Orosz válság

20 évvel ezelőtt ezekben a napokban az orosz válság bontakozott ki teljes erejével: ez azonban az oroszokon kívül csak a tőzsdézőket érintette, igaz, őket világszerte. Az akkori tőzsdei összeomlásnak lett áldozata, mint kiderült, a Buda-Cash brókercég is, amely azonban még bő 16 évig tudta takargatni a hiányt, közben a pilótajáték szabályai szerint egyre növelve azt.

Összességében annyi történt, hogy az olajár hirtelen 10 dollár alá esése miatt az amúgy is gyengén muzsikáló, Jelcin vezette Oroszország gazdaságilag összeomlott, és ez összedöntötte az előtte rengeteget emelkedő, hirtelen felfedezett piacokat, köztük a hazai tőzsdét is. Az olajár azonban emelkedni kezdett, a válság elmúlt, a részvényárak újra szárnyaltak, a tönkrementek szomorkodtak, mindenki más elégedett volt.

Amerikai bajok

10 évvel ezelőtt azonban teljesen más történt, noha lezajlása sokáig hasonlónak tűnt. Akkor Amerikából indult ki a fertőzés, ahol egy páratlan ingatlanpiaci pilótajátékban felelőtlenül, a mai terminológia szerint tőkepiaci csalásokat elkövetve vettek részt befektetési bankok és biztosítók, majd a veszteséget egymásra, illetve más szereplőkre sózták értékpapírosított jelzáloghitelek és ezekre kötött biztosítások formájában.

Amikor a pilótajáték végképp összeomlott, sorra fizetésképtelenek lettek a pénzügyi intézmények. Először csak a jelzálogbankok dőltek be, majd a két legnagyobb ilyen intézmény, a Freddie Mac és a Fannie Mae is bajba került, de a dolgok akkor vettek drámai fordulatot, amikor szeptember 15-én csődbe ment egy nagynevű befektetési bank, a Lehman Brothers.

Világválság

Először úgy tűnt, hogy ennyivel meg lehet úszni, de nem így lett: jöttek sorban a többiek. Azonban mindenki nem mehet csődbe, hisz működésképtelenné válik a bankrendszer, így kisebb bizonytalankodás után, ami alatt a tőzsdék összeomlottak, és nagyobbat estek, mint 1929 kritikus időszakában, az amerikai állam kénytelen volt az összeomló pénzintézetek megmentése és ezzel arányos állami átvétele mellett dönteni.

Más országokban is ezt kellett tenni, bár jóval kevesebb bankról volt szó, mint Amerikában. A bizalom átmeneti megrendülése, a pénz áramlásának elakadása azonban világszerte komoly kárt okozott: mély recesszió lett belőle. A pénzügyi rendszer végül is hamar újra működni kezdett az állami, sőt a G20-ak összehangolt beavatkozásának köszönhetően, a félelmek azonban csak a következő évben szűntek meg, az akkor elindított gazdaságélénkítő programok pedig sok helyen azóta is tartanak, immár 10 évvel később, igaz, hogy cserébe a modern gazdaságtörténelem leghosszabb fellendülését éljük.