Már az is meglepetés lenne, ha az év végi EU-csúcson sikerülne megegyezni az orosz kőolaj és földgáz teljes kitiltásáról az EU-ból, mondta kérdésünkre egy uniós intézmény az ügyre rálátó diplomatája Brüsszelben.
Sok érdeket sérthet
Emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság alig több mint egy hete, június közepén mutatta be javaslatát. A csütörtökön kezdődő EU-csúcson nem számít áttörésre a témában, amiről szerinte még az ősz folyamán is komoly viták várhatók.
A bizottsági javaslat értelmében (amely része a RepowerEU javaslatcsomagnak) 2027 vége után az uniós országoknak tilos lenne Oroszországtól kőolajat és földgázt importálni. A magyar kormány és Szlovákia – ez a két ország nagyon kitett az orosz energiahordozóknak – élesen tiltakozik a tervezet ellen.
Fotó: Európai Tanács
Úgy tudjuk, rajtuk kívül is vannak még olyan országok, amelyek egyelőre nem álltak be a terv mögé. A nagy spanyol energetikai cégek például jelenleg is vásárolnak orosz cseppfolyósított földgázt (LNG), és hosszú távú szerződésekkel rendelkeznek. Hasonló cipőben járnak egyes francia cégek is, de az orosz gázfüggőségét egyébként leépítő Ausztria is kivár.
Kérdésünkre, hogy Szlovákián kívül mely ország támogatásával számol Magyarország, egy, az ügyre rálátó magyar diplomata nem adott konkrét választ. Ugyanakkor megjegyezte, hogy „ez a kérdés sok országot érint”.
Arra a felvetésünkre, hogy a mostani EU-csúcson mennyire lesz fajsúlyos ez a téma, illetve várható-e áttörés, annyit válaszolt: az egyik napirendi pont a versenyképesség, és ezen belül fel fog merülni az energiaár kérdése és így a Bizottság javaslata is, és „ki fog alakulni egy vita”.
A Bizottság kész tárgyalni a magyar aggályokról
A magyar kormány szerint a Bizottságnak olyan javaslatot kellett volna letennie az asztalra, amely az energiaárak csökkenését szolgálja. A mostani javaslat azonban pont az ellenkező irányba hat (magyar állítások szerint kétszeresére-háromszorosára növelné a hazai energiárakat), és az ellátás biztonságát is veszélyeztetné. Ezért a kormány a visszavonását követeli.
Az egyelőre nem világos, hogy Magyarország hajlandó lenne-e kompromisszumra, illetve vannak-e ebbe az irányba mutató javaslatai. Ha vannak is, hivatalosan ezekkel eddig nem állt elő.
A magyar kormány aggályairól megkérdeztük uniós diplomáciai forrásunkat is.
Azt válaszolta: a Bizottság megérti azokat, és kész tárgyalni róluk. Elismerte, hogy az EU energiapiaca drasztikus változásokon megy keresztül, és megérti, hogy egyes országok a „történelmi kötődések” miatt is szkeptikusan viszonyulnak az új tervekhez.
Ugyanakkor jelezte azt is, hogy nem egy ad hoc tervről, hanem egy hosszú távú folyamatról van szó. Az EU-ban már évek óta folyik a leválás az orosz energiahordózókról, ami szerinte sikeres: diverzifikálták a forrásokat – 2024-ben a legjelentősebb szállító Norvégia volt, de érkezett gáz Oroszország mellett az Egyesült Államokból, Algériából, Katarból, az Egyesült Királyságból és Azerbajdzsánból is – , miközben nagyobb szerep jut a megújuló energiáknak is. (Igaz, mindez például Németországban érezhető áremelkedéssel járt.)
A Bizottság adatai szerint az orosz gáz részaránya az uniós vezetékes gázimporton belül a 2021-es több mint 40 százalékról 2024-re 11 százalékra csökkent. Az Oroszországból érkező vezetékes gáz és LNG tavaly együttesen az EU teljes gázimportjának kevesebb mint 19 százalékát tette ki.
Nehéz ügy a teljes kitiltás
Visszatérve a magyar álláspontra, brüsszeli körökben most arról beszélnek, hogy a kormány valóban összeköti majd az orosz kőolaj és gáz kitiltását (ennek, mint „kereskedelempolitikai intézkedés”-nek az elfogadásához elég lehet a minősített többség az uniós tagállamokat tekintve) az újabb Oroszország elleni szankciós csomag elfogadásával (ehhez viszont egyhangú döntés kell) – tehát az orosz energiahordozók kitiltása esetén megvétózná a csomagot.
Az ügyre rálátó magyar diplomata „egyébként” kételkedik abban, hogy a kitiltást minősített többséggel át lehet tolni a rendszeren. Ez ugyanis azt is jelentené, hogy törlik a többek között Magyarországnak és Szlovákiának járó, orosz kőolajbehozatalra vonatkozó, még 2022-ben kapott mentességet – ez egyhangú tanácsi döntést igényelne.
Orosz kőolaj- és gáz ügyben tehát aligha várható áttörés a mostani csúcson, amelynek napirendjén szerepel nem utolsósorban Ukrajna (a békéhez vezető út, az uniós támogatások és az EU-tagság kérdése), a Közel-Kelet, az európai védelem és biztonság (hadikiadások növelése a NATO-csúcs döntéseivel összhangban), a migráció, Moldova, valamint Nyugat-Balkán uniós közeledésének a kérdése is.
A csúcsot elvileg kétnaposra tervezik, de könnyen elképzelhető, hogy ezúttal is egynaposra rövidül – az Európai Tanács tavaly decemberben hivatalba lépett elnöke, António Costa inkább az utóbbi formátumot kedveli.
Nemigen lehetett hallani a Szájer József nevével fémjelzett Szabad Európa Intézetről, mióta tavaly nyáron közzétették az úgynevezett szuverenitásindexüket. 
