Az Európai Bizottság úgy véli, ha az unió aggályainak eloszlatására bevezetni tervezett intézkedéseket helyesen, maradéktalanul és hatékonyan hajtja végre Magyarország, akkor azok képesek a szóban forgó problémák megoldására - jelentette ki a Bizottság igazságügyi biztosa a vitában, amely a Magyarország elleni jogállamisági eljárásról és az uniós Helyreállítási Alap forrásainak elköltésére benyújtott magyar terv értékeléséről folyt.
Didier Reynders szerint a Bizottság célja, hogy az unió költségvetése többé ne kerüljön veszélybe Magyarországon. "Reméljük, hogy ezt a megfelelő magyarországi reformokkal mihamarabb elérjük" – fogalmazott.
Szerinte a jogállamisági eljárás alkalmazásával a Bizottság célja a jogállamiság helyzetének javítása és megerősítése Magyarországon. A brüsszeli testület továbbra is figyelemmel kíséri a magyar kötelezettségvállalások jogi és gyakorlati végrehajtását.
"Addig nem engedünk, amíg meg nem győződünk arról, hogy az EU költségvetésének védelme biztosított," fogalmazott az MTI szerint.
A Helyreállítási Alap forrásainak lehívását célzó magyar tervvel kapcsolatban azt mondta: a brüsszeli testület számos előremutató megbeszélést folytatott Magyarországgal, az elmúlt hónapokban pedig a legtöbb kérdésben előrehaladást sikerült elérni.
"Most arra törekszünk, hogy a lehető leghamarabb befejezzük a magyar terv értékelését," fűzte hozzá az uniós biztos.
Ujhelyi István EP-képviselő a vitában közleménye szerint kifejtette: "Tény, hogy az uniós támogatások járnak Magyarországnak. Az is tény, hogy ezeket az Orbán-rendszer miatt, a rezsim korrupt, útonálló, zsaroló, agresszív politikája miatt jelenleg nem kapjuk meg. És az is tény, hogy akkor fog megérkezni a magyar családokhoz és a magyar gazdasághoz a támogatás, ha az Orbán-kormány hajlandó a változtatásra,”
Az MSZP-ből kilépett politikus szerint a kérdés, hogy “mikor és milyen módon tudjuk rákényszeríteni Orbánékat arra, hogy kevesebbet vagy semennyit se lopjanak és tartsák be azokat a szabályokat, amelyek a magyar emberek érdekében kell, hogy a jogállamiságot alkossák.”
Hozzátette: a következő időszakban is magyar EP-képviselőként azért fog harcolni, hogy a forrásokat megkapjuk és azok “ne Orbánék, hanem a magyar családok érdekében érkezzenek Magyarországra."
Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője ezzel szemben a vitában "beteges politikai elvakultságnak" nevezte, hogy az EP a világjárvány, a gazdasági válság, az orosz-ukrán háború, az energiaválság idején is "Magyarország gyalázásával múlatja az időt".
Hozzátette: a kondicionalitási eljárásban nincs jogköre az EP-nek. "Önöknek nem osztottak lapot. Amit csinálnak, az szabálytalan," fogalmazott. (A kiszivárgott hírek szerint az EP állásfoglalás-tervezete felszólítja az EU döntéshozóit, hogy mindaddig ne hagyják jóvá a Magyarországtól különféle címeken visszatartott támogatásokat, amíg be nem bizonyosodik, hogy a korrupcióellenes intézkedések hatékonyak és visszafordíthatatlanok, illetve amíg a kormány végre nem hajtja a jogállamiság érvényesülését célzó valamennyi brüsszeli ajánlást.)
Deutsch Tamás kijelentette továbbá: minden jel arra mutat, hogy a magyarok ellen folytatott politikai háborút a baloldal elveszti, ugyanis szerinte lesz megállapodás az Európai Bizottság és Magyarország között.
Friedrich Merz kudarcnak nevezte a szavazás végeredményét. 
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
