Ahol Wilhelm és Simon ültek az iskolapadban – svéd kastély filmturistáknak

Képzeljünk el egy olyan országot, ahol kétszáz éve nem volt háború, és senkinek nem vették el a birtokát, tulajdonát. Ennek apró jele, amikor egy stockholmi társasházban, ahol a testvérem egy időben lakott, a lift kifüggesztett karbantartási lapján szigorú rendben sorakoztak az évszámok: a II. világháború idején ugyanúgy jött a szerelő karbantartani, mint a harmincas években vagy az ötvenesekben, és hogy ezt igazolja, minden évben akkurátusan aláírta, dátumozta lapot. Csak a karbantartó személye változott.

Ahogy a lakóházak, úgy a főúri kastélyok is megmaradtak: többségük magántulajdonban van, némelyik alapítványoké és szállodák vagy múzeumok működnek benne, míg a legszebbek a királyi család tulajdonát képezik.

Hajdanán – és nem csak Svédországban – a főúri famíliák hintóval közlekedtek és egynapi járóföldre mindenütt emeltek maguknak egy kastélyt, amit a személyzet állandóan rendben tartott. Hasonlóképpen volt ez Magyarországon is.

Rajongók zarándokhelye

Amikor legutóbb Svédországban jártam, egy régebben kevésbé híres, de mára nagyon népszerű kastélyba látogattunk el, a „Kaggeholm slott”-ba (a slott svédül kastélyt jelent – a szerk). Csivitelő lánycsapat közepén léptünk be a gyönyörűen rendbe tartott épületbe, egy bájos park közepén. A lányok közül volt, aki Japánból, más Kaliforniából vagy éppen Ausztráliából érkezett.

Nem épp a szomszédból tehát, de nekik minden vágyuk az volt, hogy megállhassanak azon a lépcsőfordulón, ahol a svéd kamasz koronaherceg, Wilhelm – Edvin Ryding alakította – ücsörgött az osztálytársával (egyben szerelmével), a latin-amerikai származású, szegény, göndör hajú fiúval, Simonnal a Young Royals (magyar címe: Szerelem és kötelesség) című svéd sorozatban. Ő, kiemelkedő tanulmányi eredményei miatt, szociális szempontjait figyelembe véve, ingyen járhatott ide. Simont a valóságban a venezuelai származású svéd popénekes, Omar Rydberg alakította. Egyfajta Rómeó és Júlia, illetve egyben Hamupipőke történet ez, csak skandináv módra elmesélve. (A tanárok egy része sem svéd.)

A főszereplők azóta világsztárok lettek, a Netflix mellett a legnagyobb nézettségű amerikai talkshow-knak köszönhetően. A rajongók egy része pedig nemcsak ide látogat el, hanem Omar Rydberg koncertjeire is, rendezzék azt bárhol a világon.

Társadalomkritika, szerelmi történettel elmesélve

Három éven keresztül, világszerte tízmilliók izgultak 18 részben a fiatalokért. A forgatókönyv szerint a diákok sok ezer koronáért tanulhattak itt, körülbelül olyan áron, mint Etonban. Az ő történetüket írta meg kortársuk, Lisa Ambjörn. A sorozat azóta is felrobbantja a YouTube-ot és a Netflixet. (Kiváló a magyar szinkron.)

A Young Royals ugyanis nemcsak a szerelemről szól, hanem bemutatja a svéd társadalmi osztályok örömeit, gondjait, a dúsgazdag és a szegény fiatalok életét, a királyi család ügyeit, a külvárosi bevándorlók panellakásait, az általuk látogatott karaoké klubot, miközben kritizálja és ósdinak tartja a monarchiát.

A széria legtöbb jelenetét itt forgatták, persze más volt a belső design, de a külsőn nem változtattak. Azóta turistacsoportok tömege látogat ide a világ minden tájáról. A helyi szállodák és panziók szobaáraikat jelentősen megemelték, az Ekerö nevű kisvárosban pedig az egekbe szökött lakások és házak árai ötmillió koronánál kezdődnek.

Átélni a film szellemét 

Szeretettel várunk, hogy átélhesd a Young Royals szellemét a Kaggeholm kastélyban! – olvasom a netes hívogatóban. Különböző egynapos vezetett túrákat és éjszakai szállásokat kínálnak, persze nem két fillérért.

Elvégre abban a teremben lehet ebédelni, ahol a filmforgatás idején a dúsgazdag kínai Alexandert leintette Vincent, miközben a prefektus, a nemesi család sarja, August hetykén parancsolgatott nekik, illetve, meg lehet tekinteni, hogy Felice hol próbált megbarátkozni a lovával, ami nem sikerült neki.

A kastélyban ma már shop is található, ahol megvásárolhatók a szuvenírek és jelmezek másolatai, a kapucnis pulcsitól a bordó zakóig és blézerig, szoknyáig, nadrágig.

Ez nem a Loire völgye, de nagyon szép

Ma már a turistákat különféle programokkal is szórakoztatják, sőt, akár a kastélyban is meg lehet szállni. A világ leghíresebb szállásfoglaló oldalain is szerepelnek a helyi panziók, de persze Stockholmban is lehet aludni, hiszen nem vagyunk messze, mindössze fél óra kocsival a főváros.

Az itteni kastélyokért önmagában kevesen kelnek útra – ellentétben mondjuk a francia Loire-mentiekkel (a francia turisztikai szakemberek ezt is ügyesebben csinálják), de ha ellátogatunk Svédországba, nem szabad néhányat kihagyni. Ilyen a Kalmar-i Smålandon, amely több mint 800 éves múltra tekint vissza, és amely a Kalmari Unió 1397-es aláírásának helyszíneként vonult be a történelembe.

A Läckö-i barokk kastély Nyugat-Svédországban található, a Vänern-tó partján, egyben kulturális központ, egyedülálló környezetben nyújt rendszeresen otthont kiállításoknak és rendezvényeknek. A Vadstena-i reneszánsz kastélyt Östergötlandon Gustav Vasa uralkodása alatt építették, s az egyik legjobban megőrzött épület Skandináviában ebből a korszakból.

A Sofiero-i kastély Helsingborgban egykori királyi nyári rezidencia volt. A park különösen lenyűgöző, itt található Európa egyik legnagyobb rhododendron ültetvénye.

Drottningholm az UNESCO Világörökség része, ez a legjobban megőrzött 17. századi palota Svédországban; de mivel itt lakik a királyi család, csak a nyilvános része látogatható.

Waldemarsudde-t se hagyjuk ki

Ha nem is tekinthetjük meg mindegyik kastélyt belülről, a gondozott parkok nyilvánosak, és többségükbe nem kérnek belépőjegyet sem.

Az én kedvencem leginkább a stockholmi Waldemarsudde, a hajdani Eugen herceg palotája, a táj, a park, a gazdag műgyűjtemény és természetesen az étterem-kávézó hangulata, kínálata miatt. Egész napos kirándulásra készüljünk, megéri!

A Világjáró többi cikkét itt olvashatják.