Rendkívül fontos az Európai Unió költségvetésének védelme mind a kiadások, mind pedig a bevételek tekintetében - jelentette ki kedden Strasbourgban Virginijus Sinkevicius, az Európai Bizottság környezetvédelemért felelős biztosa az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, az EU pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló EP-jelentés bemutatásakor.

Hozzátette: a tagországoknak minden eszközt meg kell ragadniuk, hogy hatékonyabban szavatolják az uniós források megfelelő elköltését. Emlékeztetett: az uniós eszköztár részét képezi az EU-források védelmét szolgáló feltételességi mechanizmus (vagy más néven jogállamisági mechanizmus).

Az uniós bizottság most értékeli az eddig hozzá beérkezett adatokat, és mérlegelni fogja, hogy mely esetekben lehet szükséges megvonni a források kifizetését - tette hozzá.

Az uniós biztos végezetül fontosnak nevezte, hogy minden ország, amellyel szemben eljárás indul, megfelelő intézkedéséket hozzon az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások ellen a büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelvjavaslat szellemében, írja az MTI.

Mint ismert, a végső esetben az uniós források befagyasztását is lehetővé tévő jogállamisági mechanizmust április végén indította meg Magyarországgal szemben az Európai Bizottság:

Az uniós pénzekkel kapcsolatban Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért és területfejlesztésért felelős miniszter kedden az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta:

a Helyreállítási Alap (ez egy új forrás, amelyet tavaly állított fel az EU, Magyarország azonban még nem hívhatja le - a szerk.) pénzeiről idén kell megállapodni, különben az összeg 70 százalékát elveszti Magyarország.

Szerinte ősszel meg tudnak állapodni az EU-val, a kormány pedig több ponton, például a közbeszerzési szabályok módosításával is hajlandó hozzájárulni a megegyezéshez.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Brüsszelben azt mondják: a Helyreállítási Alap pénzei és a jogállamisági mechanizmus között nincsen összefüggés.

Mint mondta, egy éve folynak a tárgyalások a Bizottság és a kormány között, levélváltásokkal, dokumentumcserékkel próbálnak tisztázni fogalmakat, próbálják azonosítani a problémákat. A tisztázás révén az Európai Bizottság eláll valamilyen észrevételtől, vagy a kormány módosít jogszabályt. Konkrét példaként említette a modellváltó egyetemek kérdését.

Navracsics Tibor szerint a leggyakoribb kifogás az egyszemélyes közbeszerzési eljárások európai uniós átlagnál gyakoribb volta. Az EU-ban 15 százalék az egyszereplős közbeszerzési eljárások átlaga, nálunk ez EU-s pénzekből megvalósult eljárásoknál ez 16 százalék, a nemzeti forrásból 36 százalék.

Vállalták, hogy a következő pár évben a nemzeti forrásból megvalósult egyszereplős közbeszerzési eljárások átlagát is leviszik 15 százalékra.