Orbán Viktor a NATO-val „tüdőn lövetné” a magyar gazdaságot

A múlt heti NATO-csúcson a tagállamok megállapodtak abban, hogy bruttó hazai termékük (GDP) 5 százalékát védelmi és biztonsági célú beruházásokra fordítják – jelentős emelésként a 2014 óta érvényben lévő 2 százalékos irányelvhez képest, amit egy, a korábbiakhoz képest rövid zárónyilatkozatban tettek közzé június 25-én, szerdán.

Az ellenzők között nem volt ott Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki tavaly decemberben az AP újságírójának kérdésére – aki azt firtatta, mit szól Donald Trump 5 százalékos hadikiadás-növekedései céljához – azt válaszolta:

„az tüdőn lövi a magyar gazdaságot, megfektet minket, akkor az egy fél hadigazdálkodás.”

Elmondta, hogy a magyarok már csak emiatt is a leszerelésben érdekeltek, és az lenne a jó, ha a GDP 2 százalékát sem kellene befizetnünk, mert bár vért izzadtunk, eddig kipréseltük magunkból – számolt be róla a HVG.

Hogy most mégis elfogadta ezt a célt, abban mindenekelőtt erős szerepe lehetett az amerikai elnök komoly érdekérvényesítő képességének, amelyet jórészt gazdasági fenyegetésekkel ér el. A magyar miniszterelnök saját bevallása szerint is jó viszonyt ápol Donald Trumppal, így egy ilyen fókuszban lévő kérdésben nem mondhatott nyíltan ellent. Az „apuval” szembeni rosszfiú szerepét most a spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez vitte el.

Orbán Viktor feltétele – további eladósodás?

A pálfordulás indokait Orbán Viktor a Patrióta nevű YouTube-csatornának adott pénteki interjújában foglalta össze.

Szerinte Magyarország az 5 százalékra növelt hadikiadási célt csak azzal a feltétellel tudja teljesíteni, ha az Európai Unió átalakítja a költségvetési szabályozási rendszerét.

Elmondta, hogy az unió jelenlegi költségvetési szabályozási rendszere szigorúan veszi a hiány mértékét, és a 3 százalékos célszám átlépését a nemzetközi hitelminősítők is komolyan veszik, az pedig meghatározza a hitelképességet.

Azaz, a miniszterelnök valószínűleg az ország további eladósításával szeretne ennek a trumpi célnak megfelelni, mivel érthető okokból nem beszélt más források rendelkezésre állásáról.

Úgy tűnik, hogy ennek a feltételnek az Európai Unió vezetése eleget fog tenni.

Új cél, új módszertan

Az új célt azonban más módszertan szerint mérik majd – hívja fel a figyelmet a Reuters összefoglalója.

A tagországok GDP-jük 3,5 százalékát költenék alapvető védelmi célokra – például fegyverekre, csapatokra és haditechnikára –, további 1,5 százalékot pedig tágabban értelmezett biztonsági infrastruktúrára, mint például utak, hidak, kikötők katonai járművekhez való igazítására, kiberbiztonságra vagy energiahálózatok védelmére.

Az Ukrajna védelméhez és védelmi iparához nyújtott közvetlen hozzájárulásokat is beszámítják a NATO ezen védelmi kiadásai közé.

A NATO becslése szerint tavaly 22 tagállam már elérte a GDP-alapú 2 százalékos küszöböt, a teljes szövetség átlagosan 2,61 százalékot költött védelemre. A kiadások azonban jelentős eltérést mutatnak: Lengyelország a GDP-je több mint 4 százalékát fordította védelemre, míg Spanyolország alig 1,3 százalékot.

Az Egyesült Államok 3,4 százalékot költ, és ennek erejét mutatja, hogy tavalyi védelmi költségvetése elérte a 755 milliárd dollárt, míg a többi NATO-tagállamé összesen csak 430 milliárd dollár volt.

A NATO-országok gazdasági teljesítményük kisebb részét fordítják védelemre, mint Oroszország, de abszolút értékben jóval többet költenek. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint Oroszország katonai költségvetése 2024-ben 38 százalékkal nőtt, elérve a 149 milliárd dollárt, amely a GDP 7,1 százaléka. Kína a GDP-je becsült 1,7 százalékát fordította védelemre.

A tagállamoknak 2035-re kellene teljesíteniük az új 5 százalékos célt, amelyet 2029-ben felülvizsgálhatnak. A pontos többletköltséget nehéz meghatározni, mivel a NATO jelenleg nem gyűjt összehasonlítható adatokat a most kiterjesztett beruházási kategóriára.

A beszerzések irányához a NATO új, még titkosított védelmi képességcélokat is megfogalmazott, amelyek a légvédelem, vadászgépek, drónok, tankok és logisztikai háttér megerősítésére fókuszálnak.

Kivételek

Az amerikai elnököt még a NATO-csúcs előtt kérdezték újságírók, hogy az új, 5 százalékos követelményt mennyire kell a Trump-kormányzatnak betartania.

„Nem hiszem, hogy nekünk be kellene tartanunk, de szerintem nekik be kellene” – válaszolta Donald Trump, a többi NATO tagországra utalva még június 20-án. „Olyan régóta támogatjuk a NATO-t. … Szóval nem hiszem, hogy nekünk kell, de azt hiszem, hogy a NATO-országoknak feltétlenül kell” – tette hozzá,  idézi a Politico.

Ugyanakkor nem minden tagállam rendelkezik azonos ambícióval. Pedro Sánchez spanyol kormányfő szerint Spanyolország már a GDP 2,1 százalékának elköltésével is megfelelően teljesítheti a NATO-elvárásokat – ugyanakkor aláírta az új célszámokat rögzítő csúcstalálkozói nyilatkozatot. A NATO jelezte: nincs kibúvó, a spanyol kiadásokat is nyomon követik.

Belgium is követte a példát, miniszterelnöke, Bart De Wever múlt szerdán kijelentette, hogy „ha Spanyolország értelmezése helyes, akkor bárki ugyanúgy értelmezheti a szöveget”, és hogy országa „szinte ugyanabban a helyzetben van”, mint Spanyolország – idézi fel a the Hill.

Nem kell azonban ennyire messzire mennünk a NATO fegyverkezési céljainak megkérdőjelezésében.  Szlovákiának fenn kell tartania a jogot, hogy eldöntse, milyen gyorsan emeli a kiadásait a NATO 2035-ös új céljai felé, és a jövő évi kiadásnövekedés kettős felhasználású projektekre, például utakra és kórházakra fog irányulni – mondta Robert Fico miniszterelnök a csúcs előtt –  jelentette a Reuters.

„Szlovákiának a következő években más prioritásai is vannak a fegyverkezésen kívül, egy olyan időszakban, amikor épp rendbehozza közpénzügyeit, és felzárkózik az átlagos uniós életszínvonalhoz” – mondta Fico egy nyilatkozatban.

Fico, aki a legtöbb nyugati szövetségesétől eltérve tavaly óta kétszer is Moszkvába látogatott, és megtagadta Ukrajnának nyújtott hivatalos katonai segítséget, elkezdett arról is beszélni, hogy támogatná a NATO-ból való kilépést. A csúcs előtti héten kijelentette, hogy a semlegesség előnyökkel járna Szlovákia számára, és ezzel először kérdőjelezte meg a közép-európai ország tagságát a szövetségben.

Az EU maga is fegyverkezik

Az Európai Unió maga is rendelkezik fegyverkezési programmal, ami névváltoztatáson esett át.  Az Európai Bizottság márciusban ejtette az „Európa újrafegyverzése” kifejezést, miután Olaszország és Spanyolország aggályaikat fejezték ki annak militarista hangulata miatt, amely szerintük elidegenítheti a közvéleményt. A több száz milliárd eurós védelmi program ezentúl „Felkészültség 2030” néven fut – utalva arra az évre, amikor a NATO szerint Oroszország katonailag képes lehet megtámadni egy tagállamot – számolt be róla az Euronews.

Az EU ugyanakkor enyhített a költségvetési szabályokon: a tagállamok négy éven át a GDP 1,5 százalékáig növelhetik védelmi kiadásaikat anélkül, hogy uniós túlzottdeficit-eljárás fenyegetné őket.

A program egyik kulcseleme a 150 milliárd eurós, kedvezményes hiteleket biztosító „SAFE” kezdeményezés, amely a fejlett fegyverek és lőszerek közös beszerzését finanszírozná. Ezzel párhuzamosan a Bizottság célzott költségvetési rugalmasságot is javasol, hogy akár 800 milliárd eurót mozgósítson a közös védelem érdekében – ennek része egy 650 milliárd eurós, tagállami kiadásnövelést lehetővé tévő keret.

Néhány ország – főként a dél-európai tagok – támogatásokért lobbizik, de Németország és Hollandia ellenáll az újabb közös eladósodásnak.

Az unió legerősebb gazdaságában fegyverkezési fordulat zajlik. Németország 2029-re a gazdasági teljesítmény 3,5 százalékára emeli a védelmi kiadásait egy közel 400 milliárd eurós hitelfelvételi program keretében – közölték források múlt hét hétfőn, a NATO-csúcstalálkozó előtt – számolt be róla a Reuters. A hidegháború végét követő alacsony kiadások után Németország 2024-ben három évtized után először teljesítette a NATO szövetség GDP-arányos 2 százalékos célkitűzését.

A magyar célszám jövőre 2 százalék

A kabinet számításai szerint a 2026-os költségvetésben a védelmi kiadásokra továbbra is a GDP 2 százalékát szeretnék költeni, de ez a jövőben változhat.

Mint láthattuk, a számítási módszertan még nem teljesen kiforrott, se a NATO-ban, se az Európai Unióban. Ez lehetőséget teremt kettős – polgári és katonai – célú fejlesztések elszámolására is a kereten belül, ami enyhíti az amúgy is nehéz helyzetben lévő  költségvetésre nehezedő nyomást. Továbbá, mivel távlati célról van szó, így a cél elérésének sebessége is lehet változó.Az igazi korlátot, úgy tűnik, nem a szövetség adminisztratív oldaláról várhatjuk, hanem Donald Trump amerikai elnök fellépésétől. Ha megharagudna, szörnyű módon lecsaphat. Ennek elkerülésére láthattunk szervilis jeleneteket a NATO-csúcson is.

Lehetőség

„Nagy lehetőség Magyarország számára a NATO azon friss kötelezettségvállalása, amelynek értelmében a tagállamoknak tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára kell megnövelniük a védelmi kiadásaikat” jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt kedden Hágában, számolt be róla az MTI.

Azt is hozzátette Szijjártó, hogy az elmúlt években Magyarországon komoly beruházások történtek a védelmi iparba, így a mostani vállalás jelentős gazdaságfejlesztési lehetőséget is tartogat hazánk számára.

Június 11-én jelentették be, hogy a 4iG szakmai befektetőként 75 százalékos többséget szerez majd az állami  N7 holding portfóliójához tartozó kilenc jelentős magyarországi védelmi ipari vállalatban, amelyek „lefedik a magyar védelmi ipar több kritikus területét, a civil és katonai repüléstechnológiától a szárazföldi rendszerekig, beleértve a fegyver- és lőszergyártást, a fegyverfejlesztést és a járműtechnológiát.”