A bitcoin és más kriptodevizák novemberben érték el csúcsukat, utána hónapokig lefelé csorogtak. A folyamat sokak szerint elkerülhetetlen volt, a kriptodeviza-piac ugyanis manapság már jórészt az amerikai technológiai részvényekhez hasonlóan mozog. A tech-papíroknak pedig a magas infláció miatti kamatemelési ciklus tett be.
Részben azon keresztül, hogy a részvények árazásánál használt, kockázatmentes állampapír-hozamok magasabbak, ami miatt a papírok értéke alacsonyabb a modellekben. Részben pedig a finanszírozás megnövekedett költségei, a feljebb kúszó hitelkamatok miatt.
A lassú lecsorgás azonban májusban nagy sebességre váltott, és csődlavina látszik kialakulni. Mémként terjed a Twitteren a “kriptoapokalipszis három lovasa” kifejezés három csőd(várományos) miatt.
1. Lovas: A Terra
A Terra (LUNA) kriptodeviza és a hozzá tartozó UST stabilérme május 7-10 körül pár nap leforgása alatt értéktelenedett el. Bár a rosszindulatú, illetve haszonszerzési célú támadást sem lehet kizárni, a problémát alapvetően egy konstrukciós hiba okozta. Ami éppen a stabilitást lett volna hivatott biztosítani, extrém piaci körülmények között ellenkező hatást ért el.
A fő szabály ugyanis az volt, hogy a rendszer bármikor kibocsátott bárki számára egy UST stabilérmét, aki letétbe helyezett egy amerikai dollár piaci értékű terra érmét. Fordítva pedig, bármikor lehetett egy UST-ért egy dollár piaci értékű terrát kapni. Normál esetben, ha az UST piaci értéke eltért az egy dollártól, akkor érdemes volt az UST-t olcsóbban felvásárolni, és beváltani egy dollárnyi terrára. Egy szerény nyereségért.
De mi történt tulajdonképpen?
Visszafelé pedig, ha többet ért volna az UST egy dollárnál, akkor érdemes lett volna eladni, és a terrán keresztül olcsóbban, egy dollárért vissza lehetett vásárolni. A piaci mechanizmusok mindkét esetben visszaállították (legalábbis sokáig) az eredeti egy dolláros értéket.
De amikor nagy értékű eladásokkal lenyomták az UST árát, az már nem állt vissza egy dollárra. Amikor az olcsó UST-t terra érmékre cserélték, és azt eladták, akkor ebből lehetett újabb UST-t venni, megintcsak olcsón (például 60-80 centen), és azt újra becserélni egy dollárnyi UST-re. Ezt újra és újra villámgyorsan végrehajtva nagyot lehetett nyerni, miközben rengeteg friss terra került forgalomba, ömlött a piacra. Így teljesen “elinflálódott”, a dollárcent töredékére esett az ára.
A konstrukciós hiba
Aki ezt újra és újra el tudta játszani, 60-80 centen venni egy dollár értéket, majd gyorsan eladni, az nagyon jól járt. (Mindaddig, amíg a terra értéke annyira gyorsan nem zuhant, hogy már e művelet alatt is veszíteni lehetett rajta. Illetve amíg a teljes mechanizmust fel nem függesztették.)
A “konstrukciós hiba” az lehetett, hogy csak a labilisnak bizonyult, másra nemigen jó terra kriptóval, annak kibocsátásával próbálták meg fenntartani az UST egy dolláros értékét (a “peg”-et). A hasonló mechanizmus alapján működő, évek óta stabil DAI mögött például egy sor vezető kriptodeviza áll, a bitcoin, az ether, a link, a uniswap, a yfi stb.
2. Lovas: A Celsius Network
A hagyományos pénzügyi rendszerben is gyakori a dominóeffektus, amikor egy-egy cég vagy pénzintézet csődje másokat is magával ránt. A Celsius Network is sokat veszített a Terra-csődön, ezen kívül hacker-támadások is érték az utóbbi időben. De a legfontosabb problémája mégis az lehetett, mint annyi más befektetőnek, hogy túl mohó volt, túl sokat kockáztatott. A befektetők által “kamatra” hozzá vitt értékeket még kockázatosabb befektetésben helyezte el, amiknek még nagyobb volt a hozama – de most beomlott az értékük.
A Celsius Network-öt tévesen azonosítják a DeFi-alkalmazásokkal, azaz a blokkláncon működő, decentralizált pénzügyi szolgáltatásokkal. Ugyanis éppen hogy centralizált, azaz egy vállalat áll a háttérben, hasonlóan a kriptodeviza-tőzsdékhez (Binance, Kraken, Huobi stb.) A különbség távolról sem csak elvi, nagyon is húsba vágó lehet a befektetőknek.
Nem a te kulcsod, nem a te kriptód
Ha decentralizált lenne, akkor a befektetők az általuk elhelyezett kriptodevizákat a Celsius megkérdezése nélkül, a titkos kulcsaik használatával ki tudnák venni a rendszerből. (“On-chain staking”, blokkláncon történő pénzelhelyezés.) De itt lényegében kölcsön adták egy vállalatnak, mintegy betétnél vagy kötvénynél, és attól kezdve nem ők rendelkeznek az értékeik felett. (“Off-chain staking”.)
Ha nem a tiéd a titkos kulcs – nem a tiéd a kriptó. “Not your keys, not your crypto” – hangzik az unásig ismételgetett, mégis újra és újra megszegett aranyszabály.
Így történhetett meg, hogy a Celsius Network nemrég egyoldalúan felfüggeszthette a kifizetéseket a piaci helyzetre hivatkozva. Valójában nagyon valószínű, hogy nem is tudná most kifizetni őket. Azóta próbálkozik további fedezetet előteremteni, és vannak biztató jelek. Állítólag akkor is talpon tudna maradni, ha 14 ezer dollárig esne a bitcoin. Ha viszont mégsem, az további csúnya eladói nyomást jelentene a piacon, és sok kisbefektető pénze bánná.
3. Lovas: A Three Arrows Capital
A hét közepén jött a hír, hogy a dubaji székhelyű Three Arrows Capital (3AC) kriptodevizákra szakosodott alap (hedge fund) is fizetésképtelenséggel néz szembe, miután legalább 400 millió dollár értékben kényszerértékesítették (likvidálták) egyes eszközeit. A befektetési cég az elmúlt évek egyik leghíresebb kriptopiaci szereplője volt, az egyedi kriptoérmékre (NFT-k), decentralizált pénzügyi alkalmazásokra (DeFi), layer 1 blokkláncok érméire és kriptodeviza-cégek részvényeire is spekuláltak.
Eközben a blokkláncból kinyerhető adatok alapján arra következtetnek, hogy a 3AC eladja meglévő kriptopozícióit, hogy csökkentse az egyes pozíciókhoz szükséges fedezeti követelményeket. Ez a cég is jórészt a dominó-effektus áldozata lehet, miután nagy befektetései voltak az ether (ETH), a solana (SOL) és a terra (LUNA). Ezek ára a CoinGecko adatai szerint 77, 90, illetve 99,7 százalékkal csökkent mindenkori csúcsuk óta – írja a Coindesk. Pénteken pedig elismerték, hogy sokat veszítettek a terrán.
Ez ám a nagy falat
A 3AC azért különösen veszélyes, mert nagyon nagy, és nagyon sok piaci szereplőnek tartozik. Bedőlése komoly “hitelválságot” és hosszú medvepiacot okozhat a kriptodeviza-szektorban. Az általa kezelt vagyont korábban 18 milliárd dollárra becsülték, de a zuhanások után ennek már csak töredéke maradhatott meg, ami nem fedezi a tartozásokat.
A 3AC és a Celsius gondjait is nehezíti egyik kedvelt befektetésük, az stETH. Ez az ether becsomagolt, az Ethereum 2.0-ban lekötött érméket tartalmazó (mégis forgalomképes) változata. Ez elvileg annyit ér, mint az ether, mert átváltható lesz rá, sőt kamatozik is, miközben fogatható is. De hátránya, hogy nem olyan likvid, mint az ether, kisebb a forgalma, nehéz nagy tételeket eladni belőle.
+1: Microstrategy? Babel?
Sok elemző tart attól, hogy a sornak, a dominók dőlésének még nincs vége. A Microstrategy cégről, amely egy rengeteg bitcoint tartó tőzsdei részvénytársaság, például nemrég elterjedt, hogy 21 ezer dolláros bitcoinnál már bajba kerülhet, mert ennél az árnál a hitele fedezeteként elhelyezett bitcoinjait kényszerértékesítik. Ám kiderült, hogy mivel a bitcoinoknak csak egy részére vett fel hitelt, így növelni tudta a pozíciói fedezetét, és nincs közvetlen veszélyben.
Egy Babel Finance nevű ázsiai cég viszont a Celsiushoz hasonlóan felfüggesztette a kifizetéseket, valószínűleg hasonló okokból. Sem ez, sem a Celsius nincsenek a DeFiLlama.com adatbázisában, így mindkettő centralizált vállalat lehet, nem tisztán blokklánc-alapú DeFi-platform.
Dühöng a pesszimizmus a piacon
Az optimisták szerint ezek az esetek oda is vezethetnek, hogy a kriptodeviza-befektetők ezentúl a CeFi (dentralizált pénzügyi) megoldások helyett a DeFi (decentralizált pénzügyi) alkalmazásokat részesítik majd előnyben. A pesszimisták további árfolyamzuhanást, a szabályozói és hatósági beleszólás, vegzálások erősödését és a szektor mély válságát látják. (A piac általában is nagyon pesszimista, a hangulatindex hetek óta gödörben van, tíz alatt jár.)
A kriptodevizák azonban már túléltek jó pár nagy válságot. Az egyik legnagyobb a Mt. Gox japán tőzsde 2014 eleji meghekkelése volt, amely fénykorában a teljes bitcoin-forgalom 70 százalékát bonyolította. Ezt követően a bitcoin 2015 elejére 176 dollárra esett. Ma, még az esések után is annak 119-szeresét éri.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Egy orosz kötődésű hajó megint rosszban sántikálhatott.
