Csak december második felében határoz az Európai Tanács a Magyarország elleni jogállamisági (vagy más néven kondicionalitási) mechanizmus ügyében, amely 7,5 milliárd euró uniós forrás befagyasztásával fenyeget.
A tagállamokat tömörítő Tanács ugyanis élt az eljárás nyújtotta lehetőséggel, és két hónappal kitolta a döntésre szánt határidőt, amely október 19-én járt volna le.
A hosszabbítást a tagállami nagykövetek már elfogadták szerdai ülésükön Brüsszelben, ma pedig a belügyminiszterek hivatalosan is szentesítették azt.
A Politico szerint ugyanakkor a tegnapi ülésen a Benelux-államok, valamint Írország állásfoglalásban kérte a Bizottságot: készítsen egy frissített kockázatelemzést, amely alapján meg tudják ítélni, hogy a Magyarország által javasolt reformok elegendőek-e. Az állásfoglalást szóban Németország is támogatta.
Gulyás: a pedagógus-béremelés is a tárgyalások része
A történtekkel kapcsolatban a mai Kormányinfón Gulyás Gergely közölte: Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszönte meg az uniós kormányfőknek a határidő meghosszabbítását. A kormány úgy látja, hogy ez lehetővé teszi a tárgyalások eredményes lezárását.
Beszélt arról is, hogy a kormány 17 vállalásban állapodott meg az Európai Bizottsággal.
Ezek között említette az Integrációs Hatóság felállítását, az ehhez rendelt korrupcióellenes munkacsoport létrehozását, a korrupcióellenes keretrendszer erősítését, az uniós támogatások átlátható felhasználásának biztosítását, az uniós forrásokból finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások számának csökkentését és cselekvési terv elfogadását a közbeszerzési verseny fokozása érdekében.
A Parlament már elfogadta a mindehhez szükséges törvényjavaslatokat, tette hozzá.
A Bizottsággal folytatott tárgyalások része a pedagógusok jelentős bérfejlesztése is. Ha a megállapodás létrejön az EU-val, akkor 2025-ben a diplomás átlagbér 80 százalékát keresik majd a tanárok.
Ennek elérése érdekében jövőre (már januártól) mintegy 21 százalékkal, 2024-ben a jelenlegi bázishoz képest 25 százalékkal, 2025-ben pedig szintén a jelenlegi bázishoz képest 30 százalékkal kell emelni a fizetéseket, mondta Gulyás Gergely.
Hozzátette: reális, hogy még az idei évben létrejön a megállapodás – mind az operatív programokról, mind a Helyreállítási Alapról –, így az idei év végén, jövő év elején megérkezhetnek az uniós pénzek.
Játszma óriási téttel
Ami a történések háttérét illeti, az Európai Bizottság április végén indította meg a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben, amelynek keretében szeptember közepén jelentős forrásbefagyasztásra tett javaslatot az Európai Tanács számára.
A brüsszeli testület a kötelezettségvállalások 65 százalékának felfüggesztését indítványozta három, a kohéziós politika keretébe tartozó operatív program esetében. Ez mintegy 7,5 milliárd euró – a Magyarországnak járó kohéziós pénzek több mint harmada.
A Bizottság alapvetően korrupciós kockázatot lát Magyarországon, főleg a közbeszerzésekben. Bár elismeri, hogy "Magyarország széles körű korrekciós intézkedésekre tett javaslatot" az aggályok eloszlatása érdekében, konkrét tetteket vár. A döntés most már az Európai Tanács kezében van, amely minősített többséggel határoz majd a bizottsági ajánlásról.
Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter szerint több szálon is zajlanak az egyeztetések az EU-val.
Egyrészt tárgyalnak a partnerségi megállapodás megkötéséről, amely a 2021–2027-es operatív programok terén a finanszírozáshoz való hozzáférést teszi majd lehetővé. Itt 21,7 milliárd euró kohéziós támogatás a tét. Emellett folynak tárgyalások a már említett Helyreállítási Alap tavaly nyár óta befagyasztott forrásairól is.
Ennél eredetileg 7,2 milliárd euró lett volna a támogatás, ez azonban Magyarország kiugróan magas tavalyi gazdasági növekedése és a bizottság újraszámolási mechanizmusa miatt 5,9 milliárdra csökkent, amelyhez 9,6 milliárd euró visszatérítendő forrás, azaz kedvezményes hitel társulhat, mondta a miniszter az Indexnek.
Összességében tehát (a kedvezményes hitelt is beszámítva) óriási összeg, mintegy 37,2 milliárd euró, azaz jelenlegi árfolyamon 16 ezer milliárd (!) forint a tét.
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
