Szerda délután újra Magyarország, illetve a magyar jogállamiság lesz terítéken az Európai Parlamentben. A hivatalos menetrend szerint a 13 órakor kezdődő plenáris viták sorában a második helyen szerepel a „Közelmúltbeli törvényhozási változások Magyarországon és ezek hatásai az alapvető jogokra” című pont.
Mindenki tudja, hogy ez alatt a gyülekezési törvénynek a Pride betiltására szabott változását kell elsősorban érteni – de akkor miért ez a semmitmondó cím? A Politico brüsszeli hírlevele szerint a Manfred Weber vezette Európai Néppárt (EPP) ezzel a Tisza Párt, illetve Magyar Péter irányába gyakorolt gesztust.
Magyar Péter a törvénymódosítás bejelentése óta látványosan tartózkodik attól, hogy egyértelműen állást foglaljon a témában. A gyülekezési jog korlátozását ugyan ímmel-ámmal elítélte, és kijelentette, hogy „minden magyar ember alkotmányos gyülekezési jogát meg fogja védeni”, de még ebben a posztjában is „Orbán-Gyurcsány korszakról”, beszélt, és egyértelműen elhatárolódott az „óellenzéki módszerektől”, azaz a momentumos képviselők és Hadházy Ákos füstgránátos akciójától, illetve a mostanra már lassan mozgalommá növekvő hídfoglalós tüntetésektől.
Az EPP a téma „LMBTQ-méregfogát” kihúzva abban igyekszik segíteni a Politico szerint Magyart, hogy „ne keveredjen bele kulturális és identitási kérdésekbe, hogy egyaránt lehetővé tegye a Tisza számára bal- és jobboldali szavazók megszólítását”.
A lap arról is beszámol, hogy Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője is érdekes dolgokat mondott Magyar Péterről Strasbourgban. Miközben a DK itthon az egyedül indulásra, a „narancs Fidesz” és a „kék Fidesz” (azaz a Tisza) melletti valódi, baloldali alternatív képviseletét kommunikálja, Dobrev ezt mondta:
„Ha Magyar Péter azt mondaná, hogy gyerünk, üljünk le és beszélgessünk a koalícióról, akkor szerintem mi mindannyian [ellenzéki politikusok] készek lennénk leülni az asztalhoz”.
Dobrev hozzátette, hogy nem ő igyekszik kikerülni a kérdést, hanem Magyar Péter „kerüli ki a kérdést” egy ellenzéki koalíció létrehozásáról. Szerinte egyébként egy, a legutóbbi választásokon Orbán Viktor szövetségeseit, az Igazság és Élet Pártját (PiS) legyőző lengyel ellenzék által követett stratégia lenne célravezető, azaz hogy egy nagy ellenzéki gyűjtőpárt helyett az összes ellenzéki párt egy közös frontot hozzon létre.
A fentiek fényében is érdekes lesz tehát figyelni, hogy a délutáni vita során a különböző frakciók színeiben felszólalók hova helyezik a hangsúlyokat, és persze különösen azt, hogy a magyar EP-képviselők mit mondanak a témában. A kormánypárti képviselők nyilván meg fogják próbálni „betolni” a Tiszát az LMBTQ-közösség jogaiért aggódók táborába, kérdés, az EP színe előtt mennyire próbálják majd Magyar Péterék eltávolítani maguktól ezt a „vádat”. Az is érdekes lehet, hogy például Dobrev Klára vagy más baloldali képviselő is elhelyez-e majd valamilyen oldalvágást Magyar Péter irányába, vagy szó nélkül hagyja azt, hogy a legnagyobb ellenzéki erő nem hajlandó keményebben beleállni ebbe a kérdésbe.
Csökkent a 3 és 10 éves államkötvények aukciós átlaghozama, az 5 éves kötvények átlaghozama nem változott. 
