Love helyett Oleg – szigorították az angol szavak használatát Oroszországban

Do you speak Russian? – kérdezi a Kommerszant című orosz lap, tréfásan utalva arra, hogy ma már Oroszországban is igen fontos az angol nyelv ismerete, főleg bizonyos állások betöltésénél. Csakhogy – amint ez a lap cikkében bemutatott történetekből kiderül – nemcsak sérti az oroszok büszkeségét, hanem sok esetben már jogszabályba is ütközik.

Létezik ugyanis egy olyan törvény, amely korlátozza az angol szavak használatát. Nyilvánvaló, hogy a világmárkákkal – amelyek több mint 30 éve jelen vannak az orosz piacon, mint a McDonald's – nem tudnak mit kezdeni, hiszen a brand nevét nem változtathatják meg. (Sok esetben ezeket is átírják cirill betűkre, ami azt jelenti, hogy a cég beágyazódott az ország gazdaságába.)

De azt nagyon nem veszik szívesen az oroszok, ha hazai cégek használnak angol kifejezéseket. Ezek a jogszabályok nemcsak az orosz nyelvet védik, hanem el akarják kerülni a „nyugatosodást”.

Az ellentmondások köre széles, hiszen a legrangosabb orosz egyetemeken, de a középiskolákban is tanulnak a diákok angolul, franciául vagy spanyolul. Az összes üzletember, diplomata, politikus és informatikus kell, hogy beszéljen angolul, nem beszélve arról a több milliónyi oroszról, akik nem a hazájukban élnek.

Az még belefér, hogy mondjuk a moszkvai metróállomsok neve ki legyen írva angolul is, a cirill betűket nem ismerők miatt. De a szverdlovszki régióban a közelmúltban 600 esetben állapították meg az „oroszosítási” törvény megsértését.

Eddig nem szabtak ki bírságot, a legtöbb vállalkozó csak figyelmeztetést kapott. A regionális Roszpotrebnadzor nevű fogyasztóvédelmi ügynökség a leggyakoribb szabálytalanságnak az angol szavak használatát ítéli, például a különféle weboldalakon és piactereken található terméklistákon.

A közösségi média szerepe itt is erős

A vállalatok gyakran használnak átírásokat vagy angolosított szavakat hirdetéseikben, ami szintén jogsértésnek minősül. Az angolosítás szokása onnan is ered, hogy évtizedekig Oroszországban a külföldi termékeknek sokkal nagyobb volt az ázsiója. Időközben megjelent az internet és a közösségi média, amelynek közös nyelve az angol. A Facebook-kommenteknél észrevehető, hogy az oroszok jelentős része angolul fejezi ki tetszését valami iránt, vagy éppen jegyzi meg egy youtube-on látott dalt illetően, hogy kedveli-e vagy sem.

Súlyosabb esetben, az illetékes bíróság döntése alapján felveszik az oldal címét – domain nevét – a tiltott weboldalak nyilvántartásába, és kérik a távközlési szolgáltatókat annak blokkolására.

Lakóparkok nevére is vonatkozik

A 2025. június 24-én hozott szövetségi törvény módosítja a fogyasztóvédelmi jogszabályokat és kimondja, hogy a nyilvánosan közzétett információknak orosz nyelvűnek kell lenniük. Ez vonatkozik a plakátokra, hirdetőtáblákra, útvonalbeli eligazításokra, a szervezetek weboldalaira, sőt, egyes lakóépületek – például lakóparkok – nevére is.

A nagy- és kiskereskedők, beruházók, vendéglátóipari egységek és szolgáltatóláncok számára sok munkával jár ez az átállás, különösen azoknál, amelyek több telephellyel és nagyszámú médiummal rendelkeznek– nyilatkozta Vaszilij Ruban, az egyik urali nagyvállalat alelnöke. Nem egyszerűen arról van szó, hogy ki kell cserélni egy fogalmat vagy nevet, hiszen annak hossza, a betűk formája, szavak sorrendje megváltozik. Ehhez sok vállalatnak gyakorlatilag újratervezésre van szüksége, hogy megfeleljen a szabályoknak.

Sokba kerül a névváltás

Amikor a törvény új verziója először megjelent, néhány angol nyelvű cégnév tulajdonosa   komolyan elkezdett aggódni és költségvetéseket kezdtek készíteni a teljes cserékhez. Marianna Hadzsis, a Poligon-Media reklám- és produkciós cég ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy egy angol nyelvű név a jövőben is használható, de csak ha bejegyzett védjegy, ezért sok vállalkozó a meglévő nevek legitimálása mellett döntött egy új helyett. De a hivatalos bejegyzés sokáig tart.

Nem minden vállalkozó hajlandó szívesen pénzt költeni az arculatváltásra és a cégtábla cseréjére, ez a munkafolyamat ugyanis legalább 100 000 rubelbe kerülhet. A cikk szerzője egy példát hoz fel arra, hogy egy Cseljabinszk megyei kávézó hirtelen népszerűvé vált a közösségi médiában, amikor a tulajdonos a kávézó nevét „Love”-ról „Oleg”-re változtatta. Ezzel eleget tett a törvénynek, és mivel ugyanolyan hosszú az eredeti név, mint az új, nem került olyan sokba a csere se.

Ekkor természetesen az egész weboldalt is át kell formálni és új cégbejegyzést kérni, ami ugyancsak nem történik meg egyik percről a másikra.

A nyugati világmárkákra nem vonatkozik

Világos, hogy mindez a világmárkákra nem vonatkozik. A Diort vagy a Chanelt nem fogják lefordítani oroszra vagy átírni cirill betűkre, hiszen ezt a márkanév tulajdonosa nem engedi. Ráadásul az ukrajnai háború miatt az orosz piacról kivonult nyugati márkák jelentős része   kezd visszaszivárogni.

Az ázsiai országokban sem írják át saját ábécéjükre a márkaneveket, igaz, ott nincs is politikai felhangja az esetleges cserének. Ami a weboldalakat és a fogyasztóvédelmi tájékoztatókat illeti, érthető, hogy fontos az orosz nyelvű tájékoztatás, bár az a tény, hogy a közösségi média révén bárki bármit felrakhat az eladható holmik közé, ez elég irreális álomnak tűnik.