Friedrich Merz „aktívan támogatja” azt az uniós javaslatot, amely betiltaná a Németországot Oroszországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat újraindítását, és így húzná keresztül a megrongált gázvezetékpár feltámasztását célzó orosz-amerikai terveket, adta hírül a Financial Times (FT).
Nem az újraindításra
A brit üzleti lap értesülései szerint az idén májusban hivatalba lépett új német kancellár egyúttal elejét kívánja venni annak, hogy Németországban vita kezdődjön a potenciális újranyitás előnyeiről. Kormánya a héten azt közölte, hogy az újraindítás betiltása része az Oroszország ellen készülő újabb uniós szankciós csomagnak.
Berlin arra hivatkozva támogatja a betiltást, hogy a szankciók egyik célja Oroszország megfosztása azoktól a bevételektől, amelyekből az Ukrajna elleni háborúját finanszírozná. Márpedig idetartoznak a gáz- és olajexportból származó bevételek is.
Az FT már márciusban megszellőztette, hogy Kreml közeli orosz üzletemberek és amerikai üzletemberek a magántulajdonban lévő vezetékpár újranyitását szeretnék elérni.
Merzet állítólag ezek a hírek sarkallták arra, hogy tárgyalásokat kezdjen Berlinben és Brüsszelben ennek megakadályozására.
Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke
Ha a vezetékpár újraindításának a tilalma belekerülne az uniós szankciós csomagba, azzal a kancellár „európai szintre” emelné a kérdést, azaz szétterítené a Berlinre esetlegesen nehezedő amerikai-orosz nyomást.
Bár a gázvezetékpár felett nem Németország rendelkezik, újraindítására Berlin engedélyére is szükség lenne. Az uniós tiltás pedig a Svájcban bejegyzett Nord Stream 2 AG mellett minden olyan cégre vonatkozna, amelyek szükségesek a vezetékpár újraindításához és működtetéséhez, mondták bennfentesek a brit lapnak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közelmúltban már jelezte, hogy az új szankciós csomagba be kívánják venni az újraindítás tilalmát. A formális egyeztetések a tagországokkal elvileg ezen a héten kezdődtek. A büntetőintézkedések csak akkor léphetnek életbe, ha azokra minden tagállam rábólint.
Érdekesség, hogy – az FT értesülései szerint – a vezeték újbóli üzembe helyezéséről Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik közeli barátja, Matthias Warnig egykori Stasi-kém tárgyalt amerikai befektetők támogatásával. Warnig megpróbálja kihasználni, hogy Donald Trump amerikai elnök amúgy is szeretné normalizálni a gazdasági kapcsolatokat Moszkvával.
Mégis kellene az orosz gáz?
Németországban gazdasági okokból szintén mutatkozik igény a vezeték újraindítására. Az Északi Áramlat a 2000-es évek elején még a mély német-orosz gazdasági kapcsolatok egyik szimbóluma volt, és néhány éve még jelentős szerepe volt Németország energiaellátásában: az orosz-ukrán háború kitörése előtt a német gázimport több mint fele Oroszországból érkezett.
A német Forsa-intézet közvéleménykutatása szerint például Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány (ide fut be a gázvezeték) lakosainak mintegy fele támogatná az orosz gázszállítások visszaállítását.
Németország második legerősebb pártja, a radikális jobboldali, Moszkvával szimpatizáló AfD pedig nyilvánosan is indítványozta, hogy – tekintettel a magas energiaárakra és a stagnáló német gazdaságra – helyezzék ismét üzembe a vezetéket.
Hasonló véleményen vannak egyébként Merz pártjának, a CDU-nak, valamint koalíciós partnerének, a szociáldemokratáknak egyes politikusai, valamint a hozzájuk kötődő üzleti vezetők is, írja az FT.
Márciusban például a kelet-németországi Szászország CDU-s miniszterelnöke, Michael Kretschmer azt mondta, hogy a Moszkva elleni büntetőintézkedések felett „abszolút eljárt az idő”, és azok nincsenek összhangban azzal, amit az amerikaiak jelenleg csinálnak.
Rejtélyes robbanás
Az újraindítást ugyanakkor egyelőre az is nehezítené – tesszük hozzá –, hogy a négy vezetékből hármat felrobbantottak ismeretlenek 2022 szeptemberében, és a javításuk még nem történt meg. Arra, hogy pontosan kik voltak az elkövetők és a megbízók, hivatalosan nem derült fény.
Nyugati lapok tényfeltáró cikkeikben ugyanakkor már 2023-ban azt állították, hogy a szálak Ukrajnáig vezetnek. Német nyomozók tavaly már tényként kezelték az ukrán érintettséget, a The Wall Street Journal értesülései szerint pedig a szálak a legfelsőbb ukrán politikai szintig vezetnek.
Ukrajnának gazdasági okokból lehetett érdeke a támadás – Kijev tagadja érintettségét.
További részleteket itt olvashatnak:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 604,28 pontos, 0,6 százalékos emelkedéssel, 101 990,76 ponton zárt pénteken. 
