Varga Mihály pénzügyminiszter az uniós pénzügyminiszterek keddi ülésén vétózta meg, hogy az Unió jövőre 18 milliárd eurós kedvezményes hitelt nyújtson Ukrajnának egy közösen felvett uniós hitelből. A lépés nagy felháborodást váltott ki, de már akkor is sejteni lehetett, hogy az unió kicsit drágábban és kicsit több papírmunkával, de keresztül fogja tudni vinni az akaratát a magyar vétó ellenére is.
Szombaton az Európai Tanács már döntött is a kérdésben. A Tanács közleményéből kiderül, hogy az elfogadott csomag lehetővé teszi Ukrajna 2023-as pénzügyi támogatását.
"A csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-ban történő pénzügyi támogatásának céljára. Az Ukrajna részére 2023-ban hitelként nyújtandó összeg 18 milliárd EUR-t fog kitenni, és a hitelekre 10 éves türelmi idő fog vonatkozni. A kamatköltségek nagy részét a tagállamok külső címzett bevételekből fogják fedezni. A hitelfelvétel garanciáit vagy az uniós költségvetés, vagy a tagállamok biztosítják majd"
- fogalmaz a közlemény, Zbyněk Stanjura, Cseh pénzügyminiszter pedig így foglalta össze a lényeget:
"Ukrajna számíthat az EU-ra. Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát, pénzügyileg is, ameddig az szükséges. A ma elfogadott jogszabály révén Ukrajna 2023-ban számíthat az EU rendszeres pénzügyi segítségére."
A javaslatot a Tanács tegnap írásbeli eljárás keretében fogadta el, a jövő héten pedig benyújtják az Európai Parlament elé is. Az Euronews úgy tudja, hogy a javaslatot az Orbán-kormány is megszavazta. Ez a fordulat azt is jelenti, hogy a Magyarországnak járó uniós pénzek ügyében az egyik, korábban fontosnak gondolt ütőkártyáját elveszíti a magyar kormány, hiszen a magyar vétó ellenére is rövid időn belül rendeződhet az Ukrajnának nyújtott támogatás kérdése.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 122,12 pontos, 0,12 százalékos csökkenéssel, 97 715,24 ponton zárt csütörtökön. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
