Budapesten tárgyalt tegnap Ursula von der Leyen Orbán Viktorral az Oroszország elleni olajembargóról. Az, hogy az Európai Bizottság elnöke személyesen látogatott el a magyar fővárosba, önmagában jelzi, hogy nagyon fontos ügyről van szó:
Brüsszel szeretné minél előbb tető alá hozni az embargót, hogy elvágja az Ukrajnát lerohanó Oroszországot egyik legfontosabb bevételforrásától.
Négy uniós ország – Magyarország, Szlovákia, Csehország, Bulgária – ugyanakkor gazdasági okokra hivatkozva felmentést kér az embargó alól, legalább egy időre. Ha ezt nem kapják meg, akkor megvétózzák az embargót is magában foglaló újabb, Oroszország elleni uniós szankciós csomagot.
De nézzük, pontosan mit szeretne az Európai Bizottság, és mit a felmentést kérő tagállamok!
Magyarország a legkeményebb dió
Ursula von der Leyen múlt szerdán, az Európai Parlament plenáris ülésén jelentette be, hogy a Bizottság az orosz kőolaj importjának fokozatos tilalmát javasolja.
Hat hónapon belül szeretnék fokozatosan megszüntetni a kőolajbehozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is.
Ez alól akkori állás szerint csak Magyarország és Szlovákia kapott volna felmentést 2023 végéig.
A magyar kormány jelezte, hogy a javaslatot így nem fogadja el.
Magyarország ilyen hamar nem tud leválni az orosz olajról, amely nélkül kvázi összeomlana a gazdaságunk, és az egekbe szöknének az energiaárak,
állítja a kormány. (Szakértők egy része szerint ugyanakkor orosz olaj nélkül is meglennénk, erről laptársunk, az mfor.hu írt nemrég.)
Orbán Viktor kormányfő múlt héten azt mondta: az orosz olaj más fajtával helyettesítéséhez több száz milliárd forintos beruházásra, a hazai energiatovábbítási rendszer átalakításához pedig ezermilliárdos beruházásokra van szükség.
Szerinte a szükséges beruházásokhoz öt év kell, ugyanakkor érdemes elgondolkodni, hogy van-e értelme egy ilyen költséges átalakításnak, amely 4-5 év múlva tud csak működni, miközben a háború az oka az egésznek, "a háború pedig most van".
A Politico egyik uniós forrása szerint Magyarország teljes (tehát hosszútávú) felmentést akar az olajembargó alól.
Összegezve: a magyar kormány minimum öt éves felmentést szeretne, de vannak arra utaló jelek, hogy hosszútávon sem mondana le az orosz olajról.
Az Európai Bizottság viszont mindenképp elzárná az orosz olajcsapot, és Magyarországnak is maximum 2024 végéig adna haladékot erre a legutolsó hírek szerint (azaz Brüsszel engedne egy évet a múlt heti tervekhez képest).
Többfrontos küzdelem
A Bizottság már amúgy is több frontos harcot vív az Orbán-kormánnyal, hiszen múlt héten megindította a jogállamisági eljárást, és a korrupció elleni küzdelem hiányosságaira hivatkozva továbbra sem engedi hozzáférni Magyarországot az uniós Helyreállítási Alap forrásaihoz. (És akkor a hetes cikk szerint eljárásról, valamint a kötelezettségszegési eljárásokról még nem is beszéltünk.)
Megoldás egyelőre nincs:
a Politico szerint von der Leyen „üres kézzel” repült vissza tegnap Brüsszelbe.
Igaz, a Bizottság elnöke azt közölte: a találkozó segített tisztázni témákat a szankciókkal és az energia-biztonsággal kapcsolatban, sikerült is előrehaladást elérni, de további munka szükséges.
A Bizottság egy magasrangú tisztségviselője szerint a vizit célja amúgy sem az volt, hogy azonnal megállapodjanak, és legalább jobban megértették a magyar álláspontot. A brüsszeli portál úgy tudja, hogy az egyeztetést Orbán Viktor kezdeményezte.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint némi előrehaladást sikerült ugyan elérni a szankciós csomaggal kapcsolatban a találkozón, de azt jelen formájában továbbra sem támogatják.
Mit akarnak a többiek?
Szlovákiának, amely 100 százalékban függ az orosz olajtól, szintén 2024 végéig adna felmentést Brüsszel az embargó alól.
A szlovák kormány ugyanakkor rugalmasabbnak tűnik a magyarnál: felgyorsítaná az orosz olajról való leválás technológiai folyamatát, és három év haladékot kér Brüsszeltől,
mondta a Euronewsnak egy kormányzati szóvivő.
Csehország szintén jóval puhább álláspontot képvisel Magyarországnál:
2024 júniusáig szeretne felmentést kapni az embargó alól.
Addigra ugyanis várhatóan csatlakozni tud a Transalpine Pipeline olajvezetékhez, amely Olaszországot, Ausztriát és Németországot köti össze.
A bolgár kormány azt mondja, hogy ha más országok is kapnak könnyítést, akkor ők is szeretnének.
A kiszivárgott hírek szerint két év haladékkal ki tudnának egyezni.
Bulgáriának – Magyarországgal, Szlovákiával és Csehországgal ellentétben – van tengerpartja, azaz nem csak vezetéken juthat olajhoz. Ugyanakkor a burgaszi olajfinomító, amely a Balkán legnagyobb finomítója, és az orosz olajipari óriáscég, a Lukoil tulajdonában van, jelenleg nem tud orosz olaj nélkül működni. Bezárása jelentős munkanélküliséghez és a benzinár megugrásához vezetne.
Ami a heti történéseket illeti, von der Leyen ma várhatóan videókonferencián egyeztet a Magyarországhoz közel álló uniós országokkal a magyar aggodalmakról. Az uniós nagykövetek újabb találkozójára legkorábban szerdán kerülhet sor.
Bár Clement Beaune francia Európa-ügyi miniszter szerint már a héten megegyezés születhet, részleteket nem közölt.
Orbán Viktor ma mindenesetre Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyal az embargó ügyében.
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
