Bár nem az uniós pénzek köré építette beszédét, mégis több érdekes megjegyzést tett ezzel kapcsolatban Orbán Viktor a 34. Nyári Szabadegyetemen és Diáktábor záró napján szombaton.
A miniszterelnök előadásában úgy fogalmazott, hogy a „nekünk járó pénz felét – 12 milliárd eurót – már hazahoztuk, az ott van a számlánkon, a magyar gazdaság használja. De a másik felét is haza kell hozni.”
Szerinte „az is meglesz, ugyanis az új költségvetés, hétéves költségvetés elfogadása egyhangúságot igényel. És amíg nem kapjuk meg az elmaradt pénzünket, addig nem lesz új európai költségvetés sem. Hazahozzuk, és nem teszünk semmilyen engedményt sem a szuverenitásunkból”, állította.
De mennyiben felelnek meg a valóságnak ezek az adatok, illetve valóban van „zsarolópotenciálja” a magyar kormányfőnek?
Fotó: Európai Tanács
Nincs még a zsebben a 12 milliárd sem
Ami a már „hazahozott” pénzeket illeti, az általa említett, 12 milliárd eurós összeg a kohéziós forrásokra vonatkozik. Korábban egy bizottsági forrás is azt mondta lapunknak, hogy körülbelül ennyi pénz érhető el jelenleg Magyarország számára ezen forrásokon belül a 2021-2027 közötti uniós költségvetési ciklusban.
Az összeg jelentős részét, 10,2 milliárd eurót még 2023 decemberében szabadította fel az Európai Bizottság, miután a magyar kormány igazságügyi reformja orvosolta az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait.
Bár Orbán Viktor erről nem beszélt Tusványoson, a kohéziós forrásokon belül érkeznek például a tanárok fizetésemelését segítő pénzek: bizottsági közlések szerint az EU 2024 és 2030 között 1,8 milliárd euróval – jelenlegi árfolyamon 719 milliárd forint – segíti a béremelést, ami pedagógusonként mintegy 5 millió forint uniós támogatást jelent.
A 12 milliárd eurón felül hozzáférünk még az uniós mezőgazdasági támogatási rendszer, azaz a közös agrárpolitika forrásaihoz is, amelyeket egyelőre nem érintenek az EU által Magyarországgal szemben hozott szankciók.
A miniszterelnök által említett „hazahoztuk” szófordulat ugyanakkor minimum pongyola. Ezek a pénzek ugyanis nincsenek még itthon, „csupán” lehet rájuk pályázni, azaz – mint egyik bizottsági forrásunk fogalmazott – „elérhetők”. Forrásunk szerint a pénzek felhasználása lassú, tehát eddig relatív keveset hívtunk le a 12 milliárdból.
A miniszterelnök arról sem beszélt, hogy a 2021-2027 közötti uniós költségvetésből nekünk járó 21,7 milliárd euróból egymilliárd euró már elveszett a kifizetéssel kapcsolatos határidők miatt. (Minderről már korábban megkérdeztük az Európai Uniós Ügyek Minisztériumát is, de választ mostanáig nem kaptunk.)
Nem 12, hanem majdnem 20 milliárdot nem érünk el
A kormányfő azon megjegyzése, hogy a pénz „másik felét” még nem hoztuk haza, nem felel meg a valóságnak, ha az összes uniós forrást nézzük (csak akkor igaz nagyjából, ha a kohéziós forrásokat vesszük alapul) – márpedig nyilván az összes pénz felszabadítása a cél.
Magyarország ugyanis – a jogállamisággal, valamint ezzel összefüggésben az uniós pénzek elköltésével kapcsolatos, jelentős részben korrupciós problémák miatt – jelenleg csaknem 20 milliárd euró uniós forráshoz nem fér hozzá, ami 7,5 milliárd euróval több az Orbán Viktor által említett összegnél.
A kohéziós forrásokon belül jelenleg 9,1 milliárd euró van blokkolva. Egyelőre nem férünk hozzá a Covid-válság után létrehozott, gigantikus nagyságú Helyreállítási Alap forrásaihoz sem, amelyekből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd eurónyi hitel járna Magyarországnak. Ez összesen 19,5 milliárd euró.
Azt, hogy az uniós pénzek egy jelentős részének hiánya komoly gondot okoz a gazdaságnak, már a kormány sem tagadja. Lázár János építési és közlekedési miniszter például már többször beszélt arról, hogy emiatt kellett fejlesztéseket elhalasztani vagy lefújni, idén áprilisban pedig még közzé is tett egy listát a felfüggesztett projektekről.
Működhet-e a vétófegyver?
Nem csoda tehát, hogy a kormány szeretné ezeket a pénzeket is „hazahozni”, és ezért a vétójogát is hajlandó bevetni, ahogy arra Orbán Viktor is utalt. Tehát amennyiben nem kapja meg az uniós pénzeket, nem fogja megszavazni az EU következő, 2028-2034 közötti hosszú távú költségvetését.
Az igaz, hogy ennek elfogadásához az összes tagállam jóváhagyása szükséges – Orbán Viktor és akkori harcostársa, Mateusz Morawiecki akkori lengyel miniszterelnök 2020-ban csak emlékezetes csaták után volt hajlandó rábólintani a 2021-2027 közötti költségvetésre és az 1800 milliárd eurós Helyreállítási Alapra.
A 2028 és 2034 közötti, nemrég bemutatott költségvetés vitája azonban még csak most kezdődik, az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak több mint két évük van a megegyezésre.
A végső alku megkötése 2027 őszén-telén várható – a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok alapján könnyen elképzelhető, hogy akkor már rég másik kormánya lesz Magyarországnak.
Ráadásul Brüsszelben – főleg baloldali és liberális körökben – egyre erősödnek azok a követelések, miszerint fel kellene függeszteni Magyarország uniós szavazati jogát. Ennek jelenleg egyetlen módja, ha végigviszik a már 2018-ban elindított, de azóta is húzódó 7. cikk szerinti eljárást, amely az uniós értékek „súlyos és tartós” megsértése esetén jár ezzel a büntetéssel.
A szavazati jog felfüggesztése persze – tekintve, hogy az összes tagállam beleegyezése szükséges – jelenleg nagyon valószínűtlennek tűnik. Ugyanakkor az EU Tanácsának soros elnöke, Dánia már július elején jelezte, hogy fel kívánja gyorsítani az eljárást, és a „teljes jogi arzenált” be kívánja vetni Magyarország ellen „a közösség alapvető jogainak megsértése” miatt. (Igaz, a kormány a közelmúltban több fontos kérdésben is – az úgynevezett átláthatósági törvény megszavazásának elhalasztása bizonytalan időre, a Pride engedélyezése a gyakorlatban – engedett a hazai és az uniós nyomásnak.)
Ezúttal is tegyük hozzá persze, hogy az uniós pénzek kérdésében alapvető változást hozhat a jövő tavaszi parlamenti választás.
A közvélemény-kutatásokat vezető Tisza Párt egyik legfontosabb ígérete ugyanis, hogy kormányra kerülve hazahozza az összes uniós pénzt – ez Lengyelországban, a Fidesz-barát Jog és Igazságosságot váltó, centrista Tusk-kormánynak 2024-ben sikerült.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
Az uniós pénzekről is szó lesz a Klasszis Klub Live következő, július 30-i adásában, amelyben Szent-Iványi István külpolitikai szakértőt kérdezzük a témában.
Jövő héten érkeznek Budapestre a küldöttség tagjai. 
