Péntek reggeli rádióinterjújában az olajszankciókkal kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, nehéz tél előtt állunk, Ukrajna nehéz helyzeteben van, és bár az oroszok is elszenvednek gazdasági nehézségeket a korlátozások miatt, de megugrottak a bevételeik, így tudják folytatni a háborút. Úgy vélte, Magyarországot nem érintené egy esetleges uniós korlátozás,
„de a probléma az ár”.
A miniszterelnök azt mondta, valószínűleg lesz kilencedik és tizedik csomag is, de a magyar kormány eddig is kitartott, és ezután is ki fog tartani abban, hogy ezek alól Magyarország mentességet kapjon.
Orbán Viktor szerint „Európa sötét erdőben bolyong”, mert eddig úgy nézett ki a gazdasági stratégia, hogy az öreg kontinens a világ többi részhez képest olcsó nyersanyagokat és energiát beszerezte az oroszoktól, cserébe befektetések formájában fejlett európai technológiát vittek Oroszországba. Ez volt a „szabad piac Lisszabontól Vlagyivosztokig”, az EU azonban úgy döntött, ezt megszünteti, de
senki nem válaszolt arra a kérdésre, hogy „mi van helyette, mi az új gazdasági stratégia”.
A kormányfő úgy vélte, az amerikai energia drágább lesz, mint amilyen az orosz energia volt, ezért mindennek fel fog menni az ára, ez a szanckiós felár megjelenik mindenben.
A magyar helyreállítási terv brüsszeli jóváhagyására, így a Helyreállítási Alapból származó forrásokra azt mondta, az a pénz közös hitelfelvételből, a Covid-válságra adott válaszként tekintendő, hogy a pandémia miatt nehéz helyzetbe jutott országok plusz forráshoz jussanak. A kormányfő szerint „itt a gyorsaság lett volna a legfontosabb”, mégis másfél évbe telt, míg a magyar tervet jóváhagyták.
Orbán Viktor szerint az időhúzásnak „nyilvánvaló politikai okai vannak”, a feltételek egy részét értelmesnek, más részét szükségtelennek látta. A miniszterelnök szerint a tizenhét feltétel után jön egy tizennyolcadik és egy tizenkilencedik is. Úgy gondolja, „a brüsszeli bürokraták” azt akarják, hogy engedjük be a migránsokat, engedjük az iskolába a szexuális propagandistákat és támogassuk a szankciókat, de erre a kormány nem hajlandó.
(Az interjúban a kohéziós alapokat érintő befagyasztott pénzekről nem esett szó! – A szerk.)
Az ukrán gazdasági nehézségekről Orbán Viktor úgy vélekedett:
„belátjuk, hogy Ukrajnát segíteni kell”,
ugyanis az ország nem tudja saját magát működtetni, nem tudja kifizetni a nyugdíjakat, az állami alkalmazottakat, nem tudja fenntartani a közlekedést, infrastruktúrát. A miniszterelnök azonban elutasította, hogy az Európai Unió közös hitelfelvétellel segítse, mert „nem szeretnénk, hogy az Európai Unió az együttműködő tagállamok közössége helyett egy közösen eladósodott államok közösségévé válna”, mert az adósságközösség lenne, aminek következményeit „még unokáink is nyögni fogják”. Ehelyett azt az álláspontot támogatják, hogy a tagállamok osszák szét a segítséghez szükséges összeget, és saját költségvetésükből kétoldalú megállapodásokkal támogassák Ukrajnát.
A globális minimumadót a kormányfő
„munkahelygyilkos adóemelésnek”
nevezte az interjúban, ami szerinte oda vezetne, hogy munkahelyek tízezrei szűnnének meg hazánkban. Álláspontja szerint az adókérdés nemzeti hatáskörbe tartozik.
Orbán Viktor azt is közölte, a Magyarországra érkező energia ára 7 milliárd euróról 17 milliárdra ment fel, ami azt jelenti, „elveszítünk 10 milliárd eurót, az 4000 milliárd forint”, ennek egy részét a költségvetésnek kell előteremtenie, ezért a 2023-as költségvetés újratervezése már folyik.
A kormány 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol,
ha ez sikerül, akkor meg tudják védeni a rezsicsökkentés politikáját. Kulcskérdésnek nevezte, hogy minden fillér a Rezsivédelmi Alapba folyjon, hogy megvédjék a családokat a szankciók miatt „egekbe felugrott” energiaáraktól.
A migrációs nyomásról Orbán Viktor azt mondta, a szerbekkel megegyeztek, hogy délebbre, Szerbia déli határaira kell tolni a védelmi vonalakat. Két tárgyalási fordulón már túl vannak a szerb kormányfővel, a harmadik tárgyalást Ausztriával folytatják le, és ha meglesz a végső megállapodás, szerb vezetéssel védhetjük meg a térséget. A miniszterelnök a migrációval szembeni védelmet történelmi kérdésnek nevezte.
A cseh kormány elgáncsolta az elnök felajánlását.
