Az utóbbi hónapokban hozzá kellett szoknunk, hogy az infláció hónapról hónapra rekordokat döntöget. Így volt ez októberben is, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai közlése szerint az éves fogyasztóiár-index 21,1 százalék lett, ami 26 éve nem látott magas érték. S nem kizárt, hogy e negatív tendencia folytatódik, az Orbán-kormány gazdaságfejlesztési minisztere, Nagy Márton ugyanis 25 százalékra tette a csúcsot, amelyet szerinte az év végén érhetünk el. Kérdés, most valóra válik-e ez a prognózis, hiszen az utóbbi időben már több kormányzati (és jegybanki) becslés is túl optimistának bizonyult.
Most különösen amiatt lehetnek kétségeink, hogy az inflációt leginkább gerjesztő két tényező, az energia-, illetve az élelmiszerárak közül az utóbbiak éves átlagos emelkedése októberben elérte a 40 százalékot, s nem látható, mi akasztaná meg a további drágulásokat. Bár a kormány a KSH közlése után nem sokkal a meglévő hat mellett további két termékre, a tojásra és a burgonyára is ársapkát húzott – azaz azok árát a szeptember 30-ai szinteken befagyaszttatta –, a döntést a Kormányinfón bejelentett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter maga is azt tolmácsolta, ettől a kabinet nem vár 0,1 százalékpontnál nagyobb inflációcsökkentő hatást. Így felmerül, mi értelme volt ennek az intézkedésnek, ami az eddigi (az élelmiszerek mellett az üzemanyagokra érvényben lévő) ársapkák tapasztalatai alapján könnyen kontraproduktív lehet, áruhiányokhoz vezethet. Ez utóbbiakat a burgonyatermelők már kilátásba is helyezték.
A piaci gázárak mérséklődése – az augusztusi 350 eurós csúccsal szemben hetek óta a 100-120-as sávban ingadozik egy megawattóra jegyzése – ma már kisebb nyomást gyakorol az inflációra. A 100 euró feletti gázárak következtében az energiaimport-függő Magyarország devizában kifizetendő számlája is karcsúsodott. Vélhetően ennek következtében erősödött a szeptember végén korábban elképzelhetetlennek tartott szintekről (egy euró 434, egy dollár pedig 450-öt is elért) jelentősen visszajött, az uniós pénz egysége ma már csak kevéssel van 400 felett, míg a dollár már az alá is ment, sőt, a 390-es szintet karistolja.
Kérdés, van-e még tere a további erősödésnek, látunk még 3-assal kezdődő kurzust? Például akkor, ha a kormánynak sikerül végképp eloszlatnia az Európai Unió jogállamisággal kapcsolatos aggályait.
Ezekre a kérdésekre kerestünk választ Klasszis podcastunkban Tardos Gergellyel, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetőjével.
A beszélgetést itt hallgathatja meg:
A beszélgetést november 9-én, szerdán, azt követően rögzítettük, hogy a KSH közzétette az októberi inflációs adatait, illetve Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, a tojásra és a burgonyára is ársapka kerül.
Hogyan hallgassunk podcastet?
A podcastet a fenti lejátszóval az mfor.hu és a privatbankar.hu oldalán is meghallgathatja.
Az optimális podcast-élményhez a podkaszt.hu korábbi leírását idézzük.
A podkaszt lételeme hogy nem kell helyhez kötve hallgatni. Ezért legjobb élményt a eszközökön nyújtják, legyen az akár telefon, akár tablet. Ebből kifolyólag az ezen eszközökre írt programok is nyújtják a legtöbb szolgáltatást. Például:
- Saját kereshető adatbázis
- Lassított / gyorsított lejátszási sebesség
- Könyvjelzők, fejezetek
- Adásnaplók megjelenítése
Ezeket szinte az összes nagyobb lejátszó tudja, de attól függően hogy milyen eszközön szeretnéd hallgatni, itt találhatsz párat induláshoz >>
Ezekben a lejátszókban megtalál minket Klasszis podcast néven! Május 10-étől kéthetente új adásainkkal is találkozhat ezeken a linkeken. Addig is:
A műsor oldala az Anchor FM-en >>
Kövessen és hallgasson minket Spotify-on! >>
Együttes ülést tarthat ősszel a cseh és a magyar kormány. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
