Kettős csapdába került, mi lesz így a Balatonnal?

„Döbbenten nézzük azt az építkezést, ami a Pogányvölgyi-víz fonyódi torkolatánál zajlik a Balatonnál, hiszen ez egy ökológiai szempontból nagyon fontos befolyónál történik. Borzasztó, hogy egy ilyen keresztül tud menni” – reagált felháborodva Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója arra a 99 lakásos lakópark-beruházásra, amit egy mintegy 42 kilométer hosszú, a Balaton vizét tápláló vízfolyás mentén kezdett el megvalósítani a Cordia ingatlanfejlesztő cég.

Kritikusan fontos területek kerülhetnek beton alá

Az építkezés ellen civil szervezetek, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és több helyi lakos is felemelte a szavát, kérve a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) tagjait, hogy tegyenek valamit az ügyben. A BLKI a Balaton Science oldalon közzétett bejegyzésében magyarázza el, hogy Magyarország legnagyobb édesvízi tavának jövője szempontjából miért kifejezetten káros ez a beruházás – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.

Azt írják, hogy a Pogányvölgyi-víz torkolati és középső szakasza a Pogány-völgyi rétekhez és a Balatoni berkek Natura 2000 területéhez kapcsolódik. A tó állapota pedig nagymértékben függ attól, hogy milyen minőségű víz érkezik a vízgyűjtőkről.

„A befolyók tulajdonképpen a Balaton kapui: rajtuk keresztül érkezik víz, de velük együtt hordalék, tápanyag és potenciális szennyezés is” – fogalmaznak.

Az építkezések az elmúlt tíz évben pörögtek fel brutálisan a tó körül

A tiltakozás és a kutatóintézet alkotmánybírósági beadványa ellenére a fonyódi beruházás már előrehaladott szakaszba ért, pedig a déli partvonal beépítettsége és mesterséges átalakítottsága már eléri a 75 százalékot. Így minden további beavatkozás „súlyos ökológiai felelőtlenség”.

„A Balaton beépítése mindig is drasztikus ütemben zajlott, de az elmúlt 10 évben talán még brutálisabb tempóra kapcsolt. A tó már nagyon messze van a természetes állapottól. Pedig az élővilág szempontjából kiemelten fontos part menti sávnak szentnek és sérthetetlennek kellene lennie, és minden tervezett beruházásnak nyílt engedélyeztetési eljáráson kellene keresztülmennie”

– tette hozzá Vasas Gábor. A főigazgató szerint nagyon jó dolog, hogy az Alaptörvénybe be van írva, hogy Magyarország természeti értékeit védeni és óvni kell, de ez a gyakorlatban egyáltalán nem mindig valósul meg.

„Alapvetően a jogszabályok és a hatáskörök rendelkezésre állnak, de ezeknek nagyon nehéz érvényt szerezni. Egy minisztérium egy ehhez hasonló építkezésnél csak annyit lát, hogy a megfelelő engedélyeztetési eljárásokat lefolytatták, így nagyon fontos, hogy a helyi civilek, szervezetek milyen számban és erővel mozdulnak meg. A mostani kiállásunk valóban egy kétségbeesett kiáltásnak minősíthető” – erősítette meg újságírói kérdésre Vasas Gábor. A főigazgató szerint a kikötőépítések is jelentős kockázatokkal járnak, méghozzá a nádpusztulás miatt.

A teljes cikkben arról is olvashatnak, hogy a klímaváltozásnak melyek a legsúlyosabb, Balatonra gyakorolt hatásai, amik idén nyáron kritikus formában jelentkeztek. De az is kiderül, hogy miért nem nevezhetjük már százszázalékosan édesvízi tónak a Balatont.