Az elmúlt néhány év elviselhetetlen hőhullámai és az elmaradó telek arra utalnak, hogy a klímaváltozás nem kopogtat, hanem dörömböl az emberi társadalmak ajtaján.
Egyre inkább elkerülhetetlennek látszik, hogy meg kell fontolni egy a geoengineering fogalomkörébe tartozó módszer alkalmazását – írta Edwin Chen klímaváltozással foglalkozó szakújságíró a Los Angeles Timeson megjelent véleménycikkében, amely egyúttal beharangozza a kérdéssel foglalkozó nagyszabású jelentés később megjelenő eredményeit.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja már 2023 februárjában felhívta a figyelmet arra, milyen veszélyt rejthet magában, ha a világ országai nem foglalkoznak nemzetközi szinten a geoengineeringgel, azaz a Föld klímájának manipulálásának lehetőségével. A világszervezet szerint a klímaváltozás már érezhető hatásai olyan erősek lehetnek egyes országokban, hogy kikényszerítik a politikai beavatkozást.
Jelenleg a geoengineering eszköztára ígér érezhető hatást politikai értelemben belátható időn belül, így előfordulhat, hogy egy-egy ország önkényesen válogat a lehetőségek közül. Mivel ezeknek a módszereknek a hatását csak becsülni lehet, az ilyen egyoldalú lépések következményei beláthatatlanok.
Radikális megoldások segíthetnek nagy kockázattal
A kutatók három olyan módszert mérlegelnek, amelyek gyors eredményeket ígérnek. Mindhárom az üvegházhatást manipulálná.
- Az egyik kéntartalmú areoszol kiszórásával olyan fátylat hozna létre az égen, amely visszaverné a napsugárzás egy részét.
- A másik a tenger feletti felhők „sózásával” növelné azok fényvisszaverő képességét.
- A harmadik jégkristályok kiszórásával elvékonyítaná a magasan úszó pehelyfelhőket, megkönnyítve a hőt hordozó infravörös sugárzás távozását.
A gond az, hogy a kutatók számítástechnikai modellek segítségével csak találgatják, milyen mellékhatásokkal járhatna ezeknek a módszereknek a használata. Eddig csak annyit tudtak javasolni, hogy a kormányok adjanak több pénzt a geoengineeringgel kapcsolatos kutatásokra.
A 16 tagú független Global Commission on Governing Risks form Climate Oveshoot nevű kutatócsoport 2022-ban jött létre, és hamarosan előáll vizsgálódásai eredményével. A csoport nevében szereplő „oveshoot” arra utal, hogy azt fürkészik, milyen tudományos és geopolitikai következményei lennének, ha a Föld légkörének átlaghőmérséklete több mint 1,5 Celsius-fokkal nőne az ipari társadalom kora előtti időszakhoz képest.
Nincs alternatívája a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentésének, de fel kell készülni a legrosszabbra is – mondta a csoport egyik tagja Frances Beinecke klímaaktivista, tudományos kutató.
A sazkértők egyébként már 1965-ben felhívták Lyndon Johnson akkori amerikai elnök figyelmét arra, hogy a felhők fényvisszaverésének erősítésével csökkenteni lehet a földi légkör hőmérsékletét. Azóta évtizedek teltek el úgy, hogy a politikusok és a nagyközönség csak legyintett a problémára. Ma pedig nincs más lehetőségünk, mint hogy túlélésünk érdekében megfontoljunk olyan lehetőségeket, amelyeket néhány éve túl kockázatosnak minősítettünk.
Oroszország több mint 70 állatot, köztük egy afrikai oroszlánt, két barnamedvét és 45 fácánt szállított az észak-koreai főváros, Phenjan állatkertjébe.
