Megtartotta beszámolóját az uniós ügyekért felelős államtitkár.

Az utolsó pillanatban blokkolta a magyar helyreállítási terv elfogadásáról és a hazánknak járó forrásokról született megállapodás elfogadását a lengyel vezetés.

Vissza kellett vonnia a vétókat és csak kis engedményeket kapott, értékelt egy uniós diplomata. Ki járt jobban a megállapodással?

  Az Európai Unió Tanácsa megállapodásra jutott arról a jogalkotási csomagról, amely lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy 2023-ban 18 milliárd euró összegű pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajna számára hitelfelvétel segítségével - tájékoztatott az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét beöltő Csehország unió mellé rendelt állandó képviselete Twitter-oldalán kedd hajnalban.

Magyarország nem vétózza meg az Ukrajnának szánt uniós támogatási csomagot és a globális minimumadót, cserébe az EU csökkenti a befagyasztott összeget és feltételekkel, de hozzáférést biztosít Magyarországnak a Helyreállítási Alap pénzeihez.

Ez gyorsan ment, már megállapodás is született az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd eurós támogatás ügyében, megkerülik a magyar vétót.

Most éppen a területfejlesztési miniszter államtitkára beszélt minderről.

Az Európai Tanács a Bizottság által javasoltnál kevesebb uniós forrást függeszthet fel Magyarország esetében, ha cserében a magyar kormány megszavazza az Ukrajnának szánt uniós támogatási csomagot. Ma az Ecofin tárgyalja az ügyet, de döntés csak a jövő heti EU-csúcson lesz.

Vajon az Európai Bizottság szerdai döntése után félig tele van a pohár, vagy félig üres? És milyen látható következményei lennének annak, ha megérkeznek az uniós pénzek? A legfrissebb történés mellett még az üzemanyag árstopról, annak várható kivezetéséről, valamint az inflációról, bértárgyalásokról is szó esett az ATV Start című műsorában, ahol Székely Sarolta lapunk felelős szerkesztője mellett Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője volt a vendég.

Az Európai Bizottság egyrészt a kohéziós pénzek egy részének befagyasztását, másrészt a Helyreállítási Alap pénzeihez való hozzáférés lehetővé tételét javasolja az Európai Tanácsnak.

A miniszter most először erősítette meg, hogy az Európai Bizottság mintegy 3000 milliárd forintnyi uniós támogatás felfüggesztését fogja javasolni, miután nem sikerült megfelelni a korrupcióellenes elvárásoknak.

Hiába folytat Magyarország konstruktív párbeszédet az Európai Bizottsággal, a brüsszeli bürokrácia visszaél a hatalmával - mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Rávették a magyar kormányt, hogy elismerje a problémákat és reformokat ígérjen, majd erre hivatkozva az utolsó pillanatban húzzák el a pénzeszsákot Navracsics Tiborék orra elől. A naiv, lassan mozduló uniós bürokrácia ezúttal túljárhatott a ravasz taktikus Orbán Viktor eszén?

Az Európai Bizottság elégedetlen a magyar kormány által a jogállamisági eljárásban átküldött végső teljesítési listával, ezért azt fogja javasolni, hogy 7,5 milliárd euró felzárkóztatási forrást függesszenek fel.

A magyar jogállamiságról és a Magyarországnak járó uniós pénzekről vitázott tegnap kora este az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban. Didier Reynders szerint a Helyreállítási Alappal kapcsolatban a legtöbb kérdésben sikerült előrehaladást elérni.

A magyar kormány nagyon küzd Brüsszelben az uniós pénzekért, és minden jel szerint zsarolási potenciálját is beveti. Ha az EU nem ad uniós forrásokat, blokkolhatja például az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós uniós támogatást. De mekkora esély van a megállapodásra, és mi a tétje az átlagemberek számára a politikai pókerjátszmának? Erről is beszélnek A hét videójában munkatársaink, Csabai Károly főszerkesztő és Wéber Balázs külpolitikai újságíró.

Jó hétzárás van kilátásban Európában, de a BUX index nem tud pluszban maradni, a Mol és a Richter húzza vissza. A forint kissé megnyugodott a hektikus napok után, és 410 alá süllyedt az euró ára. A tegnapi nagy esés után a 90 dollárral küzd a Brent és a gázár is kedvező irányba mozdult.

Mégsem jövő héten dönt az uniós pénzek ügyében benyújtott magyar reformokról a Bizottság.

Jó másfél hónapja elszörnyedve néztük a forint főbb devizákkal szemben soha nem látott tapasztalt mélységeit, egy euró például 434-nél, míg egy dollár 450-nél kötött ki. Ezekhez képest felüdülés, hogy az uniós pénz ma már csak valamivel 400 forint felett cserél gazdát, a zöldhasú jegyzése meg már csaknem a 390-es szintre csökkent. Ennyit jelentett, hogy a piaci gázárak az augusztusi szintjük kevesebb mint harmadára, megawattóránként 100 euróra estek, ami miatt Magyarország energiaimport-számlája is jelentősen vékonyodott? S mi lesz, ha a kormánynak sikerül eloszlatnia az Európai Bizottság jogállamisági aggályait, tovább erősödhet-e a forint, s ha igen, meddig? Erre a kérdésre is kereste a választ legfrissebb Klasszis podcastunkban Tardos Gergellyel, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetőjével főszerkesztőnk, Csabai Károly.

Meloninak veszélyes politikai vizeken kell kormányoznia a keményen jobboldali választói és a nyugati intézmények elvárásai között. Rómának színt kell vallania az Európai Tanács szavazásán a Magyarországnak szánt forrásokról. Káncz Csaba jegyzete.

Az EP-képviselő szerint jönni fognak az uniós pénzek, de Brüsszel betartatja majd a szabályokat az Orbán-kormánnyal – ellenkező esetben reális forgatókönyv az EU-kilépés.

A kormány korrupcióellenes vállalásai jó irányba mutatnak, és gyökeres fordulatot jeleznek a brüsszeli magatartásában, mondta el lapcsoportunk Klasszis Klubjában Balázs Péter. A volt uniós biztos szerint ugyanakkor ez a magatartás nincs összhangban az itthonival, a fordulat oka pedig a pénz. Navracsics Tibort egy „Európában jártas, kellemes miniszter”-nek tartja, a kormány ugyanakkor nem biztosítja neki a hátországot. Valamennyi pénzt kapunk majd az EU-tól, de a jogállamisági eljárás nem fog lezárulni.

Felfüggeszthetik Lengyelország hozzáférését a Kohéziós Alapból járó forrásokhoz.

Az infláció az egekben, a forint harmatgyenge, az életszínvonal zuhan – ha még az uniós csapok is zárva maradnak, az beláthatatlan következményekkel járhat. A magyar kormány sorra hozza a korrupcióellenesnek szánt törvényeket, hogy kiengesztelje Brüsszelt, és hozzájusson a forrásokhoz. A tét óriási: összességében 37 milliárd euró, a magyar GDP több mint negyede. De hogyan jutottunk idáig? Hisz-e még az EU a kormánynak? Min múlik az uniós döntés? És miért vagyunk az EU második legkorruptabb országa?  Erre keresik a választ A hét videójában munkatársaink, Izsó Márton Artúr és Wéber Balázs.

Két hónappal elhalasztotta a döntést az Európai Tanács a Magyarország elleni jogállamisági eljárásról. Így várhatóan csak december második felében derül majd ki, mi lesz a Magyarországnak járó uniós forrásokkal. A tét mindent beszámítva mintegy 37 milliárd euró. Orbán Viktor levélben köszönte meg a hosszabbítást.

Klubrendezvényünk következő vendége Balázs Péter közgazdász, diplomata, volt külügyminiszter, az első, Magyarország által delegált uniós biztos. A téma pedig természetesen nem más, mint az uniós pénzek: megkapja-e végre Magyarország a befagyasztott pénzeket, vagy épp ellenkezőleg, újabb forrásokat vesznek el tőlünk? A tét óriási – politikai és gazdasági szempontból egyaránt.  

A fosszilis energiafelhasználás csökkentésére.

Az uniós pénzek lehívása érdekében az Országgyűlés elfogadta a Büntetőeljárási törvény módosítását, de a kormány az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollját kéri, melyről kedden dönt a Ház. A javaslatcsomag többi eleméről ugyancsak kedden szavaznak a honatyák.

Navracsics Tibor Johannes Hahn uniós költségvetési biztossal tárgyalt.

Mintegy 7,5 milliárd eurós forrásbefagyasztást javasolt tegnap az Európai Bizottság Magyarországgal szemben korrupciós problémák miatt. Az összeg óriási, és maximum három hónapon belül eldől, hogy megvalósul-e a szankció.

Soha nem volt még korábban arra példa, hogy pénzügyi szankciókat javasoljon az Európai Bizottság egy tagállammal szemben annak jogállami hiányosságai miatt. Magyarország most 7,5 milliárd eurót veszíthet.

Az Európai Bizottság szinte biztosan újabb uniós pénzek befagyasztását javasolja majd a Magyarország elleni jogállamisági mechanizmus keretében, erősítette meg lapunknak egy brüsszeli forrás. A Bizottság értékeli, hogy az Orbán-kormány hajlandó reformokra a közbeszerzések és a korrupció elleni küzdelem terén, de elvárja ezek megvalósítását. Erre néhány hónapot kaphat a kormány – a végső szót az Európai Tanács mondja majd ki.

A Bizottság szerint a fő ok a rendszerszintű korrupció a közbeszerzéseknél. 

Egy nyilvánosságra került levélből az derül ki, hogy a bejelentett magyar intézkedéseket Brüsszelben nem látják elegendőnek a pénzcsapok megnyitásához.

Az EU-nak minden rendelkezésére álló lehetőséget használnia kell a jogállamisági hiányosságok megszüntetése érdekében, jelentette ki Olaf Scholz Prágában. A német kancellár példaként említette az uniós pénzek kifizetésének jogállamisági feltételekhez kötését, valamint a hetes cikk szerinti eljárás végigvitelét. Úgy véli, hogy az "illiberális demokrácia“ önmagában ellentmondás. A kancellár részletesen beszélt az EU jövőjéről is: támogatja a közösség jelentős mélyítését (például közös védelmi politika) és bővítését (Ukrajna és Grúzia EU-tagsága) is.

Az igazságügyminiszter azt posztolta, a tegnap éjféli határidő előtt megküldte a magyar kormány a válaszlevelet az Európai Bizottságnak.

Navracsics Tibor azt mondta, a magyar kormány megállapodásra készül, mindent megtesz annak érdekében és nem rajta fog múlni, ha elmarad a megállapodás.

A lengyelek megalkudtak Brüsszellel, de a helyreállítási pénzhez még nem jutottak hozzá - Magyarországnak egyre jobban kellene a pénz, de egyelőre a pletykák szerint csak jobb tárgyalási pozíciót akarunk kicsikarni, előrelépésről nincs szó.

Ujhelyi István szerint ha nem áll elő új tervvel az Orbán-kormány, akkor az uniós támogatások jó része el fog veszni.

Zöld fényt adott a lengyel helyreállítási tervnek az EB elnöke, de a kifizetések csak a "szükséges feltételek" teljesítése után jöhetnek.

A német Európa-ügyi államtitkár helyesnek tartja, hogy Brüsszel megindította a jogállamisági eljárást Magyarország ellen.

Magyarország valóban kap hamarosan 300 millió euró uniós forrást, de nem Orbán Viktor Brüsszelnek írt levelének hatására, és alapvetően nem abból a forrásból, amiből a magyar kormány kért.

Az Európai Unió Bírósága a héten jóváhagyta a jogállamisági mechanizmust, így mostantól uniós forrásokat lehet megvonni a tagállamoktól bizonyos jogállamisági normák sérülése esetén. De valóban megvonhatják-e a Magyarországnak járó uniós forrásokat? Egy pénzcsapot már tavaly nyáron elzárt Brüsszel. Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint jelenleg is tárgyalnak a Helyreállítási Alap ügyében, de a gyermekvédelmi törvény miatt továbbra sem kaphatjuk meg a nekünk járó pénzt ebből a forrásból. Szerinte az áprilisi választásokig már nem is kerül sor erre. Az Európai Bizottság ugyanakkor azt állítja, hogy nem politikai, hanem szakmai indokok miatt nem fogadta el az uniós forrás elköltésére benyújtott magyar tervet.

Ma dönt az Európai Unió Bírósága az uniós pénzek kifizetését jogállamisági feltételekhez kötő mechanizmusról. Jóváhagyás esetén Brüsszel heteken belül bevetheti ezt a fegyvert Magyarországgal szemben, az áprilisi választásokig ugyanakkor nem tud megvonni pénzt. Igaz, egy pénzcsapot már elzárt: a Helyreállítási Alap forrásait több mint fél éve visszatartja.

Sajtóértesülések szerint Brüsszel néhány héten belül megkezdi a problémás tagállamok, Magyarország és Lengyelország megbüntetését: megindulhat a jogállamisági mechanizmus a két ország ellen.     

Az európai bíróság főtanácsnoka szerint a jogállamisági mechanizmus nem sért uniós jogot. Ha a bíróság ítélete is megerősíti ezt az álláspontot, akkor nagy az esély arra, hogy Magyarország és Lengyelország ellen is megindul az uniós pénzek befagyasztását is lehetővé tévő eljárás.

Az eddiginél jóval erőteljesebb fellépést kér Brüsszeltől az EP-képviselők egy része az uniós értékeket szerintük megsértő tagállamokkal, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Ennek jegyében elzárnák előlünk az uniós Helyreállítási Alap forrásait. Az Európai Bizottság szigorú fellépést ígér: tovább vizsgálja a helyreállítási terveket, és már használja az uniós pénzek kifizetését jogállamisági feltételekhez kötő mechanizmust is.