5p

Amit nem tudott a magyar kormány elérni az ukrajnai magyar kisebbség érdekében, azt az EU a tagjelölti státusz feltételéül szabja Ukrajnának. A további feltételeket is nézve azzal szembesülhetünk, hogy ezeket a léceket Magyarország jelenleg nem igazán ugraná meg. Jegyzet.

A héten dönt az Európai Unió kormányfőiből és az Európai Bizottság elnökéből álló Európai Tanács Ukrajna Európai Uniós tagjelölti státuszáról az Európai Bizottság ajánlása alapján. Mint e korábbi döntés kapcsán írtuk, ez egy fontos szimbolikus lépés volt, ám Ukrajna előtt mindenképpen hosszú az EU-tagságig vezető út.

Az Európai Bizottság ajánlásából azonban az is kiderül, hogy ez az út nemcsak hosszú, de akár idejekorán véget is érhet. A korábbi gyakorlattól eltérően ugyanis a Bizottság azt javasolja, hogy a folyamat leállítható, illetve visszafordítható is lehessen, amennyiben Ukrajna nem tesz meg bizonyos lépéseket és nem teljesíti a megszabott feltételeket.

"A csatlakozási folyamat továbbra is meghatározott kritériumokon és feltételeken alapul. Ez lehetővé teszi a folyamatban résztvevő bármely ország számára, hogy saját eredményei alapján haladjon, de azt is jelenti, hogy az EU felé tett lépések visszafordíthatóak, ha az alapfeltételek már nem teljesülnek."

Ez a kitétel egyrészt nyilvánvalóan a háborús helyzetre való tekintettel került a szövegbe, másrészt az Ukrajna uniós érettségével kapcsolatos alapvető aggályok miatt is. A fokozott óvatosságra pedig komoly okot szolgáltat az, ami Magyarországon történt az elmúlt években – azaz hogy egy ország nemhogy a csatlakozási folyamat során, de még utána is szembefordulhat az Unió alapvető elveivel, és ebben az esetben az uniós szervezeteknek a jelenlegi modellben nagyon kevés eszközük van a hatékony fellépésre. Ezért is hozták létre a közelmúltban a jogállamisági mechanizmust, amelyet már el is indítottak Magyarországgal szemben, de ennek malmai is igen lassan őrölnek.

A mostani ajánlásban az EB tehát Ukrajna tagjelölti státuszának megadását javasolja, de csak abban az esetben, ha a hét pontban összefoglalt ügyekben előrelépés történik. Ezek pedig (némileg egyszerűsítve és rövidítve) a következők:

  • Az ukrán alkotmánybíróság bíráinak feddhetetlenség és szakmai tudás alapján történő kiválasztását célzó szabályozás kidolgozása és bevezetése.
  • A bírói kar függetlenségét és integritását biztosító szabályozások véglegesítése.
  • A korrupció, és különösen a magas szinteken jelen lévő korrupció elleni harc további erősítése, vádemelések és elmarasztó ítéletek a területen, illetve egy antikorrupciós ügyészi hivatal felállítása, és ennek vezetőjének egy átlátható, független eljárás során történő kinevezése.
  • A pénzmosás elleni szabályok nemzetközi sztenderdekhez igazítása, valamint a rendvédelmi szervek átfogó reformjára vonatkozó stratégia kidolgozása.
  • Az oligarchák gazdasági, politikai, közéleti befolyásának csökkentését szolgáló törvénytervezet implementálása.
  • A médiát szabályozó jogszabályok EU-s harmonizációja, egy független, megfelelő jogkörökkel felruházott médiafelügyeleti szerv felállítása.
  • A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok reformjának véglegesítése a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban, majd azonnali és hatékony implementációs mechanizmusok alkalmazása.

Magyar szemmel különösen érdekes olvasmány ez. Vajon Magyarország jelenlegi állapotában hány pontnak felelne meg ezek közül? Másrészről viszont az utolsó pont az Ukrajna ellen az orosz és oroszbarát média által leggyakrabban felhozott, és az ország „nácitlanításának” fő ürügyének számító ügy, azaz a kisebbségek elnyomásának kérdésében igyekszik  „azonnali és hatékony” lépésekre szorítani az ukrán vezetést.

A megreformálni rendeltetett törvények közül az egyik legfontosabb az ukrán nyelvtörvény, amelyet magyar (és orosz, de lengyel és román) részről is rengeteg kritika ért amiatt, hogy ellehetetleníti a kisebbségek anyanyelvi oktatását, valamint kötelezővé teszi a többségi nyelv használatát az ügyek intézésénél.

A Velencei Bizottság ajánlásai ezzel kapcsolatban nagyjából valami olyasmit tartalmaznak, hogy az ukrán állam- és nemzetépítés egyébként jogosan érvényesíthető szempontjainak nem szabad szembemenni a különböző kisebbségek jogainak érvényesülésével, illetve „ne veszélyeztessék a kisebbségek kulturális örökségének megőrzését és a kisebbségi nyelven történő oktatás folytonosságát”.

Közös nevezőre kell jutniuk az ukrán EU-csatlakozási folyamat beindításához. Von der Leyen és Zelenszkij közös sajtótájékoztatója Kijevben 2022. június 11-én. EPA/SERGEY DOLZHENKO
Közös nevezőre kell jutniuk az ukrán EU-csatlakozási folyamat beindításához. Von der Leyen és Zelenszkij közös sajtótájékoztatója Kijevben 2022. június 11-én. EPA/SERGEY DOLZHENKO

A pontok után az EB ajánlása leszögezi, hogy a Bizottság „figyelemmel fogja kísérni e lépések végrehajtását és 2022 végéig jelentést készít erről az országról készült részletes értékeléssel együtt".

Úgy tűnik tehát, hogy miközben a magyar diplomácia éveken át nem nagyon tudott változtatást elérni az ukrajnai magyar kisebbség jogait illetően, Brüsszel viszont „azonnali és hatékony” lépéseket érhet el ebben az ügyben, sőt még az országban élő, magukat orosznak vallók védelmében is felléphet az Európai Unió.

Persze lehetséges, hogy e pont a színfalak mögött a magyar kormány erőfeszítéseinek eredményeképpen, esetleg egy a tagjelöltséget érintő magyar vétó megelőzésére került a szövegbe, de a kisebbségek helyzetének rendezése ügyében Románia és Lengyelország is igyekezett kompromisszumra rávenni Ukrajnát, idén április végén Volodomir Zelenszkij bukaresti tárgyalásai utáni sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az Ukrajnában élő román kisebbség tagjai „egy az egyben” ugyanazokat a jogokat fogják megkapni, mint a Romániában élő ukránok.

Mindenesetre érdemes lesz figyelni, milyen lépéseket tesz majd meg az ukrán vezetés a kisebbségek helyzetének javítására, ahogy azt is, hogy amennyiben ezek megfelelnek majd az Európai Bizottságnak, akkor a magyar kormány – vagy a kormányközeli sajtó – milyen újabb indokot talál majd az Ukrajna elleni hangulatkeltésre.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A kormány szerint lassabban nőhet a gazdaság, mint korábban remélték
Privátbankár.hu | 2025. március 31. 12:49
Lassabb gazdasági bővüléssel számol a kabinet 2025-ben.
Makro / Külgazdaság Hosszabb távon is lehet hatása az árrésstopnak? Oszkó Péter lesz a Klasszis Klub Live vendége
Privátbankár.hu | 2025. március 31. 10:50
A volt pénzügyminiszter, üzletember, kockázatitőke-befektető, az Oxo Holdings alapító-vezérigazgatója április 8-án, kedden 15 óra 30 perckor lesz a szokás szerint egyórás élő adásunk vendége. A mindenkit foglalkoztató makrogazdasági témák mellett Oszkó Péterrel terveink szerint azt is átbeszéljük, milyen kilátásaik vannak ma Magyarországon a kis- és közepes vállalkozásoknak. Természetesen nem csak mi kérdezünk, hanem ezt Önök is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Rossz hírrel indul az április az autósoknak
Privátbankár.hu | 2025. március 31. 10:33
De nem mindegyiknek!
Makro / Külgazdaság Velük indult minden – nevek az MNB-alapítványok első vezető testületeiből
Privátbankár.hu | 2025. március 31. 10:16
Jelenlegi és volt miniszterek, mostani és korábbi MNB-alelnökök, regnáló ÁSZ-elnök, a legfőbb ügyész felesége.
Makro / Külgazdaság Ennyit keresnek a magyarok a KSH szerint – Ön érzi?
Privátbankár.hu | 2025. március 31. 08:41
2025 januárjában a bruttó és nettó keresetek egyaránt több mint tíz százalékkal emelkedtek, a reálkeresetek is nőttek az infláció ellenére – állítja a KSH.
Makro / Külgazdaság Lehangoló adatok: kivérzik a magyar export
Privátbankár.hu | 2025. március 31. 08:30
2025 februárjában csökkent a kivitel volumene, miközben az import alig változott, így a külkereskedelmi mérleg az egy évvel korábbihoz képest jelentősen romlott.
Makro / Külgazdaság „Matolcsy György nagyon-nagyon sok mindent tud” – még visszaszállhat a kormányra az MNB-botrány
Privátbankár.hu | 2025. március 30. 15:19
Az MNB-alapítványok botránya, amely során mintegy 500 milliárd forint közpénz szívódott fel a gyanú szerint, a Klasszis Média Ez Viszont Privát című műsorában is részletesen szóba került.
Makro / Külgazdaság Trump drákói szigor bevezetésével kedvez a kis pajtásának
Buksza blog | 2025. március 30. 13:46
A Tesla lehet a nagy nyertese Donald Trump új importautóvámjának, ezen belül a Model Y SUV modell versenytársai másfél-kétmillió forinttal többe kerülhetnek, miután az új tarifák életbe lépnek.
Makro / Külgazdaság Modern korrupció: Nokiás doboz helyett MNB-s alapítványok – Klasszis Podcast
Izsó Márton - Vég Márton | 2025. március 29. 14:51
Mi zajlott itt évekig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainál és cégeinél, amelyek átláthatatlan és kontroll nélküli működésére a független sajtó után az Állami Számvevőszék jelentései újra rávilágítottak? Hova lett 500 milliárd forint közpénz? A Klasszis Podcast vendége Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország szakpolitikai vezetője volt.
Makro / Külgazdaság Új esély zöld autóra: meghosszabbítják a céges e-autó támogatást
Privátbankár.hu | 2025. március 29. 10:42
Áprilistól ismét lehet pályázni céges e-autó támogatásra a megmaradt keret erejéig.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG