Az Európai Bizottság szoros figyelemmel követi a magyarországi jogállamisági fejleményeket, és jogsértések esetén újabb szankciókat hozhat Magyarország ellen. Erre utalt Michael McGrath, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős biztosa szerdán az EP plenáris vitáján Strasbourgban, amelyet „a jelenkori törvényi változások Magyarországon és hatásuk az alapjogokra” címmel tartottak.
„Nem fogunk hezitálni”
A biztos úgy fogalmazott: a Bizottság „nem fog hezitálni további lépések megtételére” az alapvető jogok megvédése érdekében, akár Magyarországról, akár a többi tagállamról van szó.
Az Európai Bizottság az elmúlt években már jelentős uniós forrásoktól zárta el Magyarországot a jogállamisági mechanizmus keretében – McGrath tehát a további forrásbefagyasztás lehetőségére is utalhatott.
Kitért arra, hogy fenntartják az úgynevezett 7-es cikk szerinti eljárást. Ez még 2018-ban indult Magyarország ellen, de azóta sem zárult le. Az eljárás végső esetben a magyar szavazati jog megvonásával is járhat az Európai Tanácsban, a mechanizmus végigvitele azonban a jelenlegi szabályok alapján nagyon nehéz (gyakorlatilag egyhangú döntést igényel a tagállamoktól).
Fotó: Európai Parlament
Az uniós biztos a gyülekezési jog magyarországi korlátozásával kapcsolatban (az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott törvény lehetőséget ad az LMBTQ-közösség felvonulása, a Pride betiltására a gyermekek védelmére hivatkozva) elmondta: a gyülekezés szabadsága alapvető jog, amellyel kapcsolatban Magyarországon komoly kétségek merültek fel, mint ahogy az arcfelismerő technológiák tüntetéseken való tervezett bevetésével kapcsolatban is. Jelezte azt is, hogy a Bizottság kiáll az LMBTQ-közösség mellett.
Kiemelte: a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok az EU alapvető értékei, és meg kell védeni őket.
Jelezte azt is, hogy nemrég Budapesten járt, és találkozott többek között a kormány és a civil társadalom képviselőivel. Az volt a benyomása, hogy a civil szervezeteknek „nagyon nehéz környezetben” kell működniük.
A lengyel uniós elnökség képviseletében Adam Szlapka Európa-ügyi miniszter szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós intézményeknek közös felelősségük az európai értékek és ezen belül a jogállamiság megvédése.
Kiemelte: vannak eszközeik az értékek védelmére, amelyeket következetesen használnak is. A gyülekezési jog magyarországi korlátozását ő is aggasztónak nevezte.
Magyarok is összecsaptak
A plenáris vitában számos képviselő – a néppárti, a baloldali, a liberális és a zöld frakciókból – élesen bírálta a legújabb magyarországi fejleményeket. Többen a magyar szavazati jog megvonását követelték, de volt olyan képviselő, aki az uniós pénzek teljes megvonására tett javaslatot.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek, a Szuverén Nemzetek Európája, valamint a Patrióták Európáért frakció (ennek tagja a Fidesz is) képviselői ugyanakkor kiálltak a magyar kormány szigorítása mellett.
A plenáris ülésen szócsata alakult ki a Fidesz, a Tisza Párt és a DK politikusai között is. (Igaz, ők Strasbourgban különböző EP-frakciók tagjai, és elvileg azok képviselőiként, nem pedig a magyarországi pártjaik nevében szólalnak meg.)
A tiszás Tarr Zoltán és Dávid Dóra (a néppárti frakció tagjai) élesen bírálták a kormányt, ugyanakkor ezúttal is tartózkodtak a Pride említésétől. A DK-s Molnár Csaba (Szocialisták és Demokraták) emiatt bírálta a pártot, a Pride betiltását pedig „mocskos homofóbiának” nevezte.
Ezzel szemben a fideszes Deutsch Tamás (Patrióták Európáért) ezeregyedik vitáról, újabb, Magyarországot támadó színjátékról beszélt, a Mi Hazánk politikusa, Borvendég Zsuzsanna (Szuverén Nemzetek Európája) pedig támogatta a Fideszt a Pride betiltását tekintve, sőt, még keményebb fellépésre kérte a kormányt az LMBTQ-s „lobbi”-val szemben.
A januáritól elmaradó februári kiskereskedelmi adatokra reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium és az elemzők. 
