A globális minimumadóról ír laptársunk, az Mfor annak kapcsán, hogy Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét pénteki rádióinterjújában ismét a közbeszéd részévé tette ezt az adófajtát. A lap emlékeztet, a kormányfő „munkahelygyilkos adónemnek” titulálta azt, és hazai munkahelyek tízezreinek megszűnésével riogatott. Orbán Viktor azt is leszögezte, „az adókérdés nemzeti hatáskörbe tartozik”.
Laptársunk felidézi, a globális minimumadó (global minimum corporate tax, GMCT) az OECD felvetése annak kapcsán, hogy az adófizetés ott keletkezzen, ahol a nyereség képződik, azonban ezt a digitális szolgáltatást nyújtó, globális techcégek esetében nehéz meghatározni.
Az Mfor rámutat, a GMCT két pilléren nyugszik. Az első pillér egy extraprofitadó, amit a 20 milliárd eurónál nagyobb árbevételű vállalatcsoport anyacégének akkor kell fizetnie, ha az árbevétel-arányos nyeresége globálisan (azaz a konszolidált beszámolója szerint) meghaladja a 10 százalékot. Az adó mértéke az ezt meghaladó összeg 20 százaléka lenne.
A második pillér lenne egy globális nyereségadó, aminek mértéke 15 százalék lenne. Ezt az anyacégnek akkor kellene fizetnie, ha konszolidált árbevétele eléri a 750 millió eurót, és az effektív adókulcs, vagyis a globálisan megfizetett nyereségadónak (társasági adónak) az adóalaphoz viszonyított mértéke nem éri el a 15 százalékot. Az Mfor megemlíti, ezzel kapcsolatban viták vannak, ugyanis egyelőre nem tisztázott, milyen, nemzeti szinten befizetett adók vonhatók le a globális minimumadó alapjából, illetve a különböző adókedvezmények beszámítása is országonként eltérő. Továbbá egy tízéves átmeneti időszakban a bérköltségnek, valamint a tárgyi eszközöknek meghatározott százalékával csökkenthető lesz a GMCT alapja.
Laptársunk megjegyzi, mindkét pillér jellemzője, hogy
fő szabály szerint az anyavállalat országában kell megfizetni ezt az adókülönbözetet, a leányvállalatok költségvetése csak akkor tarthat igényt az adóra, ha azt az anyavállalat nem kívánja beszedni.
Az Mfor rámutat, a GMCT nem vonná el a nemzeti kormányoktól az adópolitika meghatározásának hatáskörét, az elsősorban az anyavállalatokra ró újabb adóterhet, a leányvállalatok gazdálkodására, bér- és humánerőforrás-politikájára nincs közvetlen hatással. Laptársunk hangsúlyozza,
az, hogy a magyar miniszterelnök az egyetlen versenyképességi tényezőnek az alacsony társaságiadó-kulcsot látja, épp saját kormányzásának kritikája.
Úgy vélik,
a kormányfő álláspontja annak beismerése, hogy a munkaerő felhasználásának hatékonysága, a termelékenység, a technológiai fejlettség elmarad a régiós versenytársakétól.
Mint írják, az OECD az első pillérből 125, a másodikból 150 milliárd dollár többet-adóbevételt remél, ezért sok világcégnek újra kell terveznie költségvetését, de az ebből származó közvetett hatások Magyarországnál sokkal inkább érintik például Bangladest.
Ha hatékony és gyors megoldásra vágysz, van egy egyszerű módja annak, hogy azonnal személyre szabott ajánlatokat kapj! 
