"Aggódunk amiatt, hogy Európa közepén illiberális demokráciáról beszélnek – mintha az nem lenne önmagában is ellentmondás. Ezért nem hagyhatjuk, ha a jogállamisági elveket megsértik és a demokratikus kontrollt leépítik“ – jelentette ki Olaf Scholz az EU jelenéről és jövőjéről tartott beszédében a prágai Károly Egyetemen. (Jelenleg Csehország az Európai Unió Tanácsának soros elnöke.)
„És hogy világosan fogalmazzunk: a rasszizmust és az antiszemitizmust nem szabad tolerálni Európában“, tette hozzá a német kancellár.
Minden politikai eszköz bevethető
Scholz kifejtette: támogatja az Európai Bizottságot a jogállamiságért folytatott küzdelmében, és nagyon hálás azért, hogy az Európai Parlament is „nagy figyelmet fordít a témára“.
Hozzáfűzte: az EU-nak minden rendelkezésére álló lehetőséget használnia kell annak érdekében, hogy megszüntesse a jogállamisággal kapcsolatos deficitiket.
„A közvélemény-kutatások azt mutatják: mindenhol, egyébként Magyarországon és Lengyelországban is, a polgárok nagy többsége ráadaásul azt szeretné, ha az EU még erősebben kiállna a szabadságért és a demokráciáért az országukban“ – fogalmazott a kancellár.
Az eszközök között említette a hetes cikk szerint eljárást, amely esetében szerinte meg kell szüntetni a blokád lehetőségeit. Észszerű lépésnek tartaná azt is, ha az uniós pénzek kifizetését konzekvensen a jogállamisági kritériumok betartásához kötnék.
Emellett szerinte a Bizottságnak egy új eszközt is a kezébe kellene adnia: a jövőben akkor is szerződészegési eljárást indíthatna egy tagállam ellen, ha az az uniós szerződésben lefektetett „alapértékeinket sérti meg“: az emberi méltóságot, a szabadságot, az egyenlőséget, a jogállamiságot és az emberi jogok megőrzését.
Szeretné, ha a jogállamisági viták nem a bíróság előtt zajlanának. Szerinte mindenek előtt nyílt párbeszédre van szükség politikai szinten a hiányosságokról, amelyek "minden országban vannak.“
A kancellár úgy véli, hogy erre jó alapot teremtenek a Bizottság egyes tagállamokra vonatkozó jogállamisági jelentésének ajánlásai, amelyek átültetését a gyakorlatba politikailag szorosan figyelemmel fogják kísérni.
Nyomás alatt a kormány
Mint ismert, Brüsszel április végén indította meg a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, valamint továbbra is visszatartja az uniós Helyreállítási Alap hazánknak járó forrásait.
A jogállamisági eljárás lényege, hogy az uniós források megvonásával vagy csökkentésével lehet büntetni a jogállami normákat megsértő tagállamokat. Erre konkrétan akkor kerülhet sor, ha az adott állam oly módon sérti meg a jogállamiság elveit, hogy azzal veszélyezteti az uniós alapok hatékony és eredményes kezelését vagy az Unió pénzügyi érdekeit.
Az uniós aggályokra a magyar kormány múlt héten válaszolt: rekordmértékű szigort és átláthatóságot ígér az uniós pénzek felhasználásában és a közbeszerzéseken annak érdekében, hogy Brüsszel megnyissa az elzárt uniós pénzcsapokat, valamint ne fagyasszon be újabb pénzeket.
A Bizottság egy hónapon belül ad majd választ.
A kormány három fronton – jogállamisági eljárás, a hétéves (2021-2027 közötti) uniós költségvetés, valamint a Helyreállítási Alap forrásai – is szeretne megállapodni Brüsszellel.
A hetes cikk szerint eljárás, amelyet Olaf Scholz szintén szóba hozott prágai beszédében, már 2018 őszén megindult Magyarország ellen, de azóta sem zárult le.
36 tagú EU?
Visszatérve Scholz beszédére, a kancellár részletesen beszélt az EU jövőjéről, valamint az orosz-ukrán háború következményeiről is.
A kancellár kívánatosnak tartja többek között az EU jelentős, akár 30 vagy 36 tagúra bővítését, és a már tagjelölt államok mellett szívesen látná a közösségben Ukrajnát, Moldovát és Grúziát is, amennyiben azok teljesítik a csatlakozási feltételeket.
Emellett mélyítené is az EU-t: a jelenleginél jóval szorosabbra fűzné például a katonai együttműködést – közös uniós védelmi politikát szeretne. Emellett kívánatosnak tartja többwk között az EU eddiginél jóval egységesebb fellépését kifelé, a külpoltikában az elmozdulást a többségen alapuló (azaz a vétójogot kizáró) döntéshozatal felé, valamint Ukrajna tartós támogatását.
Az eurózónában is maradt az infláció 2,2 százalékon áprilisban.
