Tom Cooper katonai szakértő információi szerint ukrán ellenőrzés alá került a Robotinétől délkeletre található, csak "Domb 166" néven emlegetett magaslat. A kevéssé fantáziadús név egyszerűen onnan származik, hogy a domb "csúcsa" 166 méterre van a tengerszinttől. Cooper szerint a magaslat valamikor az elmúlt egy-két napban egyértelműen ukrán kézre került, bár azt hozzáteszi, hogy az oroszok várhatóan "minden erejükkel meg fogják próbálni visszaszerezni", így lehetséges hogy még további véres harcokra kerül majd sor a magaslatnál, mielőtt az ukránok ki tudnák építeni a védelmi állásaikat rajta.
Miért olyan fontos a Domb 166? Hiába nem tűnik túlságosan hatalmasnak a 166 méteres tengerszint feletti magasság, az alapvetően jellemzően sík Zaporizzsja régióban ez egy jelentős magaslat, sőt a környéken a legnagyobb kiemelkedő pont. A tetejéről belátni a környező tájat, a jelenleg is heves harcokban érintett, az ukránok által körbezárni vagy elfoglalni próbált Robotinétől egészen a nagyjából 20 kilométerre délnyugatra található Tokmakig.
Tokmakot a szakértők a most leginkább megerődített orosz kézen lévő ukrán városnak tartják, amelyet több körkörös orosz védelmi vonal is körülölel. A város az ukrán ellentámadás egyik fő célpontja, esetleges elfoglalásával megnyílhatna az út az Azovi-tenger partjáig, a Krím és Oroszország közti szárazföldi folyosó elvágásához.
Le kell nézni az ellenséget
Miközben innen kényelmes távolból a háború folyását elsősorban felülnézeti, kétdimenziós térképeken követjük, a harctéren minden tereptárgynak, illetve a domborzatnak hatalmas jelentősége van egyrészt a harctér megfigyelése, másrészt annak uralása szempontjából. Az ellenséghez képest magasabban elhelyezkedő egységek hatalmas előnyben vannak mind a fedezékek szempontjából, mind az ellenség célbavételében. (Gondoljunk csak arra, hogy a földön egy kődarab mögé bekucorodó katonát a vele egy magasságban lévő ellenséges katona nem tud célbavenni, viszont, ha mondjuk egy tízemeletes ház tetejéről próbálkozik, akkor máris könnyebb dolga van - és ugyanez igaz egy domb- vagy hegyoldal esetén is.)
A Daily Kos oldalon egy rövid összefoglaló is található a hadtörténelem híres magaslatairól, amelyből kiderül, hogy bizony sokszor akár egy 10-20-30 méter magas dombocska birtoklása is döntő jelentőséggel bírhatott egyes ütközetek kimenetelében. A modern harcászatban, még döntő tüzérségi és légifölény mellett is komoly gondokat okozhat egy jól védett magaslat, 1945-ben Okinaván például nagyjából 1600 amerikai tengerészgyalogos esett el a mindössze 15 méter magas "Sugar Loaf Hill" elleni, nyolc napon át tartó rohamokban.
Az ukránok tehát a Domb 166 tetejéről beláthatják, illetve belőhetik a teljes környéket, és jobb esélyekkel verhetik vissza az orosz ellentámadásokat. A magaslat birtoklása azért is jelentős fegyvertény, mert innentől egészen Tokmakig ukrán szempontból lefele vezet az út, tehát a város határáig előnyben lehetnek az előrenyomuló ukránok.
Várható végre a döntő áttörés?
Mit jelenthet ez a fejlemény az ukrán offenzíva távolabbi kilátásai tekintetében? Ha azt vesszük, hogy az ellentámadás megindulása előtt egyesek abban reménykedtek, hogy néhány hét vagy hónap elteltével már a Krímen fognak masírozni az ukrán katonák, akkor ezek a térképen aprónak tűnő sikerek alig-alig viszik közelebb az ukránokat az eredeti céljaik megvalósításához.
Azonban ha az ukránok az offenzíva első napjainak veszteségei és kudarcai után átdolgozott taktikáját vesszük alapul, akkor már más a helyzet. Az ukránok ugyanis az orosz vonalak gyors áttörésével kísérletezés helyett átálltak arra, hogy módszeresen "ledarálják" az orosz erőket. Ennek a taktikának részét képezik az orosz utánpótlási vonalak, például a Krímet Oroszországgal, valamint Dél-Ukrajnával összekötő hidak, a lőszer- és üzemanyagraktárak drónokkal, illetve HIMARS és Storm Shadow rakétákkal történő támadása, és az orosz gyalogság felőrlése. Utóbbira az ukránok a nagyobb szabású, páncélosok bevető rohamok helyett inkább kisebb, helyi jellegű akciókat használnak, amelyeket nagyon sokszor éjszaka hajtanak végre, mert a sötétben jobban érvényesül katonáik átlagban az oroszoknál jobb kiképzettsége és például éjjellátók tekintetében jobb felszereltsége.
Az ukránoknak alkalmazkodni kellett ahhoz az orosz taktikához is, amely minden területi veszteségre azonnali, jelentős erőket felvonultató ellentámadásokkal válaszolt - a veszteségekkel alig törődve. Ez ugyan lehetővé tette az orosz parancsnokoknak, hogy Moszkva felé jó híreket közöljenek, azaz hogy nagyrészt tartják a védelmi vonalakat, azonban tovább gyorsították az orosz tartalékok még fokozottabb ütemű fogyásához. Egy-egy ilyen aprónak látszó, de a helyi frontvonalon nagy jelentőségű győzelem, mint a Domb 166 elfoglalása, újabb lehetőség az ukrán haderőnek, hogy kevesebb saját veszteséggel még súlyosabb veszteségeket okozzanak az oroszoknak.
Ha a régi marxista terminológiához nyúlunk vissza, akkor azt lehet mondani, hogy lassan azért várható, hogy a felgyűlő mennyiségi változások (az orosz katonák, lövegek, aknák, lőszer, élelmiszer, üzemanyag és a kiépített védelmi állások fogyása) minőségi változásba csap át.
Az orosz katonai bloggerszférában is egyre hangosabbak azok a hangok, amelyek a fogyó tartalékokra, az egyre súlyosabb fronthelyzetre hívják fel a figyelmet. Az ISW hétfői helyzetértékelésében is úgy fogalmaznak, hogy az orosz forrásokból a "teljes frontvonalon" a megfelelő eszközök hiányára, illetve a harci szellem alacsony mivoltára lehet következtetni. Ha arra talán továbbra sem lehet számítani, hogy nagyobb, összefüggő területen összeomolhat az orosz védekezés, egyre gyakoribbak lehetnek a kisebb ukrán sikerekről szóló hírek, ahogy fogynak azok a tartalékok, amelyekkel eddig sorra be lehetett tömni a védelmi vonalakon keletkezett lyukakat.
Geolocated footage published on August 20 and August 21 indicates that Ukrainian forces reached the central part of #Robotyne (10km south of Orikhiv) and broke through some Russian defenses south of Mala Tokmachka (9km southeast of #Orikhiv). https://t.co/keBkmPCyVI https://t.co/hA8KueAnhz pic.twitter.com/kQRimOpYrO
— ISW (@TheStudyofWar) August 22, 2023
Ebből a szempontból is jelentős fejlemény a Domb 166 elfoglalása, ugyanis ez a magaslat az orosz védelmi vonal egyik sarkalatos pontjának számított, és nyilván minden bevethető erővel igyekeztek megtartani az oroszok - és mint ahogy írtuk, ez egy ilyen magaslat esetében könnyebb feladat is, mint máshol. Mégsem sikerült már itt sem feltartóztatni a lassú ukrán előrenyomulást.
Most egy újabb versenyfutás kezdődhet az idővel: ősszel ugyanis bármikor leeshet annyi csapadék, hogy hosszú hetekre, de akár a téli fagyokig is ellehetetlenülhet nagyobb szabású katonai akciók indítása a dél-ukrajnai frontszakaszokon. Ha addig még ki tud tartani az orosz haderő nagyobb vereségek nélkül, akkor Moszkva lehetőséget kaphat a védelmi állások és az azokat tartó egységek újabb megerősítésére, akár egy újabb mozgósítási hullám végrehajtásával is. Ha viszont Ukrajna továbbra is fenn tudja tartani a mostani nyomást, akkor valahol, valamikor azért létrejöhet egy olyan szakadás az orosz védelmi vonalakon, amelyet már nem sikerül betömni, és ez akár látványos eredményeket is hozhat az ukránok számára.
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
