Az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) két legnagyobb uniós vevője, Franciaország és Belgium nem hajlandó jóváhagyni azt az uniós tervet, amely szerint 2027-ig fokozatosan be kell tiltani az orosz gáz importját, értesült a Politico.
Komoly aggályok
A két ország azzal érvel, hogy a jelenleginél több biztosítékra lenne szükség a lépés gazdasági és jogi következményeit illetően, és csak azután tudnának dönteni a kérdésben.
Franciaország, amely az orosz LNG első számú vásárlója az EU-ban, olyan stratégiát preferál, amely felkutatja az alternatív ellátási forrásokat.
A második legnagyobb vevő, Belgium pedig előbb szeretne egy részletes elemzést látni a tervezett tiltás gazdasági következményeiről.
„Egy európai diverzifikációs stratégiát pártolunk, ami már az asztalon van”, mondta Marc Ferracci francia energiaügyi miniszter a brüsszeli lapnak arra utalva, hogy Franciaország idővel katari gázzal váltaná ki az orosz gázt – a közel-keleti állam 2023-ban 27 évre szóló gázszállítási szerződést kötött a francia Total olaj- és gázipari óriással.
Fotó: EPA/ANATOLY MALTSEV
A francia kormány támogatja „az orosz energiahordozók jelentette kockázatok csökkentésének stratégiáját”, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy „egy európai szintű tiltás azt jelenti, hogy senki sem importálhatna” orosz LNG-t.
A francia energiaügyi miniszter egyúttal kérdéseket vetett fel a brüsszeli javaslat jogszerűségével kapcsolatban, hiszen egy tiltás esetén az importáló cégeket beperelheti Oroszország a szerződés felmondása miatt.
A Totalnak például jelenleg 2032-ig szóló szerződése van az orosz Novatekkel, ráadásul 20 százalékos részesedéssel bír az úgynevezett Yamal-projektben, amely Szibériában üzemeltet LNG-terminálokat.
Belgium – amely jelen állás szerint 2035-ig kap orosz LNG-t – pedig azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy mutasson be „egy mélyreható hatástanulmányt” a tervezett lépésekkel kapcsolatban, jelentette ki Mathieu Bihet belga energiaügyi miniszter.
Egy uniós diplomata szerint már készül egy olyan dokumentum, amely elemezni fogja a lépések hatását.
Hatmilliárd eurós biznisz
Az orosz gáz harmadik és negyedik legnagyobb uniós importőre, Spanyolország és Hollandia ugyanakkor azt jelezte a brüsszeli portálnak, hogy támogatják a készülő uniós tiltást – eszerint a rövidtávú beszerzéseket már az idei évben, a hosszú távúakat pedig 2027-ig tiltanák be.
A spanyol Naturgy energiapari cégnek elvileg 2042-ig kellene gázt vásárolnia az orosz Novatektől a jelenlegi szerződése alapján, Hollandiát pedig 2032-ig köti szerződés.
Ugyanakkor mindkét ország azt reméli, hogy egy közös uniós álláspont és Brüsszel jogi támogatása segítségével idő előtt kiszállhat az üzletből.
Franciaország, Belgium, Spanyolország és Hollandia tavaly „egyébként” 16,8 millió tonna (!) orosz LNG-t vásárolt a Kpler adatelemző cég közlése szerint, ami az uniós import 97 százalékát, valamint a globális orosz export több mint felét teszi ki.
A négy ország összesen több mint 6 milliárd euró értékben szerzett be cseppfolyósított orosz gázt.
Az orosz gáz kitiltásával kapcsolatos belga és francia ellenkezéssel összefüggésben a Politico emlékeztet arra, hogy a közelmúltban számos politikus és gazdasági szereplő is jelezte, hogy az ukrajnai háború befejezése után vissza kellene térni az orosz energiahordozókhoz. Ezt a jelenlegi magas energiaköltségekkel, valamint az uniós gazdaságok akadozásával indokolják.
Németországban például – ahogy azt nemrég megírtuk – ebből az okból igény mutatkozik a jelenleg megrongált, Németországot Oroszországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat gázvezetékpár újraindítására. (Az orosz-ukrán háború kitörése előtt a német gázimport több mint fele Oroszországból érkezett.)
A Financial Times értesülései szerint a német kormánypártokon belül is vannak olyan vélemények, amelyek ezt pártolják, egyes üzleti körökhöz hasonlóan. Igaz, Friedrich Merz német kancellár – csakúgy, mint Brüsszel – elzárkózik ettől.
Teljes embargóra készül Brüsszel
Ami a magyar vonatkozásokat illeti, Magyarország és Szlovákia egyértelműen ellenzi az orosz gáz importjának betiltását főleg arra hivatkozva, hogy pótlásuk nehéz és drága lenne. A két ország egyelőre orosz olajat is importálhat, miután az EU 2022-ben – tekintettel a földrajzi adottságokra és helyt adva többek között a magyar követeléseknek – ideiglenesen kivette a vezetéken történő szállítást (Magyarország is így kapja az olajat és földgázt) az uniós olajembargóból.
Május eleji hírek szerint ugyanakkor Brüsszel az eddiginél keményebb fellépésre készül: Magyarországot és Szlovákiát is arra akarja ösztönözni, hogy mondjon le az orosz gázról, tartva magát a célhoz, hogy 2027 végére teljes egészében kitiltsa az orosz energiahordozót az EU-ból.
Brüsszel szerint az Oroszországgal fenntartott energiabiznisz végeredményben az Ukrajna elleni háborút finanszírozza.
Dan Jorgensen, az EU energiaügyi minisztere akkor azt hangoztatta, hogy ezek a döntések nem igényelnek teljes egyetértést. „Az is az EU-hoz tartozik, hogy néha a többség hozza meg a szükséges döntéseket”.
Arra a felvetésre, hogy mi történik akkor, ha az ellenkező országok nem hajlandók együttműködni, azt mondta: „Természetesen megvannak a megszokott eljárásaink ennek kezelésére”.
A magyar és a szlovák pozíciókat ugyanakkor erősíti, hogy most Franciaország és Belgium is nemtetszését fejezte ki a brüsszeli tervekkel kapcsolatban – Párizs jóváhagyása nélkül pedig biztosan nem lehet majd keresztülvinni a teljes orosz gázembargót.
A magyar energiaellátással kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly a lapunknak adott nagyinterjúban azt mondta: „a magyar-orosz kapcsolatok erőteljesen energetika-orientáltak, három kulcsterületen – földgáz, kőolaj, nukleáris energia – Oroszország a kulcsbeszállítója Magyarországnak az energiaellátás biztonsága szempontjából”. Szerinte ezt a három területet az elmúlt időszakban „nagyon sok külső kihívás érte”.
Az mindenesetre egyértelműnek tűnik, hogy a magyar kormány – az uniós tagállamok többségével ellentétben – a jövőben sem kíván lemondani az orosz energiahordozókról.
A teljes interjút itt olvashatják:
Vegyesen alakult a magyar fizetőeszköz napja. 
