Sokat vártam arra, hogy elveszítsem Erdély-szüzességemet, de megérte. Gyönyörű tájak, finom ételek, romantika – ez várja a turistát Maros és Hargita megyében, a Világjáró e heti állomásain.
Kicsit szégyellem magam, de soha nem jártam még korábban Erdélyben annak ellenére, hogy mindig vágytam oda, szerettem volna túrázni a Kárpátok bércei között, bebarangolni a romantikus tájakat, amelyekhez annyi magyar történelmi esemény fűződik. Az élet azonban mindig mást hozott, sokfelé utaztam másokkal, Erdély pedig kimaradt.
A fő kifogások között volt, hogy hosszú az út autóval, rosszak az utak, ez év elejéig, Románia schengeni csatlakozásáig pedig még egy határellenőrzés is lassította a haladást. Ezek persze csak kifogások, aki valóban menni akar, az könnyen túllendül az ilyen apróságokon, de mi folyton halogattuk ezt az utat.
Most azonban eldöntöttük: nincs több halogatás, az októberre csúszott vakációt Erdélyben töltjük el.
Két út van: az érdekes és az autópálya
Szovátán foglaltunk szállást egy pazar wellnesshotelben, a Pacsirtában. Szováta Budapestről két úton közelíthető meg, az egyik az M3-as autópályán át Debrecen és Nagyvárad felé megy, a másik az M5-ös Szeged, Arad és Temesvár irányába. Időben hasonló távolságot ír a navigáció mindkét irányba, nagyjából hét óra érhető el a meseszép Maros megyei település. Debrecen felé indulva viszont a román határ után nem sokkal, Nagyvárad környékén elfogy az autópálya, és onnan egyszerű országúton visz az út tovább. Szeged felé ezzel szemben az utolsó néhány tíz kilométert leszámítva autópályán lehet csapatni.
Mi odafelé a debreceni irányt választottuk, amit egyáltalán nem bántunk meg. Voltak ugyan izgalmak, Nagyváradon például egyszer csak elfogyott az út egy felüljáró előtt, és nem aprócska útról volt szó, hanem az 1-es számú országútról Nagyváradról Kolozsvár felé. Igazi Vadkelet – gondoltuk. A navigáció is teljesen tanácstalan volt, végül egy murvás ipari magánterületre vezetett bennünket, azon keresztül lehetett valahogy visszatérni az országútra néhány vargabetűvel. Kitáblázás, terelés, hogy merre kellene menni, persze nem volt sehol.
Szóval az autós készüljön arra, hogy ha Erdélyben jár, még a legforgalmasabb főutakon is előfordulhat, hogy egy random felújítás miatt egyszer csak improvizálnia kell, hogyan tovább.
Ráadásul a vezetési morál finoman szólva sem nyugat-európai, az autósok elvétve sem tartanak be semmilyen szabályt. A településeken ott is 50 kilométer per óra a megengedett, de minimum 70-nel mennek, sokan, köztük a kamionok is, az „ideális íven” fordulnak a kanyarban, emiatt előfordulnak meleg helyzetek.
Szováta a magasból: napokon át lehet túrázni a város melletti erdőben a jól jelzett ösvényeken Fotó: Herman Bernadett
A táj azonban meseszép, és ez kárpótol mindenért, emellett olyan érdekes településeken visz keresztül az út, mint Bánffyhunyad (Huedin), amit ha nem a saját szemével lát az ember, nem hiszi el, hogy létezik.
Ez a városka Kolozsvár felé esik útba, a legfőbb látványosságai pedig az úgynevezett cigánypaloták. A düledező házak között 5-6 emeletes, színes, tornyos hatalmas épületek állnak, színes, kék, piros, ezüst bádogtetővel, aranyozott kovácsoltvas kerítésekkel. Mindegyik olyan, mintha egy hercegnőnek készülő óvodás tervezte volna egy arra alkalmas applikációban. Az út mellett jobbra és balra is számtalan kastély áll egymás hegyén-hátán, amelyek folyamatosan épülnek. Az udvaraikon pedig általában több luxusautó is parkol.
Az erdélyi Bled
Délután értünk Szovátára, és a település minden értelemben kellemes meglepetés volt a számunkra. Magyarul jóformán mindenki tud, a magyar lakosság aránya 83 százalék, így nyelvi nehézségei annak sincsenek, aki semmilyen idegen nyelven nem beszél. A városka patyolattiszta, a levegőt harapni lehet, a táj káprázatosan szép. A szlovéniai Bledre emlékeztetett leginkább, és a várostól egy lépésre van csupán a gyönyörű természet, amely egész évben hívja a kirándulókat.
A legnevezetesebb természeti látnivaló a Medve-tó, egy sós vizű tavacska a város mellett, a szállodasor fölött egy gyönyörű erdőben. A tó arról kapta a nevét, hogy a formája egy kiterített medvebőrre hasonlít, de a terület maga is tele van medvékkel, erre számos tábla figyelmezteti a túrázókat. Érdemes bejárni a Szováta melletti erdőt, ahol számos tanösvény, jól kiépített túraútvonal található, a tó körül pedig rekortán is van azoknak, akik pályán szeretnek futni.
A Medve-tó partján kiépített utak, faragott szobrok várják a turistákat Fotó: Herman Bernadett
Az erdőben számtalan kisebb sós vizű tó található, az egyik mellett kalandparkot is kialakítottak az extrémebb próbatételre vágyóknak. Néhány percnyi sétával fel lehet jutni a szovátai kilátótoronyhoz is, ahonnan pazar panoráma nyílik a tájra.
A medvékkel azonban nem árt vigyázni: alkonyat után senkinek sem tanácsolják, hogy kimenjen az erdőbe, ugyanis könnyen összetalálkozhat eggyel. Mi például az ott tartózkodásunk második estéjén kaptunk egy riasztást a telefonunkra, amely arra figyelmeztetett, hogy az utcánkban az egyik étteremnél ólálkodik egy mackó.
Amikor kinéztünk az erkélyünkről, láttuk is a medvét a járdán cammogni. Voltak emberek is az utcán, a mackó viszont nem foglalkozott velük, vélhetően megpróbált visszatalálni az erdőbe.
Szovátán a természeti látnivalók mellett kulturális és egyéb programok is elérhetők. Ottjártunkkor például egy háromnapos Tökfesztivál volt a városban kirakodóvásárral, kifőzdékkel. Bár az időjárás esős volt, népszerű volt a közösségi futóverseny és a koncertekre is sokan elmentek. Mivel román lejt nem váltottunk, kellemes meglepetésként ért bennünket, hogy bankkártyával mindenhol tudtunk fizetni, akár a forralt boros sátorban vásároltunk, akár a kürtőskalácsosnál.
Szováta: a Tökfesztiválra az iskolások, óvodások is nagyon készültek Fotó: Herman Bernadett
Segesvár: a magyaroknak Petőfi, mindenki másnak Dracula
Szováta környékén a legnevezetesebb látnivaló a parajdi sóbánya volt egészen ez év tavaszáig, az ott történt természeti katasztrófa miatt azonban a bányába nem jutottunk el. Helyette úgy döntöttünk, hogy a kissé távolabbi Segesvárra látogatunk el, amelyről minden magyarnak Petőfi Sándor hősi halála jut az eszébe. Ez az egyik legromantikusabb középkori város, ahol valaha jártunk, belvárosa a Világörökség része, igazi kis ékszerdoboz.
Petőfi Sándort is nagy tisztelet övezi Segesváron Fotó: Herman Bernadett
A parkolás a belvárosban fizetős. Aki autóval megy, annak érdemes letölteni a TPark applikációt, amelyen keresztül bankkártyával is el lehet indítani a parkolást bármelyik zónában. (Magyar telefonszámról telefonos parkolást nem tudtunk elindítani, román aprópénzünk pedig nem volt az automatához, de néhány perc alatt sikerült az applikációval parkolni, és a lejárt parkolást is könnyen meg tudtuk hosszabbítani a városnézés közben.)
A várban meredek macskaköves utcákon lehet közlekedni, a várfalról pedig csodálatos kilátás nyílik a városra és a környékre is.
Természetesen Segesvár leghíresebb halottja, Petőfi Sándor is kapott emlékhelyet a várban, szépen gondozott parkban áll a szobra. De a világszenzáció itt nem a magyar költő, hanem III. Vlad vagy Vlad Tepes, más néven Karóbahúzó Vlad, aki 1431-ben itt született.
A különösen kegyetlen havasalföldi fejedelemről számtalan legenda kering, róla mintázták a modern irodalom és filmművészet egyik legismertebb horrorfigurája, Drakula gróf karakterét is. A valódi Vlad Tepes is szerepelt persze több alkotásban, például a Hunyadiak sorozatban.
Drakula szülőháza Segesváron Fotó: Herman Bernadett
Drakulás szuvenírből mindenesetre nincs hiány Segesváron, a belváros boltocskái tele vannak ilyen pólókkal, jelmezekkel, hűtőmágnesekkel, és persze helyi kézműves termékekkel is. Séta közben nagyon sok jó éttermet, kávézót találhat a turista a városban, amelyekbe érdemes beülni, a fogások finomak, az árak barátiak, és mi például meglepően tökéletes szuflét kaptunk az egyik helyen.
Erdély legfestőibb látnivalója: a Gyilkos-tó
Mivel egész héten esős időnk volt, csak kevés időnk maradt kirándulni, ezért igyekeztünk az időjárás szempontjából a legszebbnek ígérkező napra egy igazán emlékezetes túrát keresni. A Gyilkos-tóra esett a választásunk, amely a Kárpátok egyik legnépszerűbb pontja. Az 1500-1800 méter magas hegyek között elterülő festői tó körül általában hatalmas a tömeg, de a szemerkélő eső miatt nekünk szerencsénk volt, viszonylag kevés turistával találkoztunk.
A Gyilkos-tó 1837-ben keletkezett úgy, hogy az egyik hegyről leomló törmelék eltorlaszolta a völgyben futó patakokat, amelyek vize elárasztotta a területet, egy tavacskát képezve.
A legenda szerint persze más történt: egy szépséges, elrabolt leány kétségbeesett sírása hatotta meg a hegyeket, ez indította el a kőomlást és hozta létre a tavat.
A tó neve egyébként csak magyarul félelmetes, románul Lacul Rosu, vagyis Vörös-tó a neve, és az angol nyelvű leírásokban is Red Lake-ként szerepel.
A Kis-Cohárd csúcsáról fantasztikus panoráma nyílik a környező hegyekre és a Gyilkos-tóra Fotó: Herman Bernadett
A tó körbejárható turistaösvényen, az útvonal nagyobbik része kifejezetten könnyű, szintkülönbség alig van benne. Aki sportosabb kihívásra vágyik, annak érdemes megmásznia a környező hegyeket is, amelyekről csodálatos kilátás nyílik a völgyre és a Gyilkos-tóra.
Mi a Kis-Cohárd csúcsára másztunk fel: ez egy nagyjából három kilométeres túra a tó partjáról a kék háromszög turistajelzésen. Bár az út nem hosszú, folyamatosan emelkedik, és elég meredek is, több helyen kiépített drótkötél segíti a kapaszkodást. A biztonságos fel- és lejutás miatt érdemes jó túrabakancsban vagy terepfutó cipőben megmászni a hegyet. A csúcsról páratlan panoráma nyílik a környező hegyekre és a tóra is, és még egy ingyenes távcső is van ott, amivel még jobban szemügyre lehet venni a látnivalókat.
A csúcsról lejutva, a tó melletti vendéglátóhelyeken pedig megérdemelten fogyaszthatja el a túrázó a finom csorbalevest vagy micset.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A legnagyobb baszk város még télen is kellemes célpont, az élet nyugodt, az árak meglepően visszafogottak. Az éttermekben pedig még az is megesik, hogy egy pohár bor helyett kapunk egy egész üveggel. A Világjáró ezúttal folytatja bilbaói sorozatát.
Csabai Károly- Gáspár András-Havas Gábor-Izsó Márton-Vég Márton | 2026. január 30. 18:45
Bőven volt téma a héten: a kormány bejelentette a januári rezsistop részleteit, a Tisza Párt újabb nagy nevet igazolt, Lázár János szerint pedig migránsok híján a vonatok vécéjét a cigányoknak kell takarítaniuk.
Az orosz energiáról leválni nem kell, félnetek jó lesz? A szomorú helyzet az, hogy az uniónak energiaügyben nagyon sok félnivalója van. Sok igazság van abban, amivel az uniós energiapolitikát a magyar kormány támadja, de ettől még nekik sem lesz igazuk. Jegyzet.
Moszkvai udvarunkon hatalmas hóbuckák magasodnak, közte csinos kis utak vágva. A katonai őrbódé környéke szépen el van takarítva. Az itteni Fehér Háztól 800 méterre lévő lakótelep bejáratát, ahol csak a külföldiek lakhatnak, szigorúan őrzik. A hó errefelé akár májusban is eshet, az tehát nem meglepő, hogy farsang idején fehér minden. De milyen volt és milyen ma errefelé a télbúcsúztató, a maszlenyica? A Világjáró ezúttal nemcsak térben, hanem időben is utazik.
Havas Gábor – Izsó Márton – Király Béla – Vég Márton – Wéber Balázs | 2026. január 23. 18:31
Felrobbantotta a Facebookot a héten a magyar miniszterelnök a januári rezsicsökkentést beígérő radiátoros posztjával. A figyelemfelkeltés bejött, de a vagizós jópofizás önmagában kevés lesz áprilisban. Tényleg ekkora bajban van a Fidesz? És amúgy mennyibe kerül nekünk a rezsicsökkentés? Eközben alakul a Tisza csapata, a héten bemutatták a párt gazdaságiminiszter-jelöltjét. Kapitány István a nem éppen gyerekzsúr olajbizniszben edződött, ami jó beugró lehet a politikába. Mindeközben a Nobel-díj- és Grönland-fixációval küzdő Trumptól már a Patrióták politikusai is elhatárolódnak – Orbán Viktor viszont úgy tesz, mintha nem történne semmi.
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2026. január 17. 16:44
Az év eleji havazás és a január 10-i Fidesz-kongresszus után járókelőket kérdeztünk arról, mit szólnak hozzá, hogy politikusok hólapáttal fényképeztették magukat. Azt is megkérdeztük, hogy követték-e a Fidesz kongresszusát és Orbán Viktor ott elhangzott beszédét, és ha igen, mit gondolnak róla.
A baszk egy egyedülálló nyelv, az Athletic Club pedig egy egyedülálló futballklub. Ideje volt, hogy mindkettőt személyesen megismerjük. A Világjáró e heti állomása: Bilbao.
Havas Gábor – Imre Lőrinc – Izsó Márton – Vámosi Ágoston – Vég Márton | 2026. január 16. 18:31
Bel- és külpolitikai fronton is csak úgy kapkodtuk a fejünket az év elején. Kevesebb mint 90 nap van hátra a hazai országgyűlési választásokig. Sulyok Tamás köztársasági elnök a várakozásoknak megfelelően kitűzte a voksolás időpontját: április 12-én az egész világ Magyarországra figyel majd.
Venezuelai intervenció, Grönland fenyegetése, az ukrán főváros „lefagyasztása”, véres iráni felkelés, törékeny gázai tűzszünet – nem sok jót ígér az évkezdet külpolitikában 2026-ra. Az EU Trump latin-amerikai jogsértését még lenyelte, Grönland esetleges bekebelezésénél viszont semmiképp sem szabad félrenéznie. Saját hitelessége és stabilitása a tét. Nagyító alatt ezúttal Washington ámokfutása és az önkényen alapuló új világrend. Jegyzet.
Heti 1-2 tonnát vásárolnak belőle továbbra is. 
