Összesen 93 milliárd euró bevétele származott Oroszországnak a fosszilis energiahordozók exportjából az orosz-ukrán háború kezdete, február 24. óta eltelt 100 napban, adta hírül a Frankfurter Allgemeine Zeitung a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) ma nyilvánosságra hozott beszámolójára hivatkozva.
Moszkva legnagyobb vevője továbbra is az EU, amely az orosz export 61 százalékát „szívta fel” az említett időszakban – ez 57 milliárd eurónak felel meg.
Az egyes államokat tekintve globálisan Kína a legfontosabb ügyfele Oroszországnak: a távol-keleti ország 12,6 milliárd euró értékben vásárolt tőle fosszilis tüzelőanyagokat. Utána következik Németország (12,1 milliárd euró) és Olaszország (7,8 milliárd euró).
Az orosz bevételek legnagyobb részt kőolaj-eladásból származnak: ebből 46 milliárd euró bevételük volt a háború kezdete óta, majd a földgáz következik (24 milliárd euró) a sorban.
A fennmaradó összeg pedig kőolajtermékek, cseppfolyósított gáz és szén eladásából jött be. A témáról korábban itt írtunk részletesen:
Mint ismert, Brüsszel fokozatosan meg kívánja szüntetni az orosz energiahordozók importját, hogy elvágja a Kremlt egy fontos bevételi forrásától. Az orosz szént augusztustól tiltja ki az EU-ból, az orosz kőolaj behozatalát pedig – a vezetéken érkező kőolaj kivételével – év végéig szünteti meg. Bár a szankciók a gázt egyelőre nem érintik, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ettől való függőség csökkentését is célként említette múlt héten.
Bár – írja a FAZ – az (uniós) import májusban csökkent, Oroszország profitál a világszerte robbanásszerűen növekvő energiaárakból. Arról, hogy Németországban mennyire elszálltak az árak, és hogyan próbálja ezt ellensúlyozni a német kormány, itt írtunk:
Ami a magyar vonatkozást illeti, hazánk – mivel vezetéken keresztül kapja a kőolajat – egyelőre felmentésben részesült az uniós kőolaj-embargó alól. A magyar kormány azzal érvel, hogy az orosz kőolaj hiányában összeomlana a gazdaság, és az egekbe szöknének az árak, az átállás más olajra pedig hosszú évekbe telne, és nagyon drága lenne.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke múlt héten ugyanakkor figyelmeztetett: az embargót a vezetékes szállításra is ki fogják terjeszteni, „amilyen gyorsan csak lehetséges”.
Ursula von der Leyen szintén azt hangsúlyozta múlt héten, hogy meg kell szabadulni az orosz energiahordozóktól. Ennek érdekében – tette hozzá – diverzifikálni kell a forrásokat, fokozni kell az energia-takarékosságot, és növelni kell a befektetéseket a megújuló energiákba.
Nemrég Klasszis Klubunk vendége volt Holoda Attila energiapiaci szakértő, akit a fenti témákról is kérdeztünk. Interjúnkat itt tekinthetik meg:
Rácz András Oroszország-szakértő pedig az orosz-ukrán háború mozgatórugóiról beszélt lapunknak:
Az ukrán elnök szeretné, ha a megbeszélésekre Azerbajdzsánban kerülne sor. 
