleg a Tisza Párt állítólagos adóterveit kritizálva. Eközben Magyar Péterék meghirdették a Nemzet Hangja konzultáció újabb fordulóját. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy mi a véleményük ezekről a kezdeményezésekről, kitöltik-e őket, illetve mi lenne az a kérdés, amiről szívesen megkérdeznék az embereket.
Megérinteni azt a lépcsőkorlátot, amit az imádott kedvenc, ebédelni abban az étteremben, ahol a világsztár is evett… Vagy csak leszaladni egy képzeletbeli, elit svéd bentlakásos gimnázium, a Hillerska lépcsőin. A Világjáró ezúttal a Kaggeholm kastélyt kereste fel, a virágzó filmturizmus jegyében.
Gáspár András – Havas Gábor – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. október 10. 18:31
Az Orbán Viktor által ígért repülőrajt helyett a magyar gazdaság továbbra is a kifutópályán vesztegel: a héten újabb kínos adat látott napvilágot az iparról, és a fogyasztás sem pörgeti a gazdaságot. Hogyan lesz ebből gazdasági növekedés? Miből finanszírozzák majd az újabb választási osztogatást? Miért ragaszkodik a kormány az orosz olajhoz? Miért bízik jobban egy „háborús vezetékben”, mint a horvátban? Miért tudta növelni előnyét a Tisza az ellenkampány ellenére is? És mit jelent a „cseh Fidesz” győzelme Magyarországra nézve? Erről is vitatkozott hangsúlyozottan szubjektív műsorunkban, az Ez Viszont Privátban Gáspár András lapigazgató, Wéber Balázs vezető szerkesztő és Vég Márton újságíró.
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. október 4. 16:51
Beindult a 2026-os tavaszi parlamenti választási kampány. Az utca emberét arról kérdeztük, hogy mit gondol, melyik párt nyer majd, milyen lesz az addig vezető kampány, és lesz-e Orbán Viktor-Magyar Péter vita.
„Van itt három templom, három iskola, hat kocsma és egy bolt, szóval rendben vannak a prioritások” – mondta kísérőnk Európa egyik legkülönlegesebb szigetén, Inishmore-on, ahová körülményes eljutni, de ahonnan lélekben hazatérni sokkal nehezebb. A Világjáró ezúttal Írország ősi részéről jelentkezik.
Csabai Károly – Havas Gábor – Herman Bernadett – Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. október 3. 19:11
A héten ismertté váltak a kormány és a Tisza Párt egyaránt 5-5 pontból álló azon kérdései, amelyekre várják a választópolgárok reakcióit. Az Ez Viszont Privát legújabb adásában ezek mentén beszélgetett Csabai Károly főszerkesztő, Herman Bernadett főmunkatárs és Imre Lőrinc újságíró. Például az édesanyák és a fiatalok adómentességéről, a társasági adóról, valamint arról, hogy Magyar Péter már az egymilliárd forint feletti vagyonokat is megadóztatná.
Álhírek öntik el Csehországot és Moldovát, de valós erőszakba is át-átcsap már az orosz hibrid és információs hadviselés szerte Európában. Felkészül: Magyarország? Jegyzet.
Aki térre, tisztaságra és andalgós városnézésre vágyik, ne Velencét válassza egy hosszabb vakáció színhelyéül. Aki viszont imádja a pezsgést, nem rettenti el a szelfiző turistatömegek nyomakodása, és szívesen barangol a csatornák mentén, jól teszi, ha előre felkészül: mit hol tud megvenni, megenni és megtenni. Főleg, ha gyerekekkel érkezik. A Világjáró e heti állomása Velence, ahol pár napos gasztronómiai és kulturális „ámokfutás” során legalább egy hónapra való impulzust gyűjtöttünk.
Szaúd-Arábia új védelmi paktuma Pakisztánnal jelzi a kapcsolatok történelmi mélyülését, és jól mutatja, hogyan alakítják át a változó közel-keleti törésvonalak, az USA habozása és Irán árnyéka a Perzsa-öböl menti térség biztonságát. Jelenleg arra utalnak a jelek, hogy több ország is szeretne hasonló mechanizmusokat létrehozni Iszlámábáddal. Káncz Csaba jegyzete.
Magyar-Kirgiz Stratégiai Tanácsülés. 
