Kitart az Európai Unió az Oroszországgal szembeni teljes – tehát a csővezetékes szállításra is kiterjedő – olajembargó terve mellett, derült ki az Európai Parlament (EP) ma délelőtti plenáris ülésén Strasbourgban, amelyen a múlt heti EU-csúcson elfogadott döntéseket vitatták meg.
Teljes embargót akar Brüsszel
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke felszólalásában emlékeztetett arra, hogy az EU-csúcson elért megállapodás értelmében az idei év végéig betiltják az EU-ba irányuló orosz kőolajimport 90 százalékát. Hozzátette:
az embargó „minden, vezetéken szállított olajra ki lesz terjesztve, amilyen gyorsan csak lehetséges”.
Ez erősebb megfogalmazás ahhoz képest, hogy az Európai Tanács – tehát az uniós állam- és kormányfők – által az EU-csúcson elfogadott következtetések között még "csak" az szerepel, hogy a Tanács "a lehető leghamarabb vissza fog térni a csővezetéken szállított nyersolajra vonatkozó ideiglenes kivétel kérdésére".
Mint ismert, az embargó egyelőre csak a tengeren szállított kőolajra vonatkozik, a csővezetéken szállítottra nem – azaz Magyarország (valamint Szlovákia és Csehország) továbbra is kaphat orosz olajat a Barátság-kőolajvezetéken keresztül.
Michel mostani közlése ugyanakkor azt jelzi, hogy Brüsszel ezt a kiskaput a lehető leghamarabb be akarja zárni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólalásában szintén hangsúlyozta, hogy meg kell szabadulni az orosz energiahordozóktól. Ennek érdekében – tette hozzá – diverzifikálni kell a forrásokat (az új források közül az Egyesült Államokat emelte ki), fokozni kell az energia-takarékosságot, és növelni kell a befektetéseket a megújuló energiákba.
Manfred Weber: Orbán Viktor őrült fickó
A plenáris ülésen felszólalt Manfred Weber is, aki a szokottnál is erősebb jelzőkkel kritizálta a magyar kormányfőt. Az Európai Néppárt május végén megválasztott új elnöke, egyben a Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője már beszéde elején kifogásolta, hogy senki sem említette Orbán Viktor nevét.
Pedig – mint fogalmazott – „ő az őrült fickók egyike”. Szerinte a magyar kormányfő a múlt heti EU-csúcson megzsarolta a tagállamokat.
Ezzel arra utalt, hogy megvétózta az Oroszország elleni teljes kőolajembargót.
Manfred Weber beszélt arról is, hogy a Néppártból már „kirúgták” Orbán Viktort. Szerinte az EU-nak is meg kellene újítani a döntéshozatali mechanizmusát, hogy egyetlen tagállam se akaszthassa meg a döntéshozatal folyamatát.
A német politikus már az EU-csúcs előtt arról beszélt: Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt "erkölcsileg vállalhatatlan", hogy naponta eurószázmilliós nagyságrendű összegek vándorolnak az EU-ból Moszkvába.
Őszintén szólva elegem van abból, hogy Orbán Viktor diktálja az ütemet
- mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa. Akkor is kitért arra, hogy az EU-nak a cselekvőképesség megőrzése érdekében el kell távolodnia a teljes egyetértésen alapuló döntéshozatali mechanizmustól.
Mi áll a háttérben?
Ami a történések hátterét illeti, az EU azért vet ki embargót az oroszországi kőolajra és kőolajtermékekre, hogy megfossza Oroszországot egy fontos bevételi forrásától, és megnehezítse a háború finanszírozását.
Az eredeti terv az volt, hogy Brüsszel teljes egészében kitiltja az EU-ból az orosz olajat (és erre pontos menetrendet fogad el), ez azonban – főleg Magyarország ellenkezése miatt – egyelőre nem sikerült.
Igaz, az embargó még így is jelentősnek mondható: az EU-ba irányuló orosz olajszállítások mintegy 70 százaléka leáll, év végére pedig, ahogy Michel is jelezte, 90 százalékra fog növekedni ez az arány.
Ezzel együtt a magyar kormány is elérte célját, hiszen Magyarország – legalábbis egyelőre – felmentést kapott az embargó alól. A kormány azzal érvelt, hogy az orosz kőolaj hiányában összeomlana a magyar gazdaság, és az egekbe szöknének az árak, az átállás más olajra pedig hosszú évekbe telne, és nagyon drága lenne.
Bár korábban Magyarország mellett Szlovákia, Bulgária és Csehország is jelezte fenntartásait az embargóval kapcsolatban, a leghangosabban az Orbán-kormány tiltakozott.
Ráadásul míg az említett három ország 2-3 éves átmeneti idővel is megelégedett volna, Magyarország a jelek szerint hosszabb távon is ragaszkodik az orosz kőolajimporthoz.
Most azonban úgy tűnik, hogy ebbe Brüsszel aligha fog egykönnyen belenyugodni.
Nemrég Klasszis Klubunk vendége volt Holoda Attila energiapiaci szakértő, akit a fenti témákról is kérdeztünk. Interjúnkat itt tekinthetik meg:
Rácz András Oroszország-szakértő pedig az orosz-ukrán háború mozgatórugóiról beszélt lapunknak:
A HUSAT-programban műholdat is fejleszt a 4iG. 
