Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
6p

Magyarország devizatartaléka május végén alig valamivel haladta meg a 34 milliárd eurót, noha 2021 végén még bőven 38 milliárd felett volt. Azt, hogy ez sok vagy kevés, két szempont alapján szokták megítélni az egyes országok. Egyesek azt nézik, hogy a devizatartalék elegendő-e egy bizonyos mértékű, általában három-, de akár hathavi import kifizetéséhez. Mások viszont azt tekintik mérvadónak, hogy az ország rövid lejáratú külső adósságának rendezéséhez megvan-e a forrás. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ez utóbbi táborba tartozik.

Háromnegyedéve nem látott alacsony szintre csökkent Magyarország devizatartaléka – derül ki az MNB most közzétett adataiból. Ezek szerint a devizatartalék május végén alig valamivel haladta meg a 34 milliárd eurót, ennél alacsonyabb értékre utoljára kilenc hónapja, tavaly augusztusban volt példa. Ráadásul 2021 végén több mint 4 milliárd euróval volt magasabb a devizatartalék, 38,3 milliárd, ami viszonylag jelentős kontrasztot jelent a múlt havi adathoz képest.

Mi legyen a zsinórmérték? Fotó: Depositphotos
Mi legyen a zsinórmérték? Fotó: Depositphotos

Vajon kell aggódni, hogy ennyi a devizatartalék, egy olyan piaci környezetben, amikor immár közel négy hónapja dúl az orosz-ukrán háború, amely hozzájárult az amúgy is már emelkedőben lévő globális infláció felpörgetéséhez? A kis nyitott gazdaságként erősen importfüggő Magyarország számára ez azért lényeges kérdés, mert ki kell termelni a dráguló behozatal árát, s ha erre nem képes teljes egészében az export, akkor hozzá kell nyúlni a devizatartalékhoz. Márpedig annak következtében, hogy áprilisban az export euróban számított értéke 12, az importé viszont 21 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakáénál, a termék-külkereskedelmi egyenleg 812 millió euróval romlott – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

A fenti logikából kiindulva született az a nézet, hogy egy ország devizatartalékának legalább annyinak kellene lennie, amennyi annak három havi importjának az értéke – de az óvatosabbak még több, akár hathavinak megfelelő minimumot tartanak szükségesnek. Tekintve, hogy áprilisban az import 11,5 milliárd eurót tett ki, ez alapján a május végi devizatartalék éppen, hogy elegendőnek tekinthető (a májusi behozatali adatokat csak július elején publikálja a KSH), de ha a márciusi 12,6 milliárdos importértéket vesszük alapul, akkor már nem. S ez csak a háromhavi zsinórmérték, az óvatosabbak hathavi kívánalmának a közelébe sem ér a magyar devizatartalék.

Csakhogy már egy jó ideje az MNB nem ez alapján értékeli, hogy mennyi devizatartalékot kell felhalmoznia. A 2008 őszén kirobbant világgazdasági válság tapasztalatai alapján ugyanis a jegybankban áttértek az úgynevezett Greenspan-Guidotti szabály követésére. Ennek lényege, hogy a devizatartalékoknak az ország egy éven belül lejáró külföldi adósságát kell fedezniük. Különösen akkor lehet hasznos ez a megközelítés, amikor nem lehet külső finanszírozáshoz jutni, emiatt csak a devizatartalékból lehet visszafizetni a külső adósságot. 

A két metódus közötti választásnál korántsem elhanyagolható szempont, hogy a nemzetközi intézmények, jelesül a Nemzetközi Valutalap (IMF) is elsősorban a rövid külső adósság alapján értékelik egy ország tartalékszintjét – mutatott rá 2016 májusában írt cikkében a most már gazdaságfejlesztési miniszter, akkor még MNB-alelnök Nagy Márton az őt e poszton jó két éve váltott Virág Barnabással.

Arról, hogy most mennyi Magyarország külső adóssága, nincs friss adat. Így be kell érnünk a legutóbbi, 2021 végi számmal, amely a jegybank április végén publikált Fizetési mérleg jelentésében szerepel. Eszerint a múlt év zárásakor Magyarországot 26,7 milliárd euró értékű rövid lejáratú külső adósság terhelte. Amelyre az akkori, 38,3 milliárdos devizatartalék bőven fedezetet nyújtott. Bár ennél a májusi érték – mint már említettük – mintegy 4 milliárddal kevesebb lett, mivel az egy éven belül esedékes adósság az azóta nyilvánosságra került adatokból kikövetkeztethetően valószínűleg nem ugorott 26,7 milliárdról 34 milliárd fölé, a Greenspan-Guidotti szabály érvényes Magyarországra. Más szavakkal, ez alapján a hazai gazdaság nem tekinthető sérülékenynek. 

Legalábbis most, mert a helyzet természetesen a jelenleg kiszámíthatatlannak tekinthető nemzetközi környezetben is számunkra kedvezőtlen irányba változhat. Vagy azért, mert nő a rövid lejáratú adósság, vagy tovább csökken a devizatartalék, esetleg mindkét fejlemény egyszerre következik be.

Most annyit tudunk biztosan, hogy a devizatartalék két hónapja csökken, ám az azt megelőző két hónapban pedig nőtt, még ha összességében május végén alacsonyabb szinten is állt, mint január végén. 

A devizatartalék tavaly több forrásból is nőtt. Mindenekelőtt az Államadósság Kezelő Központ által szeptemberben kibocsátott kötvények értékesítéséből, amelyekből együttesen 1 milliárd euró, illetve 4,25 milliárd dollár jött be, de a Nemzetközi Valutaalap által augusztusban végrehajtott közel 1,9 milliárd (SDR) allokáció és az Európai Bizottságtól érkezett mintegy 840 millió euró is gyarapítóan hatott.

Az idei csökkenéseket pedig az MNB szerint szinte teljes egészében az év végi eurólikviditást nyújtó devizaswap tenderek finanszírozásához felhasznált nemzetközi repo-keretszerződésekhez kapcsolódó ügyletek lejárata okozta.

Nem véletlen, hogy ezen okból miért éppen egy-egy negyedévet követően csökkent a devizatartalék. A hazai kereskedelmi bankoknak ugyanis háromhavonta teljesíteniük kell az úgynevezett devizamegfelelési mutatókat, ehhez pedig értelemszerűen devizára van szükségük. Ennek érdekében tart az MNB az eurólikviditást nyújtó swaptendereket, melyeken a bankok a forintjaikat elcserélhetik euróra, általában néhány napra, legfeljebb egy-két hétre. Ez szokott tehát hozzájárulni a devizatartalék csökkenéséhez.

Ugyanakkor devizatartalékra nemcsak azért van szüksége egy országnak, hogy le lehessen bonyolítani a külföldi tranzakciókat, hanem az az MNB számára is egy fontos monetáris politikai eszköz, amely segíti neki abban, hogy beavatkozzon a piacon. Például, ha úgy ítéli meg, hogy a forint túlságosan gyengült, ezért a devizatartalék megcsapolásából vesznek a hazai fizetőeszközből.

Más kérdés, hogy a jegybank irányítói nem győzik hangsúlyozni, nekik nincs árfolyamcéljuk, monetáris politikai döntéseiknél például egy szempont vezérli őket: az árstabilitás megteremtése (ez középtávon 3 százalékos inflációt jelent) és fenntartása. 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Otthon Start: Még egy nagy változást jelentettek be
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 2. 12:53
Az MNB is beállt az Otthon Start program mögé.
Makro / Külgazdaság Romlást várnak a magyar nyugdíjasok az anyagi helyzetükben
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 2. 09:55
Borúsan látja a saját pénzügyeit a lakosság, különösen a nyugdíjasok számítanak nagy arányban arra, hogy romlani fog az anyagi helyzetük. Az inflációt is kétszer akkorának érzik, mint amit a KSH mér, a családi adókedvezmény emelése pedig elmegy a napi kiadásokra – írja a laptársunk, az Mfor.hu.
Makro / Külgazdaság Robotol az ország, mégis nullán a magyar gazdaság
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 2. 08:32
A GDP második negyedéves adatát közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Makro / Külgazdaság Ettől az adattól aligha lesz népszerűbb a kormány
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 2. 06:33
Érkezik a bizonyíték a gazdaság állapotáról.
Makro / Külgazdaság Trump szerint India elengedné a vámokat, de már késő
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 1. 19:55
Az amerikai elnök szerint az ország elkésett.
Makro / Külgazdaság Mit nekünk Barátság vezeték? Szijjártó Péter nagy bejelentést tett
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 1. 13:22
2027 végéig elkészül egy hazai vezetékszakasz.
Makro / Külgazdaság Tovább közelíti a 600 forintos szintet a dízel ára
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 1. 12:09
Keddtől bruttó 2 forinttal emelkedhet a gázolaj nagykereskedelmi ára, amit a kutak beépíthetnek az árazásukba. A városi és az autópálya szélén lévő benzinkutak között óriási árkülönbség lehet.
Makro / Külgazdaság Nem Trump, hanem a Legfelsőbb Bíróság dönt a vámokról
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 1. 10:47
Egyelőre 7-4 arányban vesztésre áll Donald Trump vámjainak ügye a kerületi bíróságon, az elnöknek hat hete maradt a fellebbezésre.
Makro / Külgazdaság Éves mélyponton az ipari termelői árak emelkedése
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 1. 08:35
A termelői árak 4,5 százalékos éves emelkedése jobban néz ki a januári 9,1 százaléknál. Az energiaipari export azonban felfele húzza a számokat.
Makro / Külgazdaság A tévénézők leválnának az orosz kőolajról, Hernádi Zsolt nem
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 1. 08:06
A százhalombattai finomítót csak katasztrófa esetére teszik képessé más típusú olaj feldolgozására. Ha leállna a Barátság kőolajvezeték, napi 170 tartálykocsi üzemanyagot kellene máshonnan beszerezni.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG