<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Magyarország devizatartaléka május végén alig valamivel haladta meg a 34 milliárd eurót, noha 2021 végén még bőven 38 milliárd felett volt. Azt, hogy ez sok vagy kevés, két szempont alapján szokták megítélni az egyes országok. Egyesek azt nézik, hogy a devizatartalék elegendő-e egy bizonyos mértékű, általában három-, de akár hathavi import kifizetéséhez. Mások viszont azt tekintik mérvadónak, hogy az ország rövid lejáratú külső adósságának rendezéséhez megvan-e a forrás. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ez utóbbi táborba tartozik.

Háromnegyedéve nem látott alacsony szintre csökkent Magyarország devizatartaléka – derül ki az MNB most közzétett adataiból. Ezek szerint a devizatartalék május végén alig valamivel haladta meg a 34 milliárd eurót, ennél alacsonyabb értékre utoljára kilenc hónapja, tavaly augusztusban volt példa. Ráadásul 2021 végén több mint 4 milliárd euróval volt magasabb a devizatartalék, 38,3 milliárd, ami viszonylag jelentős kontrasztot jelent a múlt havi adathoz képest.

Mi legyen a zsinórmérték? Fotó: DepositphotosMi legyen a zsinórmérték? Fotó: Depositphotos

Vajon kell aggódni, hogy ennyi a devizatartalék, egy olyan piaci környezetben, amikor immár közel négy hónapja dúl az orosz-ukrán háború, amely hozzájárult az amúgy is már emelkedőben lévő globális infláció felpörgetéséhez? A kis nyitott gazdaságként erősen importfüggő Magyarország számára ez azért lényeges kérdés, mert ki kell termelni a dráguló behozatal árát, s ha erre nem képes teljes egészében az export, akkor hozzá kell nyúlni a devizatartalékhoz. Márpedig annak következtében, hogy áprilisban az export euróban számított értéke 12, az importé viszont 21 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakáénál, a termék-külkereskedelmi egyenleg 812 millió euróval romlott – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

A fenti logikából kiindulva született az a nézet, hogy egy ország devizatartalékának legalább annyinak kellene lennie, amennyi annak három havi importjának az értéke – de az óvatosabbak még több, akár hathavinak megfelelő minimumot tartanak szükségesnek. Tekintve, hogy áprilisban az import 11,5 milliárd eurót tett ki, ez alapján a május végi devizatartalék éppen, hogy elegendőnek tekinthető (a májusi behozatali adatokat csak július elején publikálja a KSH), de ha a márciusi 12,6 milliárdos importértéket vesszük alapul, akkor már nem. S ez csak a háromhavi zsinórmérték, az óvatosabbak hathavi kívánalmának a közelébe sem ér a magyar devizatartalék.

Csakhogy már egy jó ideje az MNB nem ez alapján értékeli, hogy mennyi devizatartalékot kell felhalmoznia. A 2008 őszén kirobbant világgazdasági válság tapasztalatai alapján ugyanis a jegybankban áttértek az úgynevezett Greenspan-Guidotti szabály követésére. Ennek lényege, hogy a devizatartalékoknak az ország egy éven belül lejáró külföldi adósságát kell fedezniük. Különösen akkor lehet hasznos ez a megközelítés, amikor nem lehet külső finanszírozáshoz jutni, emiatt csak a devizatartalékból lehet visszafizetni a külső adósságot. 

A két metódus közötti választásnál korántsem elhanyagolható szempont, hogy a nemzetközi intézmények, jelesül a Nemzetközi Valutalap (IMF) is elsősorban a rövid külső adósság alapján értékelik egy ország tartalékszintjét – mutatott rá 2016 májusában írt cikkében a most már gazdaságfejlesztési miniszter, akkor még MNB-alelnök Nagy Márton az őt e poszton jó két éve váltott Virág Barnabással.

Arról, hogy most mennyi Magyarország külső adóssága, nincs friss adat. Így be kell érnünk a legutóbbi, 2021 végi számmal, amely a jegybank április végén publikált Fizetési mérleg jelentésében szerepel. Eszerint a múlt év zárásakor Magyarországot 26,7 milliárd euró értékű rövid lejáratú külső adósság terhelte. Amelyre az akkori, 38,3 milliárdos devizatartalék bőven fedezetet nyújtott. Bár ennél a májusi érték – mint már említettük – mintegy 4 milliárddal kevesebb lett, mivel az egy éven belül esedékes adósság az azóta nyilvánosságra került adatokból kikövetkeztethetően valószínűleg nem ugorott 26,7 milliárdról 34 milliárd fölé, a Greenspan-Guidotti szabály érvényes Magyarországra. Más szavakkal, ez alapján a hazai gazdaság nem tekinthető sérülékenynek. 

Legalábbis most, mert a helyzet természetesen a jelenleg kiszámíthatatlannak tekinthető nemzetközi környezetben is számunkra kedvezőtlen irányba változhat. Vagy azért, mert nő a rövid lejáratú adósság, vagy tovább csökken a devizatartalék, esetleg mindkét fejlemény egyszerre következik be.

Most annyit tudunk biztosan, hogy a devizatartalék két hónapja csökken, ám az azt megelőző két hónapban pedig nőtt, még ha összességében május végén alacsonyabb szinten is állt, mint január végén. 

A devizatartalék tavaly több forrásból is nőtt. Mindenekelőtt az Államadósság Kezelő Központ által szeptemberben kibocsátott kötvények értékesítéséből, amelyekből együttesen 1 milliárd euró, illetve 4,25 milliárd dollár jött be, de a Nemzetközi Valutaalap által augusztusban végrehajtott közel 1,9 milliárd (SDR) allokáció és az Európai Bizottságtól érkezett mintegy 840 millió euró is gyarapítóan hatott.

Az idei csökkenéseket pedig az MNB szerint szinte teljes egészében az év végi eurólikviditást nyújtó devizaswap tenderek finanszírozásához felhasznált nemzetközi repo-keretszerződésekhez kapcsolódó ügyletek lejárata okozta.

Nem véletlen, hogy ezen okból miért éppen egy-egy negyedévet követően csökkent a devizatartalék. A hazai kereskedelmi bankoknak ugyanis háromhavonta teljesíteniük kell az úgynevezett devizamegfelelési mutatókat, ehhez pedig értelemszerűen devizára van szükségük. Ennek érdekében tart az MNB az eurólikviditást nyújtó swaptendereket, melyeken a bankok a forintjaikat elcserélhetik euróra, általában néhány napra, legfeljebb egy-két hétre. Ez szokott tehát hozzájárulni a devizatartalék csökkenéséhez.

Ugyanakkor devizatartalékra nemcsak azért van szüksége egy országnak, hogy le lehessen bonyolítani a külföldi tranzakciókat, hanem az az MNB számára is egy fontos monetáris politikai eszköz, amely segíti neki abban, hogy beavatkozzon a piacon. Például, ha úgy ítéli meg, hogy a forint túlságosan gyengült, ezért a devizatartalék megcsapolásából vesznek a hazai fizetőeszközből.

Más kérdés, hogy a jegybank irányítói nem győzik hangsúlyozni, nekik nincs árfolyamcéljuk, monetáris politikai döntéseiknél például egy szempont vezérli őket: az árstabilitás megteremtése (ez középtávon 3 százalékos inflációt jelent) és fenntartása. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Kétezer ukránt öltek meg az oroszok egyetlen nap alatt 
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 19:48
Lőszerraktárak semmisültek meg a Krímben.
Makro / Külgazdaság Meddig autózhatunk még olcsóbb benzinnel? - A hét videója
Izsó Márton - Király Béla | 2022. augusztus 12. 19:18
A hét egyik izgalmas gazdasági történése volt az orosz olajszállítás leállása. Félő volt, ha nem sikerül rövid időn belül újraindítani a tranzitot, az végleg megpecsételi az üzemanyagok esetében alkalmazott hatósági ár sorsát. Az olajszállítás ügyét sikerült végül rendezni, ám kérdéses, hogy meddig marad az árstop. A hét videója.
Makro / Külgazdaság Ömlik a közvetlen tőke Romániába
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 17:25
Folytatódik a felívelő trend keleti szomszédunknál.
Makro / Külgazdaság Amerika új frontot nyit Kínával szemben
Káncz Csaba | 2022. augusztus 12. 17:01
Peking aggodalommal figyeli Washington és Új-Delhi katonai közeledését, hiszen az USA bebizonyíthatja, hogy egy másik front nyitható Kínával szemben, ha az növeli a nyomást Tajvanra. A hadgyakorlattal Új-Delhi világosan jelzi, hogy nem teszi félre a Kínával kapcsolatos aggodalmait, nem riad vissza az Egyesült Államokkal való együttműködéstől és nem ad vétójogot Pekingnek a partnerségeit illetően. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Cristiano Ronaldo országa lehet a felmentősereg Közép-Európának gázügyben
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 16:33
Antonio Costa portugál kormányfő támogatta pénteki nyilatkozatában Olaf Scholz német kancellár csütörtöki felvetését egy Portugáliából Közép-Európába tartó gázvezeték létesítéséről.
Makro / Külgazdaság Bespejzoltak a németek gázból
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 15:52
 Az orosz földgázszállítások erőteljes visszafogása ellenére megközelítette a szeptemberre előírt 75 százalékot a gáztározók töltöttsége Németországban a közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) pénteki adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Állítólag az ING bankon keresztül megy majd a tranzitdíj a kőolajért
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 14:55
Európai bank bonyolíthatja tovább a tranzitdíj-átutalásokat a Barátság kőolajvezeték szállításai fejében, így elhárulhat az akadály a Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba irányuló orosz olajexport folytatása elől. 
Makro / Külgazdaság Meglepő teljesítményt nyújtott az eurózóna ipara
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 11:54
Júniusban a várakozásokat lényegesen meghaladó mértékben nőtt az euróövezet ipari termelése az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteki jelentése alapján.
Makro / Külgazdaság Másfélszer többet fizettek az osztrák háztartások az energiáért júniusban
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 11:01
Júniusban az osztrák háztartások 45 százalékkal fizettek többet az energiáért, mint egy évvel korábban. Az üzemanyag, a fűtőolaj és a gáz ára meredeken emelkedett, valamint a pellet és a tűzifa ára is nagyot drágult az osztrák energiaügynökség pénteken publikált adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Elnöki kegyelmet kapott a korrupcióért elítélt Samsung-vezér
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 10:31
Jun Szuk Jol dél-koreai elnök kegyelmet adott a Samsung vállalatcsoport sikkasztás és vesztegetés miatt bebörtönzött alelnökének és örökösének, Li Dzse Jongnak, valamint a Lotte csoport elnökének, Sin Dong Binnek, és velük együtt 1691 fogolynak - közölte a szöuli igazságügyi minisztérium pénteken.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG