A Mol Dunai Finomítójában tegnap éjjel keletkezett tűz komoly befolyással lehet a magyar és a regionális kőolajtermék ellátásra – írja az Erste Befektetési Zrt. Mint arról már beszámoltunk, a tűzesetről készült képek és felvételek alapján a a bank elemzői azt valószínűsítik, hogy a finomító lepárló kapacitásának 40 százaléka hónapokig nem lesz elérhető.
Bővebb helyzetértékelésükben az Erste elemzői azt írják, az AV3-as üzem évi 3 millió tonna feldolgozó kapacitással rendelkezik, ez a legnagyobb a Dunai Finomító területén lévő három lepárló üzemből. Emiatt
a Mol csoport kénytelen lesz vagy az importot fokozni Magyarország és a többi piaca felé, vagy a stratégiai készletekhez hozzányúlni ideiglenesen, mint ahogy az OMV tette Magyarországon pár éve a schwechati eset után, hogy folyamatos maradjon a hazai üzemanyag-ellátás. Azóta a stratégiai készleteket pótolta az osztrák cég.
A régióban egy ország energiaellátása azonban még nagyobb veszélyben van – hívják fel a figyelmet a banki szakértők. Ez nem más, mint Szerbia. Emlékeztetve, a Vucic-kormányra rájár a rúd: látható, hogy politikailag sokkal rosszabbul fekszik Donald Trumpnál, mint Orbán Viktor. Emellett az ország energiadiverzifikációja és -biztonsága sokkal törékenyebb, mint Magyarországé.
Az ország egyetlen finomítójával rendelkező cége, a NIS ellen október 8-án életbe léptek az amerikai szankciók az orosz tulajdonlás miatt. A NIS ugyanis a Gazprom leányvállalatának, a Gazpromneftnek az irányítása alatt van, a részvények 45 százalékának birtoklása révén (a részvények 29 százalékát a szerb állam, 11 százalékát pedig egy orosz befektetői csoport birtokolja, korábban közvetlenül a Gazpromé volt ez a csomag). A szankciók miatt a NIS nem tud kőolajat importálni, ami azt jelenti, hogy ha nem sikerül megoldást találni a helyzetre, akkor egy-másfél hónapon belül le kell állítani a pancevoi üzemet, a NIS egyetlen jelentős kőolajfinomítóját. A Mol várhatóan a mostani százhalombattai baleset miatt nem tud jelentős termékmennyiséget exportálni, ami tetézi a bajt Szerbiában, ha tényleg leáll Pancevo – írják az Erste elemzői.
Fotó: MTI
Majd úgy folytatják: az ország földgázoldalról is küzd. Mivel a Gazprom nem látja biztosítottnak, hogy a jövőben is el tudja látni Szerbiát földgázzal, a most októberben lejáró hosszútávú földgáz szállítási szerződést nem hosszabbította meg az orosz cég három évvel, mint ahogy azt korábban jelezte. Helyette csak év végéig biztosít földgáz ellátást a Gazprom, ami az alternatívakkal kevésbé rendelkező Szerbia esetén komoly fejfájást okoz. Erős az amerikai nyomás az országon, hogy állami kontroll alá vegye a NIS-t vagy éppen a szállítást biztosító gázeszközöket, amelyek a Gazprom tulajdonában vannak. Ha ez megtörténik, akkor az amerikaiak leveszik a szankciós listáról a szerb céget, és megnyílik az út más földgáz importforrások eléréséhez is ezen, a Gazprom tulajdonban lévő vezetéken. A szerb kormány – érzelmi és jogi okokból – hallani sem akar arról, hogy hátat fordítson Oroszországnak. A mostani helyzet azonban tovább nehezíti a döntést Aleksander Vucic kormányának. Ha kitartanak az oroszok mellett, akkor megbénulhat az ország energiaellátása. Ha leválnak az oroszoktól, akkor pedig a saját ultranacionalista választóival kell megküzdenie a szerb elnöknek – vélik az Erste elemzői.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
100 százalékra tör. 
