Donald Trump múlt csütörtökön jelentette be, hogy két héten belül Budapesten tárgyalna az orosz államfővel az ukrajnai háborúról. Az előkészítő megbeszélést az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio és orosz kollégája, Szergej Lavrov között erre a hétre tervezték, ám a Fehér Ház közleménye szerint a két politikus „eredményes” telefonbeszélgetést folytatott, így személyes találkozóra már „nincs szükség” – számol be róla a BBC.
A Fehér Ház nem közölt további részleteket arról, miért halasztották el a tárgyalásokat.
Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Orosz elnöki hivatal pool/Alekszandr Kazakov
Egy hete jött az ötlet
Trump előző héten, Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésén vetette fel a budapesti csúcstalálkozó ötletét, egy nappal azelőtt, hogy a Fehér Házban fogadta volna Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Egyes sajtóértesülések szerint Zelenszkijjel való találkozója „kiabálásba torkollott”, és Trump arra próbálta rávenni az ukrán vezetőt, hogy egy Oroszországgal kötendő megállapodás részeként mondjon le kelet-ukrajnai területek egy részéről.
Hétfőn azonban Trump már támogatta Kijev és több európai vezető által is jóváhagyott tűzszüneti javaslatot, amely a jelenlegi frontvonalak mentén fagyasztaná be a konfliktust.
„Maradjon úgy, ahogy most van” – fogalmazott Donald Trump.
Oroszország ragaszkodik a saját elképzeléséhez
Moszkva többször is elutasította a frontvonal befagyasztását. Lavrov kedden úgy nyilatkozott, hogy Oroszországot csak egy „hosszú távú, fenntartható béke” érdekli, és a mostani vonalak rögzítése csupán „ideiglenes tűzszünetet” eredményezne.
Az orosz külügyminiszter szerint a konfliktus „okainak gyökerét” kell kezelni – ez a Kreml által gyakran használt kifejezés, amely maximalista követeléseikre utal: többek között a Donbász feletti teljes orosz szuverenitás elismerésére és Ukrajna demilitarizálására, amit Kijev és európai partnerei kategorikusan elutasítanak.
Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy a frontvonalról szóló viták „a diplomácia kezdetét” jelentik, de Oroszország „mindent megtesz, hogy elkerülje a diplomáciát”.
Az ukrán elnök hozzátette: Moszkva csak akkor figyel fel a tárgyalásokra, ha a hosszú hatótávolságú fegyverek szállításáról esik szó.
Putyin múlt csütörtöki, váratlan telefonhívása Trumpnak azután történt, hogy sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok hosszú hatótávolságú Tomahawk rakéták Ukrajnába küldését készítette elő – ezek akár Oroszország mélyére is csapást mérhetnének.
Zelenszkij szerint éppen ez a Tomahawk-rakéták ügye kényszerítette Oroszországot a tárgyalásokra. „A rakétákról szóló vita erős befektetésnek bizonyult a diplomáciába” – tette hozzá.
Jegyzetünket a témában itt olvashatják:
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
