Kis túlzással Orbán Viktor nevétől volt hangos az Európai Tanács brüsszeli főépülete csütörtök este – legalábbis a mellettem ülő osztrák kollégák a magyar miniszterelnök nevét emlegették a legtöbbször. Csakúgy repkedtek az olyan szavak, mint hogy szankció, és még azt is megjegyezték, hogy „Orbán Viktor megint keresztbe fekszik az EU-nak”.
26 igen, 1 nem
Ez lényegében beigazolódott: a magyar miniszterelnök – ahogy azt sejteni lehetett – nem írta alá az Ukrajnával kapcsolatos uniós állásfoglalást. Ez sorrendben a harmadik EU-csúcs, ahol Orbán Viktor kivonja magát a közös álláspont alól.
Az Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalás nem került be a csúcs úgynevezett konklúziói közé, hanem egy külön dokumentumban fejtették ki azt. Utóbbit 26 tagállam – tehát még a mostanában Magyarország oldalán feltűnő Szlovákia is – határozottan támogatta.
Robert Fico szerint az ukrán tagság még előnyös is lehet országának. A helyben keringő hírek szerint a szlovák kormányfő inkább az újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomag tervét ellenzi jelen formájában.
A 26 tagállam által elfogadott dokumentum lényegében arról szól, hogy az Európai Bizottságnak fel kellene gyorsítania Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát.
Egyúttal elismerésüket fejezik ki Kijev gyors reformlépéseiért, és üdvözlik az elért jelentős haladást.
Fotó: Európai Tanács
A dokumentumban a 26 tagállam megerősítette elkötelezettségét az „igazságos és tartós” béke mellett az ukrán-orosz háborút tekintve, és üdvözölnek minden olyan kezdeményezést, amelyek a háború diplomáciai lezárását célozzák.
A tagállamok egyúttal határozottan elítélték Oroszország folyamatos támadásait a civilek és infrastruktúrák ellen, és azonnali, feltétel nélküli tűzszünetre szólítanak fel.
Mindemellett kitértek arra is, hogy az EU 2025-ben 30,6 milliárd eurós pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának.
A Tanács elnöke nem aggódik
António Costa, az Európai Tanács elnöke a csúcsot lezáró éjjeli sajtótájékoztatóján azt mondta:
az EU egyengeti Ukrajna útját az uniós csatlakozás felé. Szerinte itt az ideje, hogy fokozza a munkát és a segítséget.
„Európa biztonsága összekötődik Ukrajna biztonságával”, emelte ki.
Orbán Viktor ezzel szemben arról beszélt a csúcs után a Kossuth Rádióban, hogy a Voks 2025 több mint 2 millió szavazatával (a szavazás során a véleményt nyilvánítók 95 százaléka voksolt az ukrán EU-csatlakozás ellen) megállították Ukrajna csatlakozását.
Hozzátette: Magyarország nem járul hozzá az első tárgyalási fejezet megnyitásához. Ezek megnyitásáról egyhangúlag kell dönteni a tagállamoknak, és amíg nincs egyhangúság, a fejezet nem nyitható meg, vélekedett. Szerinte az uniós vezetők most keresik a megoldást, hogy „hogyan lehetne félretolni a magyarokat”.
António Costa a csúcsot lezáró beszédében ugyanakkor nem tért ki Magyarországra, sem arra, hogy a magyar álláspont veszélyeztetné a csatlakozási tárgyalások menetét.
Az Oroszországgal szembeni újabb büntetőintézkedésekről (ezen belül az orosz gáz és kőolaj teljes kitiltásáról, erről a kérdésről itt írtunk) nem született döntés. Costa szerint azonban fenntartják a nyomást Moszkván, és dolgoznak egy új, erőteljes szankciós csomagon.
Fegyverkezés, bolgár euró
Ami a védelmet és biztonságot illeti, a tagállami vezetők szerint továbbra is szükség van a védelmi és biztonsági kiadások jelentős növelésére, valamint fel kell pörgetni az európai védelmi ipart.
Ez összhangban van az e heti NATO-csúcs döntésével, miszerint a tagállamoknak 2035-ig a GDP öt százalékára kell növelni a honvédelmi kiadásokat, beleértve az ahhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket is.
Hatékonyságra, fair teherelosztásra és egy közös európai védelmi rendszer kiépítésére van szükség, ami elriasztja az agressziót, mondta ezzel kapcsolatban Costa.
A csúcson az európai tagállamok vezetői jóváhagyták a bolgár euróbevezetést 2026. január elsejével. Bulgária ezzel az euróövezet 21. tagja lesz.
Az övezethez utoljára Horvátország csatlakozott, 2023-ban.
Diplomáciai nyomás Izraelen
A közel-keleti helyzetet tekintve a Tanács úgy döntött, hogy diplomáciai nyomás alá helyezik Izraelt az emberi jogok betartása érdekében. Egy belső vizsgálat ugyanis azt állapította meg, hogy a zsidó állam megszegte az EU-val kötött együttműködési egyezményét. Egyúttal a gázai humanitárius helyzet folyamatos újraértékelésére szólítanak fel.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök csütörtökön egyenesen arról beszélt, hogy Gázában népirtás folyik, és emberi jogi szervezetek szintén ezzel vádolják Izraelt (amely ezt tagadja). A magyar kormány ezúttal is Izrael-párti álláspontot képviselt, és ellenzi az esetleges szankciókat.
António Costa a sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a gázai humanitárius helyzet katasztrofális és elfogadhatatlan, az emberi jogokat megsértik, és ezt megerősítette az együttműködési egyezmény felülvizsgálata is.
A tanácsi következtetésekbe bekerült, hogy „a civil áldozatok száma és az éhínség szintje elfogadhatatlan”. A következő lépést júliusban vitatják majd meg az uniós külügyminiszterek.
A mostani EU-csúcsot is óriási médiaérdeklődés kísérte, az Európai Tanács főépületében több száz újságíró tudósított az eseményről.
Ez volt egyébként az utolsó csúcs a lengyel elnökség alatt – július elsejétől Dánia veszi majd át a stafétabotot Varsótól.
Akkora zűrzavarra nem számítanak, mint áprilisban, de komolyabb kilengés jöhet a tőke- és devizapiacokon hétfőn. 
