Navracsics Tibor kiemelte, az uniós források nemcsak a magyar gazdaságot és a helyi közösségeket teszik versenyképesebbé, hanem magát az Európai Uniót is. Szerinte „minden egyes euró és forint, amit megtagadnak Magyarországtól, azt az unió saját magától tagadja meg és saját versenyképességét csorbítja ezáltal”.
Arra is kitért, hogy a 2021-2027-es költségvetési ciklus eddigi részét tekintve Magyarország a tagállamok sorában a hetedik helyen áll az uniós források felhasználását illetően, annak ellenére, hogy három operatív program 55 százalékát függesztették fel a tanács döntése értelmében.
Közölte, a Magyarországra érkezett uniós források legalább 65 százalékát a négy leghátrányosabb helyzetű régióban használják fel, hozzájárulva a területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Utóbbira értékelése szerint azért is szükség van, mert míg Budapest jelenleg az Európai Unió átlagos fejlettségének 156 százalékán áll – a főváros után következő legfejlettebb régió, a Közép-Dunántúl 70-71 százalékot ér el –, addig a dél-dunántúli, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régió az átlagos uniós fejlettségi színvonal 51-52 százalékán áll.
Navracsics Tibor arról is beszámolt, hogy a területfejlesztési politikába az eddigi kizárólagos településalapú fejlesztés mellé megpróbálják behozni a térségi szemléletet. Ennek részeként programot dolgoztak ki például a dél-dunántúli térség leszakadásának megállítására, de egyebek mellett a debreceni és székesfehérvári várostérségre, valamint a balatoni térségre vonatkozóan is készítenek elő fejlesztési programokat.
Közölte, az önkormányzatok iparűzésiadó-növekményének egy részéből, 65 milliárd forintból indul 2025. január 1-jétől a versenyképes járások program, amelyben az ország 174 járásból 135 járásban legalább 250 millió forintnyi térségi pályázati keret áll majd rendelkezésre.
Hozzátette, hogy Zalaegerszeg, Kaposvár, Szekszárd, Békéscsaba, Eger és Salgótarján esetében a pályázati keretösszeg 500 millió forint lesz, a székesfehérvári, a győri, a miskolci és a debreceni járásban pedig meg fogja haladni az 1 milliárd forintot. A tárcavezető az önkormányzatok által igényelhető költségvetési támogatások közül bemutatta az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkormányzatoknak szóló, jövőre 5,5 milliárd forintos keretösszegű rendkívüli támogatást.
Szólt a vis maior támogatásról is, amelynek a keretét idén a szeptemberi árvíz miatt a kormány a korábbi 2,6 milliárdról 4,6 milliárd forintra emelte. Ebből a keretből a kisebb és a nagyobb önkormányzatok, még Budapest is igényelt támogatást.
Előadásában Navracsics Tibor kitért a területi közigazgatásra is, ahol a jövő évre vonatkozóan több nagy feladat áll még előttük, amelyek előkészítése idén zajlik. Ezek között elsőként a kormányablakrendszer további fejlesztését említette.
Ezen felül rámutatott a Digitális Állampolgárság Programra, amelyet a Miniszerelnöki Kabinetirodával közösen készítenek el és amelyben már elindult a regisztráció. Navracsics Tibor úgy számolt, hogy a mobiltelefonos alkalmazásra épülő program sem közép-, sem hosszú távon nem fogja teljesen kiváltani a kormányablakrendszert.
A tárcavezető az előadását követően Gelencsér Ferenc momentumos képviselő hozzászólására reagálva elmondta, a fővárostól azt várják, hogy vállaljon szolidalitást az ország többi részével, erre szolgál a szolidaritási hozzájárulás, amely nem azt jelenti, hogy elvesz a kormány a fővárostól, hanem azt jelenti, hogy a főváros hozzájárul az ország fejlesztéséhez.
Ezt követően Navracsics Tibor megtartotta éves beszámolóját az európai ügyek bizottságában is, ahol elmondta, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban is arra törekszenek, hogy a Magyarországnak járó források jól tudjanak hasznosulni és olyan projektekre költsék el, amelyek az ország és az unió versenyképességét szolgálják. Minél versenyképesebb ugyanis Magyarország, annál versenyképesebb az Európai Unió – tette hozzá.
Közölte, hogy az uniós források felhasználásánál a 2021-2027-es időszakban a fő célkitűzés a gazdaságfejlesztés, a versenyképeség és az ellenállóképeség növelése.
(MTI)
Az év eleje óta hússzal több tűzesetet jelentettek, és hetvenre nőtt a leégett terület nagysága a tavalyi azonos időszakához képest. 
