Globális minimumadó: a magyar fordulat hátterében a brüsszeli tárgyalások állnak?

Uniós tisztviselők szerint vannak jelei annak, hogy Budapesten az utóbbi időben megváltozott a hangulat, miután a kétszámjegyű inflációval és zuhanó devizával küzdő gazdaság támogatásához egyre nagyobb szükség lenne a befagyasztott uniós pénzekre is - írja a Financial Times.

Felmerült az is, hogy

Magyarország a múlt hónapban azért vonta vissza hirtelen a globális minimális társasági adókulcs támogatását, hogy a Brüsszellel folytatott, a helyreállítási alapról szóló tárgyalások során némi helyzeti előnyt szerezzen.

Mindenesetre a hivatalos magyar álláspont szerint a versenyképesség megőrzése a célja a kormánynak, nem pedig a jobb alkupozíció elérése.

Tekintettel azonban arra, hogy Magyarországon a jogállamisággal kapcsolatos kérdések köre jóval szélesebb, mint Lengyelországban (ahol a tárgyalások középpontjában az igazságszolgáltatás függetlensége áll), a Brüsszel és Budapest közötti tárgyalások jóval hosszabbak és rázósabbak lehetnek a várakozások szerint - írja a lap.

Egy, a Daniel Freund zöldpárti európai parlamenti képviselő által a napokban benyújtott jogi vélemény szerint

Brüsszelnek egyenesen be kellene fagyasztania a Magyarországnak nyújtott uniós kifizetések 100 százalékát, tekintettel a jogállamiság megsértésének mértékére.

Az elemzés azután született, hogy a Bizottság áprilisban levelet küldött Budapestnek, amely elindította azt a hivatalos eljárást, amely az uniós pénzek visszatartásához vezethet.

Lengyelország és Magyarország is az úgynevezett 7. cikk szerinti eljárás alatt áll, amely szankciókkal vagy akár a szavazati jog felfüggesztésével is végződhet - ehhez azonban az is kell, hogy Varsó és Budapest egymás ellen szavazzon.

A zöldpárti EP-képviselők azt szorgalmazzák, hogy az Európai Parlament által először 2018-ban kezdeményezett 7. cikkely szerinti eljárásról készüljön frissített jelentés, tekintettel arra, hogy a Magyarország jogállamisági jogsértéseiről szóló első jelentés óta mennyi minden változott. A témák között szeretnék megvizsgálni a médiaszabadság korlátozását és azt, hogy a CEU 2019-ben távozni kényszerült az országból.

A frakciók közötti egyeztetések még zajlanak, de parlamenti tisztviselők arra számítanak, hogy széles körű támogatásra talál az elképzelés, amelyről a Zöldek reményei szerint ősszel szavazhatnak is.

Lengyelország belement az alkuba, de még nem kapták meg a pénzt

Bár Lengyelország megegyezett az Európai Bizottsággal a vitás kérdésekben annak érdekében, hogy elfogadják a lengyel helyreállítási tervet, de a közel 24 milliárd eurós támogatást és 11,5 milliárd eurós hitelt csak akkor kaphatják meg ténylegesen, ha az EU által kért változtatások megtörténnek az igazságügyi szabályozásban. 

"A bizottság megállapítja, hogy a Lengyelország által elfogadott új törvény, amely eltörli a fegyelmi tanács intézményét, nem helyezte hatályon kívül a bírói karról szóló törvény vitatott rendelkezéseit" - mondta hétfőn Christian Wigand bizottsági szóvivő. "Nevezetesen, nem szüntette meg az illetékes bíróságok előtt álló akadályokat, hogy ellenőrizzék (...) egy másik bíró függetlenségét" - mondta, hozzátéve, hogy a bizottság megosztotta észrevételeit Varsóval, és hogy a végleges jóváhagyás még várat magára.

Tegnap Strasbourgban több európai parlamenti képviselő jelezte: a Bizottság elveszítené hitelességét a jogállamiság tekintetében, ha megkezdené a helyreállítási pénzek kifizetését Lengyelországnak. Egyes képviselők a Financial Times összefoglalója szerint még arról is beszéltek, hogy

bizalmatlansági szavazást kezdeményeznek, ami a Bizottságot lemondásra kényszerítené, ha az Európai Bíróság feltételeinek teljesítése nélkül fizetik ki a pénzt Lengyelországnak.

Az egyik képviselő hangsúlyozta, hogy ez a lépés egyfajta "nukleáris opcióként" továbbra is benne van az eszköztárban.