Mint arról beszámoltunk, szeptember közepén jelentős forrásbefagyasztást javasolt az Európai Bizottság Magyarországgal szemben korrupciós problémák miatt az úgynevezett jogállamisági (vagy más néven kondicionalitási) mechanizmus keretében.
Sokmilliárd euró forog kockán
A brüsszeli testület a kötelezettségvállalások 65 százalékának felfüggesztését indítványozta három, a kohéziós politika keretébe tartozó operatív program esetében.
Ez bizottsági közlések szerint mintegy 7,5 milliárd euró – a Magyarországnak járó kohéziós pénzek több mint harmada. Szakértők szerint az elvonás – ha életbe lép – az agrárkifizetéseken kívül szinte mindent érinthet.
A Bizottság alapvetően korrupciós kockázatot lát Magyarországon, főleg a közbeszerzésekben. Bár elismeri, hogy "Magyarország széles körű korrekciós intézkedésekre tett javaslatot" az aggályok eloszlatása érdekében, konkrét tetteket vár.
A döntés most már a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács kezében van, amely minősített többséggel határoz majd a bizottsági ajánlásról. Erre – szeptember közepétől számítva – egy hónapja van, ezt a határidőt kivételes esetben is csak két hónappal lehet kitolni.
Békülne a kormány
A magyar kormány mindenesetre igyekszik teljesíteni a bizottsági kéréseket, hogy elkerülje a szankciókat, és így hozzájuthasson minden uniós pénzhez, amire gazdaságilag nagyon szüksége lenne.
Ennek jegyében a Parlament a héten módosította a büntetőeljárási törvényt, valamint többek között döntött az Integritás Hatóság létrehozásáról is.
Mint arról laptársunk, az mfor.hu beszámolt, a büntetőeljárási törvény módosításával a Parlament lehetővé tette az úgynevezett vádkikényszerítést: ha az ügyészség egy – például korrupciógyanús – ügyben nem emelne vádat, akkor azt bárki megteheti a bíróság előtt.
Az Integritás Hatóság autonóm államigazgatási szervként jön létre, feladata az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása lesz.
A hatóságnál bárki tehet panaszt, de az intézmény hivatalból is indíthat eljárást olyan esetekben, amikor azt látja, hogy az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket a korrupció visszaszorítása érdekében. A hatóság mellett létrejön az úgynevezett korrupcióellenes munkacsoport is.
Az Országgyűlés emellett az alapítványok összeférhetetlenségi szabályain is változtatott, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt jelölte ki, hogy segítse az Európai Csalásellenes Hivatalt a magyarországi helyszíni ellenőrzések során.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy az uniós Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó pénzeket Brüsszel már tavaly nyár óta visszatartja. Rossz esetben tehát ehhez jöhet még hozzá a már említett 7,5 milliárd eurós forrásbefagyasztás.
Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter a héten az Indexnek azt mondta: jelenleg több szálon is zajlanak az egyeztetések az EU-val. Egyrészt tárgyalnak a partnerségi megállapodás megkötéséről, amely a 2021–2027-es operatív programok terén a finanszírozáshoz való hozzáférést teszi majd lehetővé. Itt 21,7 milliárd euró kohéziós támogatás a tét.
Emellett folynak tárgyalások a már említett Helyreállítási Alap forrásairól is. Ennél eredetileg 7,2 milliárd euró lett volna a támogatás, ez azonban Magyarország kiugróan magas tavalyi gazdasági növekedése és a bizottság újraszámolási mechanizmusa miatt 5,9 milliárdra csökkent, amelyhez 9,6 milliárd euró visszatérítendő forrás, azaz kedvezményes hitel társulhat, mondta a miniszter.
De mi lesz most?
Itt tart tehát egyelőre az uniós pénzek ügye.
De mekkora esély van arra, hogy sikerül megegyezni Brüsszellel, és megnyílik az összes pénzcsap? Elegendőek-e az eddig tett korrupcióellenes lépések? Mi alapján dönt a Bizottság, és érdeke-e a megállapodás? Hogyan működik a brüsszeli döntéshozatal a kulisszák mögött?
És egyáltalán: milyen most az EU és Magyarország viszonya? Milyen utat jártunk be a 2004-es csatlakozás óta? Magyarország változott meg jobban, vagy az EU? És mennyire lesz tartós ez a házasság?
Többek között erről kérdezzük a Klasszis Klubban Balázs Péter közgazdászt, diplomatát, egyetemi tanárt, a Közép-európai Egyetem emeritus professzorát.
Balázs Péter 2003-tól 2004-ig Magyarország Európai Unióhoz kiküldött állandó képviselője, 2004-ben az Európai Bizottság regionális politikával foglalkozó biztosa volt, 2009-től 2010-ig pedig külügyminiszteri posztot töltött be a Bajnai-kormányban.
A Klasszis Klub időpontja október 19., 15:30. A mintegy egyórásra tervezett, online rendezvényen olvasóink is feltehetik kérdéseiket. Ingyenes a részvétel, ugyanakkor regisztráció szükséges.
Itt regisztrálhat a klubtalálkozóra >>
A korábbi Klasszis Klub események itt érhetők el:
Az atomprogramról még van mit egyeztetni. 
