„Magyarország már teljesítette az összes olyan kritériumot, amely szükséges ahhoz, hogy ezeket a forrásokat felszabadítsuk", mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Bloombergnek adott interjúban, amelyben a részben továbbra is befagyasztott magyar uniós forrásokról kérdezték.

Az uniós források egyéb finanszírozási forrásokkal való kiváltását firtató kérdésre azt válaszolta, hogy "az uniós alapok nagyon hasznos forrást jelentenek fejlesztési terveink és beruházásaink finanszírozásához. De természetesen minden felelős kormánynak meg kell vizsgálnia az alternatívákat arra az esetre, ha ezeket az alapokat politikai okokból visszatartják. A magyar kormány globális perspektívából szemléli ezt a kérdést. Olyan finanszírozási lehetőségeket keresünk, amelyek pénzügyileg észszerűek, és amelyek megfelelnek a gazdaságfejlesztési stratégiánknak."

A miniszter az Európai Unió versenyképességének a megőrzését, védelmi képességeinek megerősítését, valamint a migrációs politika átalakítását nevezte a magyar uniós elnökség legfontosabb célkitűzéseinek a ciklus felénél.

Fontos feladatként említette az Európai Unió intézményi ciklusai közötti átmenet zökkenőmentes biztosítását is az európai parlamenti választásokat követően.

Az unió bővítését is kiemelt feladatának tekinti Magyarország, és lehetőséget lát arra, hogy minden csatlakozni szándékozó ország ügyében előrelépés történjen az elnöksége alatt. A politikai fókusz ebben a kérdésben a Nyugat-Balkánon van - mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy "az Európai Unió nem teljes a Nyugat-Balkán nélkül".

Ezzel összefüggésben úgy vélekedett, hogy az elnökség végére Montenegró, Albánia és Szerbia esetében konkrét előrelépésekre kerülhet sor.

Fontos feladatként nevezte meg a miniszter a demográfiai trendek követését és az uniós versenyképesség fokozása szempontjából arra adandó válaszokat is.

Bóka János ezzel kapcsolatban "teljesen diszfunkcionálisnak" nevezte az Európai Unió jelenlegi menekültügyi és migrációs keretrendszerét.

"Nem hiszem, hogy megfelel a mai kor kihívásainak, és felül kell vizsgálni" - fogalmazott. Figyelmeztetett:

"ha az Európai Unió nem cselekszik gyorsan, és nem alakítja át teljesen a migrációs és menekültügyi politikát úgy, hogy az megfeleljen az európai polgárok elvárásainak és törekvéseinek, akkor azt kockáztatjuk, hogy összeomlik a meglévő teljes migrációs keretrendszerünk".

Megjegyezte, hogy Hollandia már jelezte szándékát az Európai Unió migrációs és menekültügyi politikájából való távolmaradásra - amennyiben a szerződések ezt lehetővé teszik -, és Magyarország is csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez.

Bóka János a magyar elnökség fontos feladatának nevezte a közös agrárpolitika és a kohéziós politika jövőjével való foglalkozást is, mert ezek a területek "különösen fontosak országunk és régiónk számára".

(MTI)