A jogállamisági mechanizmus az EU „csodafegyverének” számít abból a szempontból, hogy valóban konkrét lehetőséget teremt az uniós források befagyasztására, amennyiben egy tagállam megsért bizonyos jogállamisági normákat. Viszont csak akkor lehet bevetni, ha ezek a jogsértések veszélyeztetik az EU pénzügyi érdekeit, kárt okoznak az uniós költségvetésnek.
A pénzcsapok elzárására az áprilisi választásokig nem kerül sor, az eljárás ugyanis minimum 7-9 hónapig tart, tehát szankció legkorábban ősszel képzelhető el. Ráadásul azt az Európai Tanácsnak minősített többséggel kell jóváhagynia.
Bár a magyar kormány az uniós bíróság döntését is az úgynevezett gyermekvédelmi törvénnyel magyarázza, ezt az állítást hivatalos dokumentumok nem támasztják alá. A bíróság a mechanizmus jogszerűségét vizsgálta tagállamoktól függetlenül uniós szinten, és említést sem tesz erről a törvényről.
Brüsszel egy uniós forrást ugyanakkor már tavaly nyár óta visszatart: továbbra sem hagyta jóvá a Helyreállítási Alap elköltésére benyújtott magyar tervet, így nem juthatunk hozzá ehhez a pénzhez. A tét több mint 2500 milliárd forint. De miért és meddig tart még ez az állapot? És mit válaszolt lapunk kérdéseire Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mindezzel kapcsolatban?
Ez is kiderül A hét videójából:
Így alakult a hétfő délelőtt a pesti tőzsdén. 
