Az elmúlt néhány év elviselhetetlen hőhullámai és az elmaradó telek arra utalnak, hogy a klímaváltozás nem kopogtat, hanem dörömböl az emberi társadalmak ajtaján.
Egyre inkább elkerülhetetlennek látszik, hogy meg kell fontolni egy a geoengineering fogalomkörébe tartozó módszer alkalmazását – írta Edwin Chen klímaváltozással foglalkozó szakújságíró a Los Angeles Timeson megjelent véleménycikkében, amely egyúttal beharangozza a kérdéssel foglalkozó nagyszabású jelentés később megjelenő eredményeit.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja már 2023 februárjában felhívta a figyelmet arra, milyen veszélyt rejthet magában, ha a világ országai nem foglalkoznak nemzetközi szinten a geoengineeringgel, azaz a Föld klímájának manipulálásának lehetőségével. A világszervezet szerint a klímaváltozás már érezhető hatásai olyan erősek lehetnek egyes országokban, hogy kikényszerítik a politikai beavatkozást.
Jelenleg a geoengineering eszköztára ígér érezhető hatást politikai értelemben belátható időn belül, így előfordulhat, hogy egy-egy ország önkényesen válogat a lehetőségek közül. Mivel ezeknek a módszereknek a hatását csak becsülni lehet, az ilyen egyoldalú lépések következményei beláthatatlanok.
Radikális megoldások segíthetnek nagy kockázattal
A kutatók három olyan módszert mérlegelnek, amelyek gyors eredményeket ígérnek. Mindhárom az üvegházhatást manipulálná.
- Az egyik kéntartalmú areoszol kiszórásával olyan fátylat hozna létre az égen, amely visszaverné a napsugárzás egy részét.
- A másik a tenger feletti felhők „sózásával” növelné azok fényvisszaverő képességét.
- A harmadik jégkristályok kiszórásával elvékonyítaná a magasan úszó pehelyfelhőket, megkönnyítve a hőt hordozó infravörös sugárzás távozását.
A gond az, hogy a kutatók számítástechnikai modellek segítségével csak találgatják, milyen mellékhatásokkal járhatna ezeknek a módszereknek a használata. Eddig csak annyit tudtak javasolni, hogy a kormányok adjanak több pénzt a geoengineeringgel kapcsolatos kutatásokra.
A 16 tagú független Global Commission on Governing Risks form Climate Oveshoot nevű kutatócsoport 2022-ban jött létre, és hamarosan előáll vizsgálódásai eredményével. A csoport nevében szereplő „oveshoot” arra utal, hogy azt fürkészik, milyen tudományos és geopolitikai következményei lennének, ha a Föld légkörének átlaghőmérséklete több mint 1,5 Celsius-fokkal nőne az ipari társadalom kora előtti időszakhoz képest.
Nincs alternatívája a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentésének, de fel kell készülni a legrosszabbra is – mondta a csoport egyik tagja Frances Beinecke klímaaktivista, tudományos kutató.
A sazkértők egyébként már 1965-ben felhívták Lyndon Johnson akkori amerikai elnök figyelmét arra, hogy a felhők fényvisszaverésének erősítésével csökkenteni lehet a földi légkör hőmérsékletét. Azóta évtizedek teltek el úgy, hogy a politikusok és a nagyközönség csak legyintett a problémára. Ma pedig nincs más lehetőségünk, mint hogy túlélésünk érdekében megfontoljunk olyan lehetőségeket, amelyeket néhány éve túl kockázatosnak minősítettünk.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 101,21 pontos, 0,09 százalékos csökkenéssel 109 506,37 ponton zárt hétfőn.
