Most durrannak a pezsgők Brüsszelben, de hoz-e majd teljes fordulatot Magyar Péter?

Durrantak a pezsgők Brüsszelben és a nyugat-európai fővárosokban vasárnap este, miután kiderült, hogy az alig két éves Tisza Párt elsöprő fölénnyel megnyerte az országgyűlési választásokat.

Uniós ujjongás

Az uniós és tagállami vezetők nem győztek gratulálni a pártelnöknek és egyben a jövendőbeli miniszterelnöknek, Magyar Péternek, mint ahogy nem fukarkodtak a dicsérő jelzőkkel sem.

Friedrich Merz német kancellár például már vasárnap este megüzente, hogy örömmel várja az együttműködést. Később arról is beszélt, hogy „a jobboldali populizmus tegnap súlyos vereséget szenvedett Magyarországon, és ez „egyértelmű jelzés” vele szemben az egész világon. 

Emmanuel Macron francia elnök pedig vasárnap este már fel is hívta Magyar Pétert, és Franciaország nevében üdvözölte a „magyar nép ragaszkodását az Európai Unió értékeihez, valamint Magyarország európai elkötelezettségét.”

António Costa, az Európa Tanács elnöke szintén vasárnap este arról írt, hogy már várja „a szoros együttműködést Magyar Péterrel annak érdekében, hogy Európa erősebbé és virágzóbbá váljon.” Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint „Magyarország Európát választotta”, „visszatér az európai útjára”, és ezáltal az EU erősebbé válik.

Az öröm persze nem feltétlenül csak Magyar Péternek vagy pártjának szólt, hanem legalább annyira annak, hogy neki köszönhetően valósággá vált az, amire kimondva-kimondatlanul uniós körökben is régóta vágytak: 16 év után véget ér a Fidesz olykor már-már végtelennek tűnő hatalma.

A nyugati pezsgődurrogtatás érthető, ugyanakkor nem árt némi óvatosság. „Ne képzeljünk bele túl sokat Orbán vereségébe. Magyar győzelme nem a nemzeti konzervativizmus elutasítása – és messze van egy liberális győzelemtől”, figyelmeztet például a brüsszeli Politico arra utalva, hogy a Tisza-diadal a messzi Nyugatról nézve másnak látszódhat, mint ami, és aligha lehet belőle más országokra nézve messzemenő következtetéseket levonni.     

Vissza az EU-ba

Szögezzük le persze, hogy a kormányváltás jelen állás szerint érdemi fordulatot jelez majd a magyar külpolitikában Moszkvától Brüsszel, Kelettől a Nyugat irányába. A Tisza Párt elnöke számos alkalommal – így hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján is – világossá tette pártja uniós elkötelezettségét, és ezzel együtt azt, hogy Magyarország jövőjét kizárólag az Európai Unión belül képzeli el.

Ez a deklaráltan EU-barát hozzáállás már önmagában óriásit javíthat az elmúlt években soha nem látott mélypontra süllyedt Magyarország-EU viszonyon.

Fontos kiemelni azt is, hogy Magyar Péter egyik fő célja sok milliárd eurónyi bentragadt uniós forrás hazahozatala, valamint az euró bevezetése 2030-ig. Mindkét célkitűzés teljesítése közelebb visz minket az EU magjához, szorosabbra fűzi a kapcsolatunkat Brüsszellel.

Marad a különutasság? 

Aki azonban azt gondolja – és a reakciók alapján úgy tűnik, hogy vannak ilyen nyugati vezetők –, hogy májustól minden varázsütésre megváltozik majd, a Tisza-kormány Brüsszel nyakába fog borulni, Magyar Péter pedig simán betagozódik a nyugati mainstream politikába, annak alighanem csalódnia kell.

Egyrészt a Tisza Párt elnöke alapvetően jobboldali beállítottságú politikus, aki a pártját befogadó jobbközép pártcsalád, az Európai Néppárt kereteibe sem fér mindig bele.

Pártja európai parlamenti (EP) képviselői idén márt többször is szembeszálltak saját frakciójuk álláspontjával: például leszavazták az EP-állásfoglalást az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodáshoz kapcsolódó biztosítékokról, valamint nem jelentek meg párttársuk, az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen elleni bizalmi szavazáson az EP-ben.

A távolmaradás miatt a néppárti frakció szankcionálta a hét tiszás EP-képviselőt: fél évre eltiltotta őket a plenáris üléseken való felszólalástól.

„A Tisza akkor is kiáll a magyar gazdák mellett, ha ezért szembe kell mennünk a brüsszeli fősodorral.” „Mi ezt vállaljuk. Mert a magyar érdek fontosabb, mint bármilyen brüsszeli kompromisszum”, írta annak idején Tisza Párt a fentiekkel kapcsolatban. Amely persze azért is ment szembe a néppárti direktívával, hogy rácáfoljon az Orbán-kormány hazaárulós mantrájára.

Magyar Péter azt is többször is jelezte, hogy ahogy Moszkva, úgy Brüsszel által sem hagyja magát irányítani. „A magyar történelmet a magyar emberek írják, nem Moszkvában, nem Brüsszelben, nem is Washingtonban”, mondta például hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján. Szerinte jófajta populizmus is létezik – például az, hogy két év alatt 700 településre jutott el.  

Konfliktuspontok: migráció, Ukrajna, energia  

A Tisza-elnök nyilatkozatai és az uniós elvárások alapján mindenesetre valószínűsíthető, hogy a májusban felálló kormánynak több kiemelten fontos kérdésben – migráció, Ukrajna katonai és pénzügyi támogatása, leválás az orosz energiáról – komoly vitái lesznek az uniós vezetéssel.

A Tisza és Magyarország szempontjából ugyanakkor jó hír, hogy most kedvező a széljárás: az EU mindeddig nagyon pozitívan viszonyul a magyar kormányváltáshoz.

Ez pedig megkönnyítheti a kiegyezést és például az uniós pénzek hazahozatalát, ahogy azt láttuk a lengyel Tusk-kormány esetében is.

A következő hónapok nagy kérdése tehát, hogy mekkora fordulatot hajt végre a Tisza az uniós politikában, milyen kompromisszumokra lesz hajlandó – és hogyan tudja úgy teljesíteni Brüsszel elvárásait, hogy közben betartsa a választási ígéreteit.

A Nagyító rovat többi cikkét itt olvashatják.