Információink szerint meglehetősen rossz visszhangra talált az Európai Bizottság köreiben a magyar kormány Ukrajna uniós csatlakozásáról indított Voks 2025 nevű szavazása, amelynek eredményét Orbán Viktor a csütörtökön kezdődött brüsszeli EU-csúcs előtt hozta nyilvánosságra.

Sokk és értetlenség Brüsszelben   

Egy, az uniós intézménynél dolgozó, az ügyre rálátó diplomata forrásunk úgy fogalmazott: a szavazás meghirdetése már önmagában meglepetés volt, hiszen az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséről már döntött az Európai Tanács, és azok 2024 júniusában meg is kezdődtek.

Emlékeztetett arra, hogy a szóban forgó szavazáson – 2023 decemberében – a magyar kormányfő sem vétózta meg a döntést.

Emlékezetes, hogy az akkori csúcson Orbán Viktor kivonult a teremből a szavazás idejére (egyes források szerint ivott egy kávét), és ezáltal lehetővé tette, hogy a többi tagállam egyhangú döntéssel megnyissa az utat a tárgyalások megkezdése előtt.

A magyar kormány kampányában többek között azt állította, hogy Ukrajna EU-csatlakozása Magyarország számára gazdaságilag nagyon hátrányos lenne, komoly pénzügyi, mezőgazdasági és élelmiszer-biztonsági kockázattal járna, és még a bűnözést is növelné. Azt is sugallta, hogy Brüsszel „a gyorsított csatlakozás” kilátásba helyezésével már döntött is a kérdésben, és a tárgyalási folyamat puszta formalitás.

Forrásunk szerint ugyanakkor a kampányban számos hamis állítás, hiba és inszinuáció van.

Példaként említette, hogy a génmódosított termékekkel kapcsolatban – az Orbán-kormány szerint ilyen ukrán mezőgazdasági áruk lepnék el az uniós piacot csatlakozás esetén – szigorú EU-s szabályok vannak.

Szerinte hamis állítás az is, hogy Ukrajna felvételével Magyarország rosszul járna gazdaságilag, hiszen például élénkülnének a kereskedelmi kapcsolatok.

Emlékeztetett arra, hogy 2004 előtt a magyar EU-csatlakozással kapcsolatban is voltak komoly fenntartások Nyugaton. Magyarország végül sokat nyert gazdaságilag azzal, hogy az EU tagja lett, a GDP-je is jelentősen bővült.

A diplomata jelezte azt is, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdése még nem garantálja a felvételt, az érdem alapján történik. Tehát akkor kaphat zöld lámpát az adott tagállam, ha egy hosszú és bonyolult tárgyalási folyamat végeztével teljesíti az unió feltételeit. Ez a szabály vonatkozik Ukrajnára is.

És még akkor sem biztos a felvétel, hiszen ahhoz 27 tagállam egyhangú jóváhagyása is szükséges. (Tehát nonszensz az az állítás, hogy Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán kormányfő „a fejünk felett” döntene erről Manfred Weberrel, az Európai Néppárt elnökével közösen, ahogy az a kormány plakátkampányán szerepel.)

Jelenleg „egyébként” Ukrajnán kívül nyolc tagjelölt ország van (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország), ezen országok csatlakozási tervei ellen mégsem tiltakozik a kormány, sőt, a nyugat-balkáni államokét kifejezetten támogatja.

A kárpátaljai magyar kisebbség jogaival kapcsolatban a diplomata pedig azt mondta: ez egy bilaterális kérdés (tehát Ukrajnára és Magyarországra tartozik), ugyanakkor az EU-tagság feltétele ezen jogok garantálása is. A Bizottság ebben a kérdésben facilitátorként (a célok minél gyorsabb elérését segítő közvetítő) tud közreműködni.

Orbán Viktor: vastagabb lett a hangom 

A magyar álláspont mindezek ellenére változatlan: Orbán Viktor a csúcs előtti doorstep sajtótájékoztatóján megismételte a kormány eddigi álláspontját.

Egyúttal bejelentette az óriási médiakampánnyal megtámogatott Voks 2025 szavazás végeredményét: 2 millió 285 ezren nyilvánítottak véleményt, 95 százalékuk elutasította Ukrajna uniós csatlakozását.

„Vastagabb, férfiasabb lett a hangom, mégiscsak több mint kétmillió magyar ember hangján fogom azt mondani a tárgyaláskor, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy az EU-csúcson 25 vagy 26 tagállam Magyarország megkerülésével közös nyilatkozatot fogad majd el Ukrajna tagságával kapcsolatban, a kormányfő azt mondta: ebben az ügyben Magyarországot nem lehet megkerülni, mert a végén, illetve a tárgyalások során egy-egy klaszter megnyitásához is egyhangú döntés kell.

Ez nincsen meg, tehát ez nem fog megtörténni, semmi olyasmi nem történhet ma, amelynek joghatása van Ukrajna európai uniós tagságára, fogalmazott.

A csütörtökön kezdődött csúcson az ukrán kérdés mellett terítékre kerül az energiaellátás és ezzel összefüggésben szankciók, például az orosz gáz és kőolaj kitiltásának kérdése, a közel-keleti helyzet, az európai védelem és biztonság (a hadikiadások jelentős növelése a NATO-csúcs döntéseivel összhangban), a migráció, Moldova, valamint Nyugat-Balkán uniós közeledésének a kérdése is.

A csúcsot egyébként óriási médiaérdeklődés kíséri – az Európai Tanács épületében sok száz újságíró tudósít az eseményről –, a környéket pedig kordonok mellett szögesdróttal és útakadályokkal védik a biztonsági erők, ezzel is jelezvén: bent Európa legnagyobb hatalmú politikai vezetői tanácskoznak.    

Frissítés: 

Orbán Viktor nem írta alá a csúcs Ukrajnával kapcsolatos nyilatkozatát.