Márciusban hibahatáron túli visszaesés történt az Ausztriában hagyományos munkaszerződéssel dolgozó magyarok számában februárhoz képest, ugyanis 130 417-en voltak az így foglalkoztatottak, ami 1,48 százalékos csökkenést jelent az egy hónappal korábban mért 132 389-hez képest – derült ki az osztrák Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatási hivatala, az AMS adataiból.
A csökkenés ugyanakkor nem példanélküli, a korábbi években is hasonló visszaesés jelent meg a dolgozók számában: 2025 februárról márciusra például 130 825-ről 126 894-re változott a kint így foglalkoztatott magyarok száma, ami 2,93 százalékos visszaesést jelentett. 2024-ben pedig 126 169-ről 124 158-ra mérséklődött a mutató, ami 1,59 százalékos csökkenés volt.
Látszik tehát, hogy alapvetően szezonális jelenségről van szó, a síszezon végével sokan tovább állnak az osztrák munkaerőpiacról.
Az előző év azonos hónapjához viszonyítva idén márciusban 2,7 százalékkal lett nagyobb a „sógoroknál” munkát vállaló magyarok száma, az összességében tapasztalható növekvő kinti munkavállalási kedv tehát nem fordult meg.
A tárca emellett ismételten közzétette azoknak a magyaroknak a számát is, akik eltérő jogi helyzetben vállaltak munkát, így például részmunkaidőben foglalkoztatták őket, vagy szabadúszó szerződés keretében dolgoztak:
- szabadúszó szerződésekkel foglalkoztatottak: 185 fő
- részmunkaidőben foglalkoztatottak: 6605 fő
- részmunkaidőben szabadúszó szerződésekkel foglalkoztatottak: 272 fő
- önfoglalkoztatók: 10 355 fő (itt a legfrissebb adat februári, de az általános foglalkoztatási tendenciákat figyelembe véve februárban feltehetőleg ezen a téren is stagnált vagy csökkent a kint dolgozók száma).
Az összes foglalkoztatási formát figyelembe véve 2026 márciusában így továbbra is a 150 ezres szint környékén stagnált az Ausztriában dolgozó magyarok száma.
Az a bizonyos munkanélküliségi kérdés
Nyugati szomszédunknál a munkanélküliség márciusban 7,5 százalékra csökkent az előző havi 8,3 százalékról az AMS adatai szerint a munkaerőpiac egészét tekintve. Ugyanakkor egy évvel korábban, 2025 márciusában 0,1 százalékponttal alacsonyabban, 7,4 százalékon állt a ráta.
Március végén mintegy 322,7 ezer munkanélkülit tartottak nyilván az egy hónappal korábbi, közel 357,5 ezret követően. Tavaly márciusban kevesebben, 316 ezren voltak állás nélkül.
A havi munkanélküliségi adatok 2023 áprilisa óta, sorban a 36. hónapban mutattak emelkedést éves összevetésben.
A korábbi hónapokhoz hasonlóan érdemes megemlíteni a magyar munkavállalók helyzetét is ezen a téren, mivel továbbra is jellemző, hogy a legnagyobb küldőországok közt is kiemelkedően jól állunk: a márciusban 5,3 százalékos, stagnáló munkanélküliség továbbra is a legjobb adat a vizsgált országokból származó dolgozókat tekintve.
Az AMS vezetője, Petra Draxl a munkanélküliségi számok közzétételekor úgy értékelt, hogy a munkanélküliség éves szintű növekedése lassult, a várt fordulatot azonban a közel-keleti háború megállította.
Magyar-német párharc az elsőségért
Végül a munkanélküliség alakulása mellett érdemes kitérni a foglalkoztatottak számának változására is a legfontosabb küldőországok esetében. Márciusban ezen a téren nem történt érdemi elmozdulás, így továbbra is a magyar és a német munkavállalók versenyeztek a legnagyobb külföldi csoport címéért Ausztriában. És az elmúlt hónapokhoz hasonlóan ismét a németek voltak többségben a hagyományos munkaszerződéssel foglalkoztatottak körében összességében.
Friedrich Merz kudarcnak nevezte a szavazás végeredményét. 
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
