A Magyarország ellen folyó kondicionalitási eljárást (vagy más néven jogállamisági eljárást) is tárgyalja ma az uniós pénzügyi és gazdasági miniszterek ülése, az Ecofin, derül ki a napirendből.
Enyhítenék a büntetést
Korábbi várakozások szerint a miniszterek ma szavaztak volna az Európai Bizottság múlt heti javaslatáról, amely – a szeptemberi állásfoglalást helybenhagyva – 7,5 milliárd euró kohéziós forrás felfüggesztését indítványozta Magyarországgal szemben az eljárás keretében a korrupcióellenes reformok elégtelenségére hivatkozva.
A szavazásra azonban ma nem került sor, mivel – a Politico információi szerint – Franciaország és Németország vezetésével több tagország csökkenteni szeretné a büntetés összegét. „A magyar hatóságok előrelépést értek el, amit figyelembe kell venni”, mondta a brüsszeli lapnak egy francia forrás. „Egyes reformok elindultak.”
A közép- és kelet-európai tagországok egy csoportja szintén nem támogatja a Bizottság javaslatát, és Olaszország is azt kérte, hogy értékeljék újra a magyar reformígéreteket.
Diplomáciai források szerint emiatt fennáll a kockázata annak, hogy szavazás esetén nem lenne meg a bizottsági ajánlás elfogadásához szükséges minősített többség (az EU tagállamok 55 százaléka, amelyek az uniós lakosság minimum 65 százalékát képviselik), azaz a Tanács leszavazná a bizottsági javaslatot.
Kompromisszum lehet
Ez – mint egy magasrangú uniós diplomata fogalmazott – „totális katasztrófa” lenne, hiszen azt jelezné, hogy az EU új „csodafegyvere”, az uniós pénzek és végeredményben a demokrácia védelmére hivatott jogállamisági mechanizmus már első bevetése során csődöt mondott.
Ezt megelőzendő enyhítene a bizottsági javaslaton Franciaország és Németország. Cserében az Orbán-kormány ejtené vétóját az Ukrajnának szánt jövő évi, 18 milliárd eurós uniós támogatás, valamint a minimumadó ügyében.
A mai Ecofin-ülésen Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanakkor még megvétózta az Ukrajnának szánt támogatást sajtóhírek szerint.
A kompromisszum Magyarországnak is érdeke, nem csak a befagyasztandó összeg csökkentése, hanem egy új uniós forrás, a Helyreállítási Alap miatt is.
A magyar helyreállítási tervet múlt héten jóváhagyta ugyan a Bizottság, de a végső szót ebben a kérdésben is az Európai Tanács mondja ki. Márpedig ha a Tanács év végéig esetleg nem hagyja jóvá a tervet, akkor Magyarország örökre elveszíti a Helyreállítási Alap forrásainak 70 százalékát.
Összességében most úgy néz ki, hogy a végső döntést jövő héten, a december 15-én kezdődő EU-csúcson mondják majd ki az uniós állam- és kormányfők.
Egyszerre elvesznek és adnak
Ami a történések hátterét illeti, a Bizottság azért javasolja továbbra is 7,5 milliárd euró kohéziós forrás befagyasztását, mert „bár számos reformot már végrehajtottak, illetve azok folyamatban vannak, Magyarország a november 19-i határidőig nem hajtotta végre megfelelően az általános kondicionalitási mechanizmus keretében elfogadott és szükségesnek tartott 17 korrekciós intézkedés központi elemeit az általa vállaltak szerint”, áll a testület közleményében.
Magyarul: a Bizottság az uniós pénzek védelme érdekében megvárja, hogy a gyakorlatban hogyan valósulnak meg a korrupcióellenesnek ígért reformok.
A helyreállítási tervet ugyan jóváhagyta a Bizottság, de „mindaddig nem teljesíthető kifizetés, amíg Magyarország maradéktalanul és pontosan végre nem hajtotta a 27 szupermérföldkőben meghatározott intézkedéseket.” Ezek „az igazságszolgáltatás függetlenségére és az uniós költségvetés védelmére" vonatkoznak.
Magyarul: a kormánynak ebben a tekintetben is előbb teljesíteni kell, és csak utána juthat pénzhez.
Frissítés:
A magyar pénzügyminiszter mai vétójáról szóló hírrel kapcsolatban a Pénzügyminisztérium azt közölte, hogy az ülésén "nem szerepelt napirenden Ukrajna 18 milliárd eurós támogatása".
Összeomlott csütörtökön a norvég kormánykoalíció az energiapiacot érintő európai uniós rendeletek végrehajtásával összefüggő viták miatt.
