A globális minimumadóról ír laptársunk, az Mfor annak kapcsán, hogy Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét pénteki rádióinterjújában ismét a közbeszéd részévé tette ezt az adófajtát. A lap emlékeztet, a kormányfő „munkahelygyilkos adónemnek” titulálta azt, és hazai munkahelyek tízezreinek megszűnésével riogatott. Orbán Viktor azt is leszögezte, „az adókérdés nemzeti hatáskörbe tartozik”.
Laptársunk felidézi, a globális minimumadó (global minimum corporate tax, GMCT) az OECD felvetése annak kapcsán, hogy az adófizetés ott keletkezzen, ahol a nyereség képződik, azonban ezt a digitális szolgáltatást nyújtó, globális techcégek esetében nehéz meghatározni.
Az Mfor rámutat, a GMCT két pilléren nyugszik. Az első pillér egy extraprofitadó, amit a 20 milliárd eurónál nagyobb árbevételű vállalatcsoport anyacégének akkor kell fizetnie, ha az árbevétel-arányos nyeresége globálisan (azaz a konszolidált beszámolója szerint) meghaladja a 10 százalékot. Az adó mértéke az ezt meghaladó összeg 20 százaléka lenne.
A második pillér lenne egy globális nyereségadó, aminek mértéke 15 százalék lenne. Ezt az anyacégnek akkor kellene fizetnie, ha konszolidált árbevétele eléri a 750 millió eurót, és az effektív adókulcs, vagyis a globálisan megfizetett nyereségadónak (társasági adónak) az adóalaphoz viszonyított mértéke nem éri el a 15 százalékot. Az Mfor megemlíti, ezzel kapcsolatban viták vannak, ugyanis egyelőre nem tisztázott, milyen, nemzeti szinten befizetett adók vonhatók le a globális minimumadó alapjából, illetve a különböző adókedvezmények beszámítása is országonként eltérő. Továbbá egy tízéves átmeneti időszakban a bérköltségnek, valamint a tárgyi eszközöknek meghatározott százalékával csökkenthető lesz a GMCT alapja.
Laptársunk megjegyzi, mindkét pillér jellemzője, hogy
fő szabály szerint az anyavállalat országában kell megfizetni ezt az adókülönbözetet, a leányvállalatok költségvetése csak akkor tarthat igényt az adóra, ha azt az anyavállalat nem kívánja beszedni.
Az Mfor rámutat, a GMCT nem vonná el a nemzeti kormányoktól az adópolitika meghatározásának hatáskörét, az elsősorban az anyavállalatokra ró újabb adóterhet, a leányvállalatok gazdálkodására, bér- és humánerőforrás-politikájára nincs közvetlen hatással. Laptársunk hangsúlyozza,
az, hogy a magyar miniszterelnök az egyetlen versenyképességi tényezőnek az alacsony társaságiadó-kulcsot látja, épp saját kormányzásának kritikája.
Úgy vélik,
a kormányfő álláspontja annak beismerése, hogy a munkaerő felhasználásának hatékonysága, a termelékenység, a technológiai fejlettség elmarad a régiós versenytársakétól.
Mint írják, az OECD az első pillérből 125, a másodikból 150 milliárd dollár többet-adóbevételt remél, ezért sok világcégnek újra kell terveznie költségvetését, de az ebből származó közvetett hatások Magyarországnál sokkal inkább érintik például Bangladest.
Top10-ben a magyar vállalat. 
