Az Európai Bizottság szerdán tette közzé az újabb, sorrendben immár hatodik Oroszországgal szembeni uniós szankciós javaslatát. Eszerint az Európai Unió tagállamainak hat hónapon belül fokozatosan meg kellene szüntetniük az oroszországi kőolajbehozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is. Mindehhez az EB elnöke, Ursula von der Leyen hozzátette, gondoskodni fognak arról, hogy az orosz olajat rendezett módon vonják ki az uniós piacról, valamint alternatív szállítási útvonalakat biztosítanak.
A szankciók érvényesítése alól két ország, Magyarország és Szlovákia átmeneti felmentést kapna – ez a két uniós tagállam az orosz olajtól való nagyfokú függősége miatt 2023 végéig folytathatná az importot. A magyarok orosz kőolajnak való kitettsége körülbelül kétharmada a teljes kőolaj-felhasználásnak, a szlovákoknál ez az arány pedig még magasabb – ezt már Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta az MTI-nek.
Ám ez a javaslat még az átmeneti felmentés ellenére sem fogadható el Magyarország részéről – közölte Orbán Viktor a Kossuth Rádió ma reggeli műsorában adott szokásos interjújában. Az ötödik kormánya megalakítására készülő politikus csütörtökön levelet küldött Ursula von der Leyennek, amelyben az írta,
Magyarország nem támogatja az Európai Bizottság által javasolt újabb embargós csomagot, mivel a szankciók a jelenlegi formájukban nemcsak Magyarország energiabiztonságát ássák alá, hanem az EU egységét is veszélyeztetik az ukrajnai invázióval szembeni fellépésnél.
A régi-új kormányfő sérelmezte, hogy az EB elnökének szerdai javaslata szembemegy azzal a nyilatkozattal, amelyet az uniós kormányfők március 10-én és 11-én fogadtak el az Ukrajna elleni orosz agresszióról, valamint a védelmi képességek megerősítéséről, az energiafüggőségek csökkentéséről és egy szilárdabb gazdasági bázis kiépítéséről. Egyúttal Orbán szerint a szerdai javaslat tartalma fittyet hány arra, hogy az EU-ban teljesen különböző adottságú országok vannak, amelyek közül azokhoz, akiknek nincs tengere, kizárólag csővezetéken érkezhet az olaj.
Ez a javaslat a magyar gazdaságra ledobott atombombával ér fel – jelentette ki Orbán.
Aki szerint az sem könnyebbség, hogy 2023-ig átmeneti haladékot kapott Magyarország az olajembargóra. Elfogadhatatlannak tartja ugyanis, hogy többszáz milliárd forintot költsünk el a kizárólag az orosz olaj fogadására és feldolgozására alkalmas finomítók átalakítására, amelyet követően ráadásul még drágább lesz az üzemanyag, mostani árakon
a benzinért 700, míg a gázolajért 800 forintot kellene fizetnie,
miközben Magyarország ellátásbiztonsága sem lenne garantálható.
Ha bevezetnénk a szerdán javasolt szankciókat, akkor a rezsicsökkentésnek hétfőtől, de 2022 végétől biztosan vége lenne – vetítette előre Orbán.
Aki az eddigi öt szankciós uniós csomagtól sem volt lelkes, mondván, az szerinte nekünk jobban fáj, mint az oroszoknak.
A Federal Reserve szerdán egyhangú döntéssel 25 bázisponttal megemelte az irányadó alapkamatot, amely így a 3,75 százalék–4,00 százalék-os célsávba emelkedett. 
