A tagállami kormányoknak november 19-ig kell dönteniük a Magyarországnak járó uniós pénzekről, és a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy feltételekkel, de megnyílnak a pénzügyi zsilipek, írja a Válasz Online hazai és nyugat-európai forrásokra hivatkozva.
Ennek hátterében egyrészt az uniós „egységszándék” áll.
„A mostani zivataros időszakban mindenáron meg kell őrizni az Európai Unió egységét, azaz nem szabad a már így is jelentős problémahalmazt tovább növelni egy tagállam pénzügyi destabilizálásával” - a gyakorlatban ugyanis ezt jelentené a magyar uniós források végleges visszatartása.
Másrészt az Európai Tanácsban, amely a tagállami vezetőket tömöríti, a kormányok képviselőinek kellene dönteniük egy másik kabinet megbüntetéséről. Ezt azonban „a harcosabbak is kétszer meggondolják, hiszen lehet, hogy egyszer rájuk is sor kerül”.
A szankció kiszabásához a Tanács szavazó tagjai közül a részt vevő tagállamok népességének legalább 65 százalékát képviselő 55 százalék – 15 tagállam – szavazata szükséges.
Egy tanácsi forrás szerint mindenki belefáradt már az Orbán Viktorral való tizenkét éves hadakozásba, s a gyülekező politikai viharfellegek is az engedékenység irányába hatnak, a jobboldali győzelmet hozó svéd és olasz választások pedig óvatosabbá tették a tagállamok jó részét. Nem pusztán azért, mert ezek a kormányok várhatóan ellenzik majd a források felfüggesztését, hanem azért is mert a politikai átrendeződés tovább folytatódhat.
Mindeközben az Országgyűlés mindent megszavaz, amit az Európai Bizottság sugall, lényegében gyámság alá helyezve a hétéves uniós költségvetés forrásainak magyarországi elköltését.
Valószínű tehát, hogy Magyarország végül hozzájut a most felfüggesztett forrásokhoz, feltételekkel.
A Tanács november közepéig leállítja a Bizottság által kezdeményezett jogállamisági mechanizmust, ám az bármikor újraindítható, amennyiben mégsem működnek az Országgyűlés által megszavazott reformok, írja a Válasz Online.
A jelenlegi helyzet kjimondottan sérülékeny. 
