Amilyen gyorsan csak lehetséges, az Európai Tanács vissza fog térni a vezetéken szállított kőolajra vonatkozó ideiglenes mentesség témájára
- ez a megállapítás szerepel a legutóbbi, május 30-31-i EU-csúcsot lezáró tanácsi következtetések között.
Mint ismert, a csúcson az uniós tagállamok vezetői megszavazták ugyan az Oroszország elleni hatodik szankciós csomagot és ezen belül az olajembargót, de azt – elsősorban a magyar kormány vétója miatt – egyelőre nem terjesztették ki a vezetékes szállításra.
Azaz Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba továbbra is érkezhet az orosz olaj a Barátság-vezetéken keresztül. (Az uniós import azonban még így is 90 százalékkal csökken év végéig a tengeri szállítás betiltása miatt.)
Ugyanakkor a következtetésekbe bekerült megállapítás is jelzi, hogy csak „ideiglenes mentességről” van szó. Ezt Brüsszel mihamarabb szeretné megszüntetni, a távlati cél ugyanis a teljes embargó.
Ennek megfelelően Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az EU-csúcs után az Európai Parlamentben azt mondta: az embargó „minden, vezetéken szállított olajra ki lesz terjesztve, amilyen gyorsan csak lehetséges”.
Mark Rutte holland miniszterelnök pedig Brüsszelben arról beszélt, hogy a tagállami vezetők már a következő, június végi csúcson előveszik majd megint az ügyet.
Nincs napirenden
Ebből azonban – úgy tűnik – nem lesz semmi:
az olajembargó kérdése ugyanis nem szerepel a ma kezdődő EU-csúcs hivatalos napirendi pontjai között, sőt, arra még utalást sem tesz Michel a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében, derül ki a Tanács honlapján elérhető dokumentumokból.
Ezzel kapcsolatban megkerestük a Tanács sajtóosztályát is, választ egyelőre nem kaptunk.
Tekintve, hogy a következő EU-csúcs – hacsak nem történik valami rendkívüli esemény – csak október 20-21-én lesz, az olajembargó ügye hosszú hónapokra lekerül a napirendről, legalábbis ami a döntésre jogosult Tanácsot illeti.
A magyar kormány tehát egyelőre hátradőlhet – a mentességet per pillanat nem veszélyezteti semmi.
Milliárdok Moszkvának
Az EU azért akar kivetni importtilalmat az oroszországi energiahordozókra, hogy megfossza Oroszországot egyik legfontosabb bevételi forrásától, és megnehezítse az Ukrajna elleni háború finanszírozását.
Moszkvának összesen 93 milliárd euró bevétele származott a fosszilis energiahordozók exportjából az invázió kezdete, február 24-e óta eltelt 100 napban a Centre for Research on Energy and Clean Air számításai szerint.
Moszkva legnagyobb vevője továbbra is az EU, amely az orosz export 61 százalékát „szívta fel” az említett időszakban – ez 57 milliárd eurónak felel meg.
Az orosz bevételek legnagyobb részt kőolaj-eladásból származnak: ebből 46 milliárd euró bevételük volt a háború kezdete óta, majd a földgáz következik (24 milliárd euró) a sorban. A fennmaradó összeg pedig kőolajtermékek, cseppfolyósított gáz és szén eladásából jött be.
Fokozatos szankciók
Az uniós tagállamok a legkisebb tétel, az orosz szén embargójáról már áprilisban döntöttek, az augusztus elejétől lép majd életbe. Az EU ugyan jelentősen kitett az orosz szénnek – az import 45 százaléka onnan érkezett eddig évi 4 milliárd euró értékben –, de pótlása megoldható.
Igaz, jócskán a zsebükbe kell majd nyúlniuk a tagállamoknak: az európai tőzsdei szénár például több mint háromszorosára emelkedett az utóbbi egy évben.
Ezután következett a már említett, részleges olajembargó, amelyről a május végi EU-csúcson határoztak a tagállami vezetők.
A gázembargót a nagyfokú kitettség miatt egyelőre nem tűzte napirendre Brüsszel, sőt valójában abban reménykedik, hogy Moszkva nem fogja hirtelen „levágni” a vezetékről – ez ugyanis komoly energiaellátási problémákhoz vezetne több tagországban, főleg télen.
Az mindenesetre nem jó előjel, hogy a Gazprom a napokban technikai okokra hivatkozva már tekert egyet a gázcsapon.
Kell-e az orosz olaj?
Visszatérve az olajembargóra, bár Magyarország mellett több, az orosz olajtól szintén függő ország (Szlovákia, Bulgária és Csehország) is jelezte a fenntartásait az orosz olaj száműzésével kapcsolatban, a leghangosabban az Orbán-kormány tiltakozott.
Ráadásul, míg az említett három ország 2-3 éves átmeneti idővel is megelégedett volna, a magyar kormány a jelek szerint hosszabb távon is ragaszkodik az orosz kőolajhoz.
Azzal érvel, hogy annak hiányában összeomlana a magyar gazdaság, és az egekbe szöknének az árak, az átállás más olajra pedig hosszú évekbe telne, és nagyon drága lenne.
Szakértők egy része ugyanakkor úgy véli, hogy – bár valóban emelkednének az árak – orosz olaj nélkül is tudna működni a gazdaságunk. (Erről laptársunk, az mfor.hu írt nemrég).
Nemrég Klasszis Klubunk vendége volt Holoda Attila energiapiaci szakértő, akit a fenti témákról is kérdeztünk. Interjúnkat itt tekinthetik meg:
Tagjelölt lehet Ukrajna
Ami pedig a ma kezdődő EU-csúcsot illeti, a főbb napirendi pontok között Ukrajna, Moldova és Grúzia EU-tagjelöltségi kérelme, az Ukrajnának nyújtandó további uniós támogatás (gazdasági, katonai, politikai és humanitárius jellegű), a gazdasági helyzet és az országspecifikus ajánlások, valamint az euró horvátországi bevezetése szerepel. (Szomszédunk jövő januártól vezetné be az uniós fizetőeszközt.) A csúcsot megelőzi még egy találkozó az uniós és a nyugat-balkáni vezetők között. (Szerbia, Albánia, Montenegro és Észak-Macedónia megkapta a tagjelölt státuszt, de messze vannak még a tagságtól, Bosznia-Hercegovina és Koszovó pedig még csak potenciális jelölt.)
Ha a tagállami vezetők egységesen rábólintanak az Európai Bizottság ajánlására, akkor Ukrajna és Moldova feltételekkel (jogállamiság javítása, korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelem fokozása, a nemzeti kisebbségek helyzetének javítása), de hivatalosan is EU-tagjelöltté válik.
Németország három olyan esetet vizsgál, amikor állampolgárait megtagadták az Egyesült Államok területére. 
