7p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Svédország messze van – talán vannak, akik emlékeznek Újhelyi János 1972-es kiadású könyvére. Akkor tényleg nagyon messze volt, minden értelemben. Ma már – a felszínen legalábbis – nem annyira távoli, és ez a szörnyű orosz-ukrán háborúnak is betudható. Világjáró rovatunkban ezen a héten az egykori (?) skandináv mintaállamba látogatunk el.

Tudnivaló, hogy minden ország más képet mutat, ha turistaként érkezel oda, és mást, ha ott élsz (az sem mindegy, milyen régóta).

A nyolcvanas évek elején óriási különbséget lehetett tapasztalni Magyarország és Svédország között:

ott jólét, világmárkák, ABBA-láz, olcsó energia, sosem tapasztalt szabadság, a butikokban mosolyogva fogadnak, a városi parkokban félmeztelenül napoznak nők és férfiak, mindenki tegeződik, mindegy, milyen nemű vagy, a környezetvédelem és az akadálymentesítés nemcsak szavakban létezik.

Vajon létezik-e még a legendás svéd mintaállam? Életkép Stockholmból. Fotó: EPA/ANDERS WIKLUND
Vajon létezik-e még a legendás svéd mintaállam? Életkép Stockholmból. Fotó: EPA/ANDERS WIKLUND

Mindig megállnak a zebránál

Az autósok betartanak minden szabályt, a biztonsági öv bekapcsolásától kezdve egészen addig, hogy mindig megállnak a zebránál.

A magyarországi rendszerváltás és az unióba való belépés után már nem volt akkora a különbség, legalábbis kereskedelmi-turisztikai szempontból (a hazai társadalmi gondolkodás ugyanakkor mit sem változott).

Betörtek a fapados járatok, és két óra alatt bárki bármikor ott lehet Arlandán, a stockholmi reptéren, beindult a digitalizáció és a globalizáció, ismerősek lettek a multi áruházláncok nevei. Közben mi is megismerkedtünk itthon a világ legnagyobb lakberendezési áruházával, amely rendkívül sikeresen népszerűsíti a maga sajátos módján Svédországot.

Egy olyan ország, ahol 200 éve nem volt háború, és a Volvotól a legújabb nyitott Mercedesig minden autó megáll, amíg átkísérnek az út túlsó oldalára néhány vadkacsát, nehezen tud megbirkózni a mindennapi öldöklés gondolatával – még akkor is, ha fejlett a haditechnika.

Ez a szemlélet nem változott, de a sosem tapasztalt – háború okozta  – infláció megtette a hatását. Középkorú nők saját kerekes bevásárló kocsit húznak maguk után Stockholm utcáin. Többnyire egy pici táskával szoktak libegni a gondolák között vagy alaposan megpakolja a család a hipermarket bevásárlókocsiját, és aztán átrakodnak az autóba.

Amikor egyiküket megszólítom, elmondja, csak úgy tud takarékosan bevásárolni, ha 4-5 környékbeli szupermarketet felkeres, hol mi olcsóbb, van, ami az ICA-ban, van, ami a Lidlben. Soha nem szorult rá az efféle túrákra, de a mostani árakhoz képest kicsi a nyugdíja – volt tanárnőről van szó –, viszont nagyon kilőtt az infláció, főleg ami az energiahordozókat és az élelmiszereket illeti. Közben pedig igencsak felemelték a lakáshitelek kamatait.

Nem hittem volna, hogy ezt valaha megérem. 1981 óta járok rokoni kapcsolatok miatt ebbe a gyönyörű országba, és azt kell látnom, hogy a valaha volt svéd álom egyre inkább szertefoszlik?

Vagy mindez csak nosztalgia? Persze, itt is attól függ a válasz, hogy melyik társadalmi réteget nézzük, a milliárdosokra, a napsütötte mallorcai tengerparton saját villájukban pihenőkre vagy a művészvilágra ez nyilván most sem jellemző. Az is igaz, hogy itt a tehetős réteg széles, és nem olyan, mint a hazai felső tízezer, amelynek tagjai többnyire politikai szerencselovagok.

Sokan azt vallják, hogy a Palme-korszakban, a hetvenes-nyolcvanas években volt jellemző az általános jólét – főleg külföldi szemmel nézve  –, amely után oly sok magyar is áhítozott, és lett belőlük "disszidens".

Az általános, méltán irigyelt magas életszínvonal és a jól működő szociális háló a helyi szociáldemokrata pártnak is köszönhető volt. Mindez mára a múlté, egyes vélemények szerint a szociáldemokraták mindinkább jobbra tolódnak, és erősödik a rasszizmus, talán amiatt is, hogy nagyon sok a bevándorló.

Ha még értik a szót

Ugyanakkor a politikai élet színterén, a médiában, a sportban, a művészvilágban teljesen természetesnek veszik, hogy a hírességek kurdok, szerbek, irániak vagy venezuelaiak, és ezt mindenki el is fogadja, akár eurovíziós fellépőről, akár futballistáról vagy képviselőről van szó.

Sokuk pici babaként került ide és futott be felnőttként karriert, vagy már itt született, és a gyermekeik persze svédnek érzik magukat.

Ez nem zárja ki, hogy a fiatalok honfitársaikkal bandázzanak, találkozzanak a vidéki kisvárosok parkjaiban vagy éttermeiben, hogy a saját anyanyelvükön – ha még értik a szót – jól kibeszéljék a svédeket…

Az orvosok jelentős része is bevándorló – így eshet meg, hogy a szíriai doktorral magyarul beszéli meg diagnózisát a rokonom, a férfi ugyanis a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végzett. Sajnos kevés az orvos, és itt is nagyon megnőttek a várólisták, a műtétekre hónapokat kell várni. De itt nem történhet meg, hogy valaki, valamilyen ürüggyel, személyes ismeretség révén, ravaszdi trükkel előbbre kerül a listán…

Takarékosság és türelem

Az országra ma is jellemző a türelem, és ez nagyon fontos. Nem adják fel hivatalos alapeszméiket, azt, hogy mindenki egyenlő, akárhol született, akármilyen színű a bőre és akármilyen nemi identitású. Akkor sem adják fel, ha pont ezzel ellenkező szemléletű cselekedetek borzolják nap mint nap az idegeiket.

Csak idő kérdése, és aki ma még hőbörög, az előbb-utóbb, akár évtizedek múlva, de svéd lesz, és az itteni normák szerint él, vagy elhagyja az országot.

Az infláció előtérbe hozta a takarékoskodást. A svédektől – főleg az idősebbektől – alapvetően nem áll ez távol: itt nem divat a pazarlás, a fölös tukmálás; vendégségben annyi szelet hús van a tálon, ahány a meghívott, sosem kínálják nyakra-főre vodkával a vendégeket – de a több évtizedes fogyasztói társadalom azért megtette a hatását.

Sok fiatal szekrénye itt is tele van rengeteg fölös holmival – igaz, létezik egy kiépített szociális bolthálózat is, afféle adományboltok, ahol ezek leadhatók.

A fénynek szimbolikus a jelentése

Ami nehéz lesz itt, az a takarékosság az elektromos árammal. Svédország a világ egyik legnagyobb áramtermelője, amire szükség is van, hiszen, kivéve 5-6 hónapot, szinte egész nap sötét van.

A fénynek szimbolikus a jelentése, ezért nemzeti ünnep a Lucia nap. A villanyáram olcsó – volt, mondják a helyiek.

(Persze a magyar fizetésekhez és az új hazai rezsiárakhoz képest arányaiban még mindig megfizethetőbb, mint itthon.)

Természetesen mindegyik háztartás gépesített, vidéken is óriásiak a mélyhűtők – mindig található bennük fagyasztott kenyér, hiszen a nagy havazások idején ki sem lehet lépni az utcára.

Egyes belvárosi társasházakban saját, közös mosoda üzemel, emiatt nincs a lakások fürdőszobáiban se mosó-, se szárítógép, ami szintén okos megoldás, különösen, hogy a havi bérleti díjban benne van a mosoda áramköltsége. Bár újabban olyan lakások is épülnek, amelyekre a saját mosási lehetőség a jellemző.

Az természetes, hogy amikor kimennek a szobából, leoltják a villanyt. Ha egyáltalán van még a lakásban tévé, azon többnyire streaming szolgáltatók filmjeit nézik – sötétben.

Parkolóház autócsordák helyett

Az autózás a világ egyik legtekintélyesebb autógyártó országában, ahol sokezer kilométerre találhatók a települések egymástól, természetesen nélkülözhetetlen. De akik mondjuk Stockholm belvárosában élnek és közel van a munkahelyük, csak alkalmakra bérelnek kocsit – például belföldi kirándulásra –, mert a parkolóhely kevés, és az autó fenntartása sokba kerül.

Ha lenne is hely, városszépészeti szempontból nem akarják, hogy autócsordák csúfítsák a látképet – a külső kerületekben sem –, ezért inkább parkolóházat építenek, amelyekben viszont helyet bérelni költséges mulatság.

Itt is az elektromos autóké a jövő – arányuk sokkal magasabb, mint Magyarországon –, és ennek a trendnek soha nem volt akkora az aktualitása, mint ma.

A Világjáró korábbi cikkeit itt olvashatják

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív „A bábuska kijött a pult mellől és végigmért” – Moszkva testközelből
Elek Lenke | 2025. október 25. 06:01
Milyennek látta egy magyar újságíró az orosz fővárost belülről a 90-es évek elején? Mi változott azóta, és mi nem? Az e heti Világjáróban nemcsak a térben, hanem az időben is utazunk.   
Szubjektív Ez most megmutatja az erőviszonyokat – fideszeseket és tiszásokat kérdeztünk október 23-án
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2025. október 24. 17:01
A magyar forradalom és szabadságharc emléknapján Orbán Viktor kormányfő a Kossuth téren beszélt, ahol a Békemenet végállomása volt. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke pedig a Hősök terén szólalt fel, ahová a Nemzeti Menet résztvevői mentek. A beszédekre tartókat kérdeztük mindkét oldalon. És Puzsér Róbertbe is belebotlottunk.
Szubjektív Óriásit blöffölt Trump a budapesti csúccsal?
Wéber Balázs | 2025. október 21. 17:20
A budapesti Putyin-Trump csúcs hírét az amerikai elnök kürtölte világgá múlt héten – egyelőre azonban még az sem biztos, hogy valóban lesz találkozó. Az orosz elnök fogadása kényes helyzetet teremtene, és nem látszik, hogy miért épp most jönne áttörés a tárgyalásokon. A Kreml szerint az orosz álláspont változatlan. Nagyító alatt ezúttal a Budapestre tervezett csúcs. (frissítve)
Szubjektív Nagyon szívesen cserélnék az urakkal ott fönt, a Várban – az utca embere az inflációról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. október 19. 16:59
A szeptemberi infláció éves szinten 4,3 százalékon állt, és megegyezett az augusztusi adattal. Vásárcsarnokokba igyekvőket kérdeztünk arról, hogy hogyan érzékelik, mekkora az infláció, megtorpant-e? Továbbá, vajon lépést tartanak-e jövedelmeik, bevételeik az áremelkedéssel, és mennyiben bíznak a KSH hivatalos adataiban.
Szubjektív Drakula nyomában: utazás Európa legromantikusabb tájaira
Herman Bernadett | 2025. október 18. 06:01
Sokat vártam arra, hogy elveszítsem Erdély-szüzességemet, de megérte. Gyönyörű tájak, finom ételek, romantika – ez várja a turistát Maros és Hargita megyében, a Világjáró e heti állomásain. 
Szubjektív Orbán Viktorék most Varga Mihály vállára tették a nyomást – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Csabai Károly – Havas Gábor – Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. október 17. 18:31
A héten kül- és belpolitikai fronton sem unatkozhattunk, ráadásul a kettő sok esetben össze is függött – mint például Donald Trump amerikai elnök Orbán Viktorhoz intézett dicsérete az egyiptomi békecsúcson. Közben a kormány bedobta Varga Judit nevét, elkerültük a bóvlit, Orbán Viktor pedig kizárta az euró bevezetését. Az Ez Viszont Privát legújabb adásában Csabai Károly főszerkesztő, Bozsó Péter és Imre Lőrinc újságíró beszélgettek.
Szubjektív „Az embereknek nem ilyen szemfényvesztésre van szüksége” – az utca embere a konzultációkról
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2025. október 11. 18:00
A magyar kormány elindította nemzeti konzultációját a gazdasági kérdésekről, főleg a Tisza Párt állítólagos adóterveit kritizálva. Eközben Magyar Péterék meghirdették a Nemzet Hangja konzultáció újabb fordulóját. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy mi a véleményük ezekről a kezdeményezésekről, kitöltik-e őket, illetve mi lenne az a kérdés, amiről szívesen megkérdeznék az embereket.
Szubjektív Ahol Wilhelm és Simon ültek az iskolapadban – svéd kastély filmturistáknak
Elek Lenke | 2025. október 11. 06:01
Megérinteni azt a lépcsőkorlátot, amit az imádott kedvenc, ebédelni abban az étteremben, ahol a világsztár is evett… Vagy csak leszaladni egy képzeletbeli, elit svéd bentlakásos gimnázium, a Hillerska lépcsőin. A Világjáró ezúttal a Kaggeholm kastélyt kereste fel, a virágzó filmturizmus jegyében.
Szubjektív Olajbiznisz: csak az oroszoknak hisz a kormány, a horvátoknak nem – Ez Viszont Privát
Gáspár András – Havas Gábor – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. október 10. 18:31
Az Orbán Viktor által ígért repülőrajt helyett a magyar gazdaság továbbra is a kifutópályán vesztegel: a héten újabb kínos adat látott napvilágot az iparról, és a fogyasztás sem pörgeti a gazdaságot. Hogyan lesz ebből gazdasági növekedés? Miből finanszírozzák majd az újabb választási osztogatást? Miért ragaszkodik a kormány az orosz olajhoz? Miért bízik jobban egy „háborús vezetékben”, mint a horvátban? Miért tudta növelni előnyét a Tisza az ellenkampány ellenére is? És mit jelent a „cseh Fidesz” győzelme Magyarországra nézve? Erről is vitatkozott hangsúlyozottan szubjektív műsorunkban, az Ez Viszont Privátban Gáspár András lapigazgató, Wéber Balázs vezető szerkesztő és Vég Márton újságíró.
Szubjektív „Hát ez már most, enyhén fogalmazva, gusztustalan… ”– az utca embere a választási kampányról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. október 4. 16:51
Beindult a 2026-os tavaszi parlamenti választási kampány. Az utca emberét arról kérdeztük, hogy mit gondol, melyik párt nyer majd, milyen lesz az addig vezető kampány, és lesz-e Orbán Viktor-Magyar Péter vita.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG