Tart a múlt heti csúnya esések utáni korrekció a tőzsdéken, ma is zöldbe borultak az európai indexek. A német index 1,2, a francia 1,7, a brit 0,7 százalékkal van feljebb, és az amerikai határidős indexek majdnem két százalékos pluszban állnak. (Ez azonban a tegnapi zárva tartás miatt most két napi emelkedést jelent, az USA a hétfői lemaradást is behozhatja.) Pedig a piac változatlanul tele van aggodalommal, mint az infláció, a kamatemelések, a gazdasági lassulás vagy recesszió, az energiahordozó-ellátási problémák.

Itthon a BUX index 2,2 százalékkal megy fel, az OTP két, a Mol három és a Richter 2,5 százalékos drágulása mellett. A Materplast és a Waberer’s 4,5, a 4iG 0,6 százalékkal emelkedett.

Az euró/forint kissé mintha eltávolodna végre a 400-as határtól, 396,70 jelenleg az euró. A napi minimuma ráadásul 395,40 volt.

A gáz miatt fő a németek feje

Az olaj a múlt hét végi, állítólag főleg a recessziós félelmek által kiváltott áresés után ezen a héten ismét felfelé araszol. Ebben szerepe lehet a nyári utazási szezonnal kapcsolatos várakozásoknak, de a kínai Covid-lezárások enyhülésének is. Az amerikai WTI a 110, a Brent a 115 dolláros határt ostromolja.

Eközben az Európai Unió, főleg Németország feje amiatt fő, hogy hogyan jönnek majd ki orosz gáz nélkül, miután a napokban váratlanul csökkent a csöveken érkező mennyiség. Ha a gázszállítások leállnának, az szinte biztosan jelentős recessziót okozna. A lakosságot (ismét) az energiával való fokozott spórolásra szólították fel, a szénerőművek fokozott igénybe vételén dolgoznak, és felmérik az ipar, különösen a vegyipar igényeit, helyzetét.

Amint az ábrán látható, az európai tőzsdei szénár majdnem annyit emelkedett az utóbbi egy évben, mint a földgáz, több, mint háromszorosára.

Olajárplafonról beszélt Janet Yellen

Az amerikai pénzügyminiszter tegnap közölte, hogy az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat szövetségeseivel az orosz olajra vonatkozó árplafonról. Ezzel tovább korlátoznák Oroszország energiapiaci bevételeit, illetve visszaszorítanák az energiaárak emelkedését – írja az Equilor Befektetési Zrt.

A mechanizmus úgy működne, hogy egy előre meghatározott árszint felett megtiltaná az orosz olaj importját.

Bár az Egyesült Államok, Kanada és az Egyesült Királyság már teljesen megtiltotta az orosz olajimportot, több uniós tagállam nagymértékben ki van téve az orosz energiahordozónak – emlékeztetnek rá.

Olajárrobbanás után fémárrobbanás?

A bányaipar meg fogja ismételni az olajszektor válságát – írja az Oilprice.com. A globális energetikai átálláshoz hatalmas mennyiségű fémre lesz szükség, és ezeknek a fémeknek az ára szárnyalni fog. Az olajiparhoz hasonlóan a bányaipar is szenved a túl alacsony beruházásoktól, mivel a vállalatok inkább a rövid távú részvényesi hozamra összpontosítanak, mint a hosszú távú megtérülésre.

A fémek emelkedő ára az ellátási lánc problémáival és az inflációs folyamatokkal kombinálva a jövőben komoly problémát fog jelenteni.

Életjelek a kínai ingatlanszektorból

Hongkongban a hétfői nagy emelkedés után tovább emelkednek az ingatlanrészvények, de már mérsékeltebb ütemben – írja a német N-Tv.de. Ezt az emelkedést a bankhitelek stabilnak bizonyult kamatlábai és az ingatlanágazat kedvező értékesítési adatai váltották ki. A kínai központi bank viszonylag laza monetáris politikája a szakma szerint továbbra is pozitívan hat, csakúgy, mint Peking gazdaságot támogató intézkedései.

A szektor jó hangulatát az is segíti, hogy a csőd szélén botladozó ingatlanóriás, a China Evergrande július végéig tervezi előterjeszteni előzetes szerkezetátalakítási tervét, és intézkedéseket tett részvényei tőzsdén maradása érdekében is.

Ismeretlen területen jár a bitcoin

A bitcoin mára átlépte a 21 ezer dolláros határt is, az ether pedig 1200-hoz közelít, ami öt százalék körüli emelkedés egy nap alatt. A hangulatindex azonban továbbra is az extrém pesszimizmus szintjén van (csak 9 a száz pontból), sokan tartanak attól, hogy újabb nagy kör lesz lefelé. Főleg, ha további nagyobb intézményi befektetők kényszerülnek pozícióik kényszerlikvidálására.

Miután múlt héten megdőlt az a korábbi tézis, hogy az előző “piaci ciklus”, az előző nagy kriptodeviza-bikapiac csúcsa (a 2017-es mintegy 20 ezer dollár) alá nem megy a bitcoin, a kommentátorok szerint “ismeretlen területen” járunk. Senki sem tudja igazán, hogy mi jöhet még, hol lesz a medvepiac alja. Az eddigi trendek, indikátorok, elemzések érnek-e egyáltalán valamit.

Bitcoin short ETF indul

Az egyik nagy ETF-kibocsátó, a ProShares “Short Bitcoin Strategy ETF” (BITI) néven indít alapot, amelyen keresztül az USA befektetői könnyen shortolhatják majd a bitcoint. (Hasonló tőzsdei termékek, ETN-ek és certifikátok más országokban, így az EU-ban már léteznek.) Az alap a New York-i tőzsdén forog mától, és a kezeléséért 0,95 százalékos díjat számolnak fel.

Mol, OTP, 4iG sajátrészvény-pakolás

A Mol és az OTP 2027. július 11-ig meghosszabbította a 2009-ben kötött részvényswap-megállapodást, amely szerint az OTP Banknál mintegy 40 millió darab Mol-részvény, míg a Molnál 24 millió OTP-részvény van. Ami mindkét társaságot védi az esetleges ellenséges felvásárlásoktól – foglalja össze az Equilor Befektetési Zrt. A Mol újrakötötte az Unicredittel és az ING Bankkal kötött korábbi részvényopciós szerződéseit is, 2023. június 23-ig.

A 4iG tegnap saját részvényeket vásárolt, 15 ezer darabot 778,68 forintos átlagáron.