Egyetlen világos üzenetünk van. Mégpedig az, hogy igen, Ukrajna megérdemli az európai perspektívát. Igen, Ukrajnát tagjelölt országként kell üdvözölnünk
- jelentette ki tegnap Ursula von der Leyen a tagjelöltségről tartott sajtótájékoztatóján Brüsszelben.
Az Európai Bizottság elnöke, aki stílszerűen ukrán színekbe, kék-sárgába öltözött, azt közölte, amire előzetesen számítani lehetett: a Bizottság az uniós tagjelölti státusz megadását javasolja Ukrajna és Moldova számára, Grúziának viszont még várnia kell erre.
A kérdésben a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács dönt majd a jövő heti brüsszeli csúcsértekezletén, a státusz odaítéléséhez az összes tagállam beleegyezése szükséges.
Van miben fejlődni
Korábbi hírek szerint több tagállamnak (például Portugália, Svédország, Dánia, Hollandia) fenntartásai vannak az ukrán tagjelöltséggel kapcsolatban – igaz, Hollandia tegnap jelezte, hogy végül támogatni fogja azt.
A kétkedők a korrupciót kifogásolják, és úgy vélik, hogy előbb a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatát kellene előrevinni.
Zoran Milanovic horvát elnök pedig a bejelentés után közölte: a horvát kormánynak feltételül kell szabnia, hogy Bosznia-Hercegovina is még aznap megkapja a tagjelölt státuszt, mivel – mint mondta – biztonsági és minden más értelemben jobb állapotban van, mint Ukrajna. (Bosznia-Hercegovina még csak potenciális tagjelölt.)
Tegnap egyébként az Európai Bizottság elnöke, valamint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos is jelezte:
korántsem minden rózsaszín, és Ukrajnának számos területen előre kell lépnie. Ezek között említették a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, a jogállamisági kritériumokat és az alapvető jogok biztosítását.
Arra az újságírói kérdésre ugyanakkor, hogy Ukrajnát érdemei vagy az orosz invázió miatt ajánlja tagjelöltnek az Európai Bizottság, von der Leyen azt válaszolta: az egész procedúra érdem alapú, Ukrajna pedig már sok mindent elért.
Beszélt arról is, hogy a Bizottság a csatlakozási kérelmet a koppenhágai kritériumok alapján, körültekintően értékelte, Ukrajna pedig bizonyította elkötelezettségét az uniós értékek iránt. Úgy véli, hogy az ország évek óta fokozatosan közeledik az EU-hoz.
Von der Leyen emlékeztetett arra is, hogy az EU-nak 2016 óta társulási megállapodása van Ukrajnával, amely már 70 százalékban átültette az uniós szabályokat, szabványokat és normákat.
A Bizottság közleménye szerint Ukrajna előrehaladást ért el a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitását illetően, makrogazdasági teljesítménye pedig erős. (Bár ezt a háború nyilván erősen lehúzza.)
Fontos üzenetek
Ezzel együtt nyilvánvaló, hogy Brüsszel döntése szimbolikus és üzenetértékű is: ezáltal is jelzik, hogy Ukrajnának Európában a helye – nem pedig az orosz érdekszférában. (Kijev 2022. február 28-án, tehát négy nappal az orosz invázió megindulása után nyújtotta be EU-csatlakozási kérelmét.)
A mostani döntés fontos szimbólum volt, hogy reményt és perspektívát adjon Ukrajnának és népének. És egyértelműen jelezzük azt is, hogy nem fogadjuk el Oroszország gondolkodását. Ragaszkodunk ahhoz, hogy azok az országok maguk választhassák meg, hova akarnak tartozni
- mondta Valdisz Dombrovszkisz, az Európai Bizottság alelnöke, korábbi lett miniszterelnök.
Üzenetértékű volt az is, hogy a bejelentés előtt egy nappal, csütörtökön közösen látogatott el az ukrán fővárosba négy uniós tagállami vezető: Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Mario Draghi olasz kormányfő és Klaus Iohannis román elnök.
Ukrajna az európai család része
– hangoztatta Kijevben a német kancellár, aki most először ment el az ukrán fővárosba a háború kitörése óta.
Hosszú még az út
Az EU-csatlakozásig azonban még hosszú út vezet – már ha egyáltalán megvalósul valaha.
A tagjelölti státusztól a tagságig évtizedek eltelhetnek, lásd török példa
-mondta korábban Rácz András Oroszország-szakértő lapcsoportunk rendezvényén, a Klasszis Klubban. Törökország 1999-ben kapta meg a tagjelölti státuszt, 2005-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek azóta sem zárultak le.
A szakértő szerint ugyanis „egy ennyire szétrombolódott gazdaságú ország”, mint amilyen Ukrajna lehet a háború végére, aligha tudja teljesíteni a tagsági feltételeket.
Évtizedeket emleget Emmanuel Macron (addig egy „párhuzamos európai közösség” létrehozását javasolja a nem EU-tagok számára), valamint számos diplomata is.
Rácz András is hozzátette ugyanakkor, hogy eközben kiépülhet egy „nagyon szoros szomszédsági viszony” és egy eddiginél mélyebb gazdasági együttműködés Kijev és Brüsszel között. Ukrajna szinte mindent megkaphat majd az EU-tól az utazást, az emberek közötti kapcsolatokat és a gazdaságot tekintve, mégha EU-tag talán nem is lesz.
(A teljes beszélgetést az alábbi videóban tekinthetik meg.)
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
