Egyhangú döntést hoztak a kondicionalitási mechanizmusról Magyarország kapcsán, jelentette be vasárnap délelőtt Johannes Hahn, az Európai Unió költségvetési biztosa. Mint arra a politikus emlékeztetett, a mechanizmus célja, hogy fel tudjanak lépni a jogállamiság érdekében. Szerinte az Európai Bizottság a kondicionalitási kereteken belül védeni kívánják a szervezet költségvetését is. A jogállamisággal kapcsolatos aggályokról már korábban sok szó esett, három fő területet azonosítottak:
- a közbeszerzés területén tapasztalható rendszerszintű problémák
- a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos sérelmek
- a magyar ügyészség nem lép fel kellő hatékonysággal a korrupciós ügyekben.
Az elmúlt hónapokban Magyarország számos ajánlást elfogadott azokból Johannes Hahn biztos elmondott több tételt, ezek közül kiemelt néhányat. Így Magyarországon az ígéretek szerint létrehoznak egy új integritási hatóságot széles jogkörrel, emellett egy antikorrupciós szervezet is feláll, bevonva civil szervezeteket is.
Ahhoz, hogy a magyar intézkedések megfelelőek legyenek jelenleg Johannes Hahn szerint még nem biztosított. Szerinte ez akár elegendő lehet, ha ez jogszabályokban és az intézkedésekben is kézzel fogható lesz. A Bizottság ezeken túl beazonosított számos témát, ami a jogi változásokon túl több időt vesz igénybe.
Miután az Európai Bizottság szerint a költségvetési kockázat továbbra is fennáll, ezért az alábbi intézkedésről döntenek. Három kohéziós alap kifizetéseinek felfüggesztését javasolják. Ez összességében 7,5 milliárd eurót tesz ki, ez a magyar kohéziós támogatások egyharmada a költségvetési biztos szerint.
Johannes Hahn azt mondta, november 19-ig kell Magyarországnak lépni. A cél, hogy Budapest végrehajtsa a megfelelő lépéseket mind a jogi keretek módosítása, mind pedig a gyakorlati intézkedések megkezdését tekintve.
Újságírói kérdés volt, hogyan lehet komolyan venni a magyar kormány vállalásait anélkül, hogy garantálnák a például a magyar jogi struktúra független működését. Ráadásul felmerül az is, miként fog az integritási hatóság függetlenül működni, amikor azt látjuk, hogy a hasonló magyar hatóságok (Szamvevőszék, médiahatóság, stb.) esetén ezek csak papíron függetlenek, miközben politikai befolyásolja őket. A költségvetési biztos szerint fontos lesz látni, hogy ez a szervezet hogyan épül majd fel. Elvárják, hogy az integritási szervezetben csak olyan személyek vehetnek benne rész, akik az utóbbi öt évben politikai mandátumuk és párttagságuk. Ennek a mandátumuk lejárta után is fenn kell állni. Ez egy egész folyamat, és onnan kezdve, hogy létrejön ez a hatóság és kezd működni, fontos jelzés lesz. Ennek novemberig meg kell valósulni. A biztos reméli, hogy valóban független és nagy tudású szakemberek kerülnek ezekbe a szervezetekbe.
Arra vonatkozólag is volt kérdés, hogy mi lesz az unió által biztosított pénzek másik kétharmadával, hiszen, ha a korrupciós veszély fennáll, akkor ezt az összeget is fenyegeti. Johannes Hahn azt említette, hogy ez az összeg meghaladja az újjáépítési alap összegét. Mint mondta, azokat a kohéziós problémákat választották ki, ahol a közbeszerzésekkel a legtöbb probléma merülhet fel. Elmondta azt is, hogy a kondicionalitási eljárás lényege, hogy van egy határidő, amíg lépni kell, ha addig nem sikerül, akkor ott lezárják a kérdés. Ugyanakkor ezzel nem ér véget a folyamat, hiszen ezt követően akár később ismét újraindítható az eljárás.
Így áll a küzdelem a választók kegyeiért. 
